a rovat írásai

Bezárult a földvári kör

Különös játéka a történelemnek, hogy már Balatonföldvár kialakulása előtt fél évszázaddal a Széchenyi család kezében volt a világszínvonalú üdülőtelep kialakításának kulcsa. Széchenyi István gróf ugyanis 1846-ban az ország korszerű közlekedésének kialakítására kapott megbízást. A „legnagyobb magyar” a Javaslat a magyar közlekedésügy fejlődéséről című tanulmányában többek között a Budapestről kiinduló vasúti fővonalak fontosságát hangsúlyozta.

Széchényi Imre, a vidékfejlesztő gróf

Balatonföldvár 1894-ben, gróf Széchényi Imre jóvoltából válhatott önálló településsé. A Balaton déli partjának egyik legjelentősebb arisztokrata családja sokféle módon járult hozzá a terület fejlődéséhez. Széchényi Imre birtokrészt adományozott üdülőtelkek kialakítására.

Polly Ági, a rajzfilmben táncoló

A magyar filmtörténészek régi, sokszor leírt, ám szomorúan igaz ténymