a rovat írásai

Szent László, a rendteremtő

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

 

Hopp, ez itt egy stílustű!

Azért ezek a régészek tudnak érdekes dolgokat mondani. Azt már tudjuk, hogy a pintadera, az pecsételőt jelent, a lunulacsüngő pedig egy félhold alakú ékszert, de hogy a stílustű mi fán terem, arról még ezeken a hasábokon nem esett szó. Tehát akkor a stílustű, ahogy a nevében is benne foglaltatik, egy olyan bronz (arany, ezüst, esetleg csont) tűfajta, ami a hajzat kordában tartására, vagy a ruha összefogására használnak. Nézzünk meg akkor egyet közelebbről a Balaton Múzeum gyűjteményéből.

Borotva, olló, pióca

Ahogy már a cipész és a suszter között is különbséget tettünk, válasszuk el most a borbélyt is a fodrásztól. Bevallanom, nincs nehéz dolgom, volt szerencsém mindkét mesterség gyakorlójához.

Tudós után borbarát király jött

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

Bélára Dömösön rászakadt a trón

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

Isteni mesterség

Hát a kovácsmesterség az bizony előkelő tudomány, olyannyira, hogy a kultúra bölcsőjének tartott Ókorban még istenek foglalkozásául is szolgált. Bizony, Hephaisztosz kovácsisten volt, Zeusz közreműködése nélkül Héra hozta a világra. De mi most néhány kovácsműhely berendezését nézzük meg inkább a MaNDA gyűjteményéből, azzal lehet, hogy többre megyünk.

Darabjaiból rakta össze férjeurát

Adatbázisunkban ott van többek között egy a fiát, Hóruszt szoptató Ízisz szobrocska is a Szépművészeti Múzeum gazdag kincsestárából. A 3D-ben digitalizált, 17,6 centiméteres alkotást a Krisztus előtti 7. és 4. század között készítették bronzból, mely fémnek az egyiptomiak is jó ismerői voltak.

Hamvaink hajléka

Hogy mikor és hol kezdte el az emberiség elégetni a halottait, azt nem nagyon lehet tudni. Eme tevékenység okára már vannak viszont logikusnak tűnő válaszok. Ugyanakkor az első, a hamvakat megőrző urnák méreteiből is érdekes következtetéseket vonhatunk le. Amit meg is tesszük a egy a Szentendrei-szigeten talált késő bronzkori edény kapcsán.

Kunországi pihenőhely

Óriási meglepetés érheti azt, aki úgy gondolja, hogy az Alföld tengersík vidékén jóval kevesebb érdekesség van, mint az ország más részein. Kevéssé ismert például, hogy Kisújszálláson egyre híresebb gyógyhatású hévízforrást találtak, melyre a közelmúltban egy óriási gyógycentrumot építettek. Ennek része a  Kumánia szálloda, amely az organikus építészet mintapéldájaként áll előttünk.

Amit Szent István hagyott ránk

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

Magyarnak lenni

Győrffy István, karcagi születésű kitűnő néprajztudósunk írta: „A magyarság nem a test, nem a vér, hanem a lélek kérdése”.  Ha választ akarunk kapni arra a kérdésre, hogy miből is áll ez a közös lélek, nincs könnyű dolgunk. Annyit megállapíthatunk, hogy ezernyi forrása van. A közös nyelv, a közös sors, az együtt megélt történelem, a közösen kicsiszolt hagyományok, a népszokások, az Istenhit megélésének formái, a közös kultúra, az együtt belakott táj, ahogyan szüleink, tanáraink felnevelnek minket, az mind-mind ehhez a közös lélekhez tartozik.

MaNDA összes cikke »

Polly Ági, a rajzfilmben táncoló

közkincstárleadA magyar filmtörténészek régi, sokszor leírt, ám szomorúan igaz ténymegállapítása, hogy 1945 előtt szinte alig beszélhetünk magyar animációs filmgyártásról. Vannak ugyan apróbb emlékek a 20. század első feléből ebben a műfajban, ám ezek többnyire reklámfilmek.

1933 nevezhető fordulópontnak, amikor is Valker István rajzfilmszerző megnyerte Pollák Géza temesvári harisnyagyáros támogatását, a Polly Ági-filmek elkészítéséhez. A harisnyás mecénás neve ezek segítségével maradt meg az utókornak, miként Valker István is híressé válhatott általuk.

polly ági
(Forrás: MaNDA)

Ki is volt a magyar animációs filmgyártás egyik meghatározó alakja, Valker István? Lugoson született, nem éppen rendezett életű családban. Már egészen kicsi korában kitűnt környezetéből nagy rajztehetségével, amihez óriási akaraterő is társult. A gyakran költöző család éppen Pécsett élt, amikor egy tanára felfedezte kitűnő rajzolói képességét. Hivatalos továbblépésre azonban a művészi pályán nem volt lehetősége, dolgozott. Grafikai és iparművészeti cégeknek végzett munkát. Fantáziáját azonban igen élénken foglalkoztatta – a mozgókép elterjedésének korában vagyunk – a rajz megmozdítása. Valker minden erejével egy rajzfilm elkészítésére összpontosított. Saját magának készített ehhez szükséges szerkezeteket, és szerezte be a nyersanyagokat. Végül elkészült első egyperces alkotása, ami aztán szinte véletlenül meghozta számára a valódi alkotó munka lehetőségét. Egy temesvári moziban, amikor, hogy tovább tökéletesítse kisfilmjét, levetítette neki az ismerőse századszorra is a kis történetet, nem vették észre, hogy a nézőtéren ott ül a harisnyagyáros. Pollák Géza Ági nevű lányát színésznőnek szánta. Valker Istvánban megtalálta azt a nagytehetségű embert, aki minőségi rajzfilmeket tudott készíteni, amellyel Pollák Ágnest reklámozta. Egy meglehetősen bonyolult, új technikával kellett megküzdenie, hiszen a kitűnően táncoló Pollák Ágit animációs környezetbe kellett helyeznie. A kombinált technika első filmje 1934-ben készült el, ez volt az első Polly Ági film, a Sztepptánc. Nem sikerült. A második, 1936-os Tiroli tánc már sokkal jobb rajzokkal és rajzolókkal alakult ki. Neves operatőr dolgozott nekik, a hangfelvételek minősége ellen sem lehetett kifogás. A rajz-natúr technikájú film, bár nem volt minden elemében tökéletes, elindította a siker útján Polly Ágit és Valker Istvánt is. A Tiroli tánchoz hasonló technikájú alkotás még a Walt Disney-stúdiókban sem készült. A legsikeresebb Polly Ági-film, két évvel később, 1938-ban került a mozikba. Címe Orosz álom volt. A rajzvilágba bekopírozott élőkép felvétel minden addiginál jobb minőségű alkotást eredményezett.

A második világháború, mint annyi minden mást, Valker István pályáját is összekuszálta. Emlékét, hiába készített később is jó néhány animációs filmet, leginkább a Polly Ági hozta sikerek őrizték meg az utókornak.

Dippold Pál

• Publikálva: 2017.04.19. 11:36

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

szent lászló
Szent László, a rendteremtő – László hatalmas egyházszervező tevékenységéhez sorolható a bihari püspökség áthelyezése Váradra, és a zágrábi püspökség megalapítása. Királysága alatt László Horvátországot Magyarországhoz csatolta – itt is maradt egészen 1918-ig. Összevonta a görög szertartású bácsi püspökséget a latin szertartású kalocsai érsekséggel.