a rovat írásai

Bezárult a földvári kör

Különös játéka a történelemnek, hogy már Balatonföldvár kialakulása előtt fél évszázaddal a Széchenyi család kezében volt a világszínvonalú üdülőtelep kialakításának kulcsa. Széchenyi István gróf ugyanis 1846-ban az ország korszerű közlekedésének kialakítására kapott megbízást. A „legnagyobb magyar” a Javaslat a magyar közlekedésügy fejlődéséről című tanulmányában többek között a Budapestről kiinduló vasúti fővonalak fontosságát hangsúlyozta.

Széchényi Imre, a vidékfejlesztő gróf

Balatonföldvár 1894-ben, gróf Széchényi Imre jóvoltából válhatott önálló településsé. A Balaton déli partjának egyik legjelentősebb arisztokrata családja sokféle módon járult hozzá a terület fejlődéséhez. Széchényi Imre birtokrészt adományozott üdülőtelkek kialakítására.

Polly Ági, a rajzfilmben táncoló

A magyar filmtörténészek régi, sokszor leírt, ám szomorúan igaz ténymegállapítása, hogy 1945 előtt szinte alig beszélhetünk magyar animációs filmgyártásról. Vannak ugyan apróbb emlékek a 20. század első feléből ebben a műfajban, ám ezek többnyire reklámfilmek.

Kicsit egyszerű is, büdös is, de a miénk

Az emberiség hosszúra nyúlt történelme folyamán sokféle világítóeszközt használt, míg eljutott a villanyvilágításig. Ami mostanra a fejlődés csúcsának tűnik, hiszen a legmodernebb napelemes megoldásokhoz is kell egy kis hálózati rásegítés, ha tartósan nincsen átalakítható fény. No de inkább nézzük most a mécsest, mint fényforrást, ami sokkal nagyobb pályaívet futott be, mint a villanyvilágítás. És ha már mécses, akkor vegyük most elő a túrkevei Finta Múzeum egyik 3D-ben digitalizált, a funkció és a forma egységét mutató ilyen világítóeszközét.

Földvárra köves úton

Balaton partjának azon a területén, ahol ma Földvár van, a Kr.e. 4. évszázadban kelták éltek. Földvár neve írásos formában egy 11. századi magyar oklevélben bukkan elő. Addig azonban sok minden történet ezen a vidéken.

Az ácsmester bátor fiacskája

A pápai Gróf Esterházy Károly Múzeumban őrzött, a Református Újtemplom építéséről készült fotográfiát nézegetem, és bizonyos vagyok abban, hogy ott a toronysisak ácsolatának az alján Kerekes Károly ács fehér ingben, nyakkendőben csak azért vitte fel ilyen magasra a fiát, hogy majd ácsot faragjon belőle.

Az okos dohányzás eszköze

A világ első dohányzó emberei az indiánok voltak. Másokról legalábbis nem maradtak ránk erre vonatkozó emlékek. A dohány őshazája Amerika. Mint annyi minden más, Európában ismeretlen növény, mint a kukorica vagy a paprika is tehát lényegében Kolumbusz Kristófnak köszönhető.

Igényes ládikafül

Egy vélhetően fából összeállított ládának a füléből is elég sokat megtudhatunk egy-egy adott nép, vagy éppen település életéről, pontosabban annak egy időszakáról. Így vagyunk ezzel a Pátyon talált, bronzból öntött fogantyúval is, mely 2008-ban került a Szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum leltárkönyvébe.

Főúri kastélyból munkásüdülő

Velence felé autózván több útjelző tábla is jelzi, hogy merre menjünk, ha a Tordas nevű településre akarunk jutni. A fővárostól alig harminc kilométerre fekvő falu mára már némi túlzással az agglomeráció részének mondható. De hol volt akkor még Budapest, amikor ezen a helyen már a kőkorszaktól kezdve éltek kisebb-nagyobb embercsoportok: hunok, avarok, rómaiak. És persze a honfoglalás után magyarok.

Fakutya- mára már vasból

Most, az idei kemény telet magunk mögött hagyván, amikor is újra teljesen befagytak álló- és folyóvizeink, a Manda archívumában található kép segítségével visszaúszhatunk az időben a télbe, abba a nagyon hideg, jeges-fagyos időbe, amikor sokan elővehették például a fakutyát. Ezt a téli csúszó alkalmatosságot Magyarországon leginkább a Balatonnál használják, nevének anyagmegjelölésével ellentétben a mostani fakutyák vasból készültek.

