a rovat írásai

Finta Sándor és Walt Whitman

Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.

Tihany elveszett várai

Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról, pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.

Lármafa, véres kard, postáskisasszonyok

A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.

Szép szál ember volt ez a III. Béla

III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.

Asszonyok védelmezte Csobánc

Bizony, nem csak Egerben ragadtak kardot, forróvizes fazekat a nők, hanem megvédték Csobáncot is, mikor a labanc ostromolta. Hatvan férfi és nő, a környék nemesasszonyai, lányai egy ezer fős császári seregtestet győztek le. Úgy, hogy annak majdnem fele tisztestül, parancsnokostul a fűbe harapott a 376 méteres hegy oldalán.

Amikor kivonult Róma

Egyes vélemények szerint 100 év elég volt ahhoz, hogy Róma kivonulása után Pannónia elveszítse római jellegét. A légiók és a hivatalnoki kar, no és a civil lakosság jó részének a távozása után készült ez az általunk most 3D-ben is tanulmányozható, Szentendrén talált fülbevaló, amin látszik, hogy nem akárki készítette.

Régi erdőpásztorok

Itt egy fotó a mögöttünk hagyott véres 20. század harmincas éveiből. A Pápa környéki Esterházy birtokok erdészeinek a csoportképe. Csak egyet ismerhetünk közülük, annak is csak a vezetéknevét tudjuk. De tudunk mást, például azt, hogy a két világháború közötti Magyarország falvaiban tekintélynek számítottak az erdészek, akik általában az állam, vagy a nagybirtokos erdőit kezelték.

Inkább volt kun, mint magyar?

„Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia” – így fogalmazott lapunk nyugdíjba vonult szerzője, akinek most az 1262-ben született IV. Kun László királyunk alakjának felidézésével folytatjuk sorozatát.

Tál omphalosszal

Hát itt van ez a kis egyszerű tálka, ha pedig a Balatoni Múzeumban készített leírását is megnézzük, akkor mindjárt ott is van az a bizonyos „omphalosz” kifejezés. És ott van még Rezi, pontosabban Rezi-cseri neve, a homokbányáé, ahol manapság íjászversenyeket rendeznek, a hetvenes évek elején pedig kelta temetőt tártak fel itt.

Tátika és Rezi, a két tojás

Ha már szó esett itt a Rezi váráról írott cikkben Tátikáról, hát utazzunk most el a Zalaszántó feletti „hegyekbe”, 413 méter magasra Tátika várának romjaihoz. Ez az erősség, Rezihez hasonlatosan, soha nem került bele a fontosabb krónikákba, nem fűződnek megvédéséhez, elfoglalásához hősi énekek. De létezett már a tatárjárás előtt is, és vagy négy évszázadon keresztül szolgálta aktuális urait.

Rosszul öltözött sírásók kora

Még a rendszerváltást megelőző időben minden valamirevaló falunak volt sírásója is. Nem számított éppen nagy tekintélynek, de szerepe – lássuk be – meglehetősen fontos volt akkoriban. Archívumunkban kutatva megint csak Keszthelyre utazunk, ahol néhány fotográfia is készült a hetvenes-nyolcvanas években ezekről az emberekről.

MaNDA összes cikke »

Polly Ági, a rajzfilmben táncoló

közkincstárleadA magyar filmtörténészek régi, sokszor leírt, ám szomorúan igaz ténymegállapítása, hogy 1945 előtt szinte alig beszélhetünk magyar animációs filmgyártásról. Vannak ugyan apróbb emlékek a 20. század első feléből ebben a műfajban, ám ezek többnyire reklámfilmek.

1933 nevezhető fordulópontnak, amikor is Valker István rajzfilmszerző megnyerte Pollák Géza temesvári harisnyagyáros támogatását, a Polly Ági-filmek elkészítéséhez. A harisnyás mecénás neve ezek segítségével maradt meg az utókornak, miként Valker István is híressé válhatott általuk.

polly ági
(Forrás: MaNDA)

Ki is volt a magyar animációs filmgyártás egyik meghatározó alakja, Valker István? Lugoson született, nem éppen rendezett életű családban. Már egészen kicsi korában kitűnt környezetéből nagy rajztehetségével, amihez óriási akaraterő is társult. A gyakran költöző család éppen Pécsett élt, amikor egy tanára felfedezte kitűnő rajzolói képességét. Hivatalos továbblépésre azonban a művészi pályán nem volt lehetősége, dolgozott. Grafikai és iparművészeti cégeknek végzett munkát. Fantáziáját azonban igen élénken foglalkoztatta – a mozgókép elterjedésének korában vagyunk – a rajz megmozdítása. Valker minden erejével egy rajzfilm elkészítésére összpontosított. Saját magának készített ehhez szükséges szerkezeteket, és szerezte be a nyersanyagokat. Végül elkészült első egyperces alkotása, ami aztán szinte véletlenül meghozta számára a valódi alkotó munka lehetőségét. Egy temesvári moziban, amikor, hogy tovább tökéletesítse kisfilmjét, levetítette neki az ismerőse századszorra is a kis történetet, nem vették észre, hogy a nézőtéren ott ül a harisnyagyáros. Pollák Géza Ági nevű lányát színésznőnek szánta. Valker Istvánban megtalálta azt a nagytehetségű embert, aki minőségi rajzfilmeket tudott készíteni, amellyel Pollák Ágnest reklámozta. Egy meglehetősen bonyolult, új technikával kellett megküzdenie, hiszen a kitűnően táncoló Pollák Ágit animációs környezetbe kellett helyeznie. A kombinált technika első filmje 1934-ben készült el, ez volt az első Polly Ági film, a Sztepptánc. Nem sikerült. A második, 1936-os Tiroli tánc már sokkal jobb rajzokkal és rajzolókkal alakult ki. Neves operatőr dolgozott nekik, a hangfelvételek minősége ellen sem lehetett kifogás. A rajz-natúr technikájú film, bár nem volt minden elemében tökéletes, elindította a siker útján Polly Ágit és Valker Istvánt is. A Tiroli tánchoz hasonló technikájú alkotás még a Walt Disney-stúdiókban sem készült. A legsikeresebb Polly Ági-film, két évvel később, 1938-ban került a mozikba. Címe Orosz álom volt. A rajzvilágba bekopírozott élőkép felvétel minden addiginál jobb minőségű alkotást eredményezett.

A második világháború, mint annyi minden mást, Valker István pályáját is összekuszálta. Emlékét, hiába készített később is jó néhány animációs filmet, leginkább a Polly Ági hozta sikerek őrizték meg az utókornak.

Dippold Pál

• Publikálva: 2017.04.19. 11:36

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

III. Béla
Szép szál ember volt ez a III. Béla – És elég gazdag is. Ezt onnan tudjuk, hogy amikor Béla már királyként megkérte második felesége, Capet Margit kezét, leendő sógorának, II. Fülöp Ágost francia királynak elküldte büszkén bevételeinek a listáját is. Hogy lássa már a francúz kolléga, nem kerül rossz helyre a testvére.