Itt van valahol Balázsovits Norbert tanár úr?

Ha már egy bognárt láttunk a piacon portékáit árulni, nézzünk meg egy csapat, úgy 30-35 bognárt is 1910-ből, Szentes városából, ahol az Ipartestületi Székházban vacsorához, majd iszogatáshoz készülnek éppen. Béke volt immár hatvan éve, virágzott a gazdaság, jó volt Szentesen is bognárként élni és dolgozni. Én ezt is látom a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban őrzött fényképen.

MaNDA összes cikke »

Polly Ági, a rajzfilmben táncoló

közkincstárleadA magyar filmtörténészek régi, sokszor leírt, ám szomorúan igaz ténymegállapítása, hogy 1945 előtt szinte alig beszélhetünk magyar animációs filmgyártásról. Vannak ugyan apróbb emlékek a 20. század első feléből ebben a műfajban, ám ezek többnyire reklámfilmek.

1933 nevezhető fordulópontnak, amikor is Valker István rajzfilmszerző megnyerte Pollák Géza temesvári harisnyagyáros támogatását, a Polly Ági-filmek elkészítéséhez. A harisnyás mecénás neve ezek segítségével maradt meg az utókornak, miként Valker István is híressé válhatott általuk.

polly ági
(Forrás: MaNDA)

Ki is volt a magyar animációs filmgyártás egyik meghatározó alakja, Valker István? Lugoson született, nem éppen rendezett életű családban. Már egészen kicsi korában kitűnt környezetéből nagy rajztehetségével, amihez óriási akaraterő is társult. A gyakran költöző család éppen Pécsett élt, amikor egy tanára felfedezte kitűnő rajzolói képességét. Hivatalos továbblépésre azonban a művészi pályán nem volt lehetősége, dolgozott. Grafikai és iparművészeti cégeknek végzett munkát. Fantáziáját azonban igen élénken foglalkoztatta – a mozgókép elterjedésének korában vagyunk – a rajz megmozdítása. Valker minden erejével egy rajzfilm elkészítésére összpontosított. Saját magának készített ehhez szükséges szerkezeteket, és szerezte be a nyersanyagokat. Végül elkészült első egyperces alkotása, ami aztán szinte véletlenül meghozta számára a valódi alkotó munka lehetőségét. Egy temesvári moziban, amikor, hogy tovább tökéletesítse kisfilmjét, levetítette neki az ismerőse századszorra is a kis történetet, nem vették észre, hogy a nézőtéren ott ül a harisnyagyáros. Pollák Géza Ági nevű lányát színésznőnek szánta. Valker Istvánban megtalálta azt a nagytehetségű embert, aki minőségi rajzfilmeket tudott készíteni, amellyel Pollák Ágnest reklámozta. Egy meglehetősen bonyolult, új technikával kellett megküzdenie, hiszen a kitűnően táncoló Pollák Ágit animációs környezetbe kellett helyeznie. A kombinált technika első filmje 1934-ben készült el, ez volt az első Polly Ági film, a Sztepptánc. Nem sikerült. A második, 1936-os Tiroli tánc már sokkal jobb rajzokkal és rajzolókkal alakult ki. Neves operatőr dolgozott nekik, a hangfelvételek minősége ellen sem lehetett kifogás. A rajz-natúr technikájú film, bár nem volt minden elemében tökéletes, elindította a siker útján Polly Ágit és Valker Istvánt is. A Tiroli tánchoz hasonló technikájú alkotás még a Walt Disney-stúdiókban sem készült. A legsikeresebb Polly Ági-film, két évvel később, 1938-ban került a mozikba. Címe Orosz álom volt. A rajzvilágba bekopírozott élőkép felvétel minden addiginál jobb minőségű alkotást eredményezett.

A második világháború, mint annyi minden mást, Valker István pályáját is összekuszálta. Emlékét, hiába készített később is jó néhány animációs filmet, leginkább a Polly Ági hozta sikerek őrizték meg az utókornak.

Dippold Pál

• Publikálva: 2017.04.19. 11:36

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

széchenyi imre
Széchényi Imre, a vidékfejlesztő gróf – A Somogy Vármegye közéletében meghatározó szerepet játszó, az alispáni tisztet viselő Széchényi Imre komoly mezőgazdasági tanulmányokat folytatott, majd hosszabb időre Amerikába utazott. Hazatérte után somogyi birtokán telepedett le a 19. század végétől a magyar mezőgazdaság megújítását szorgalmazó mozgalom irányítója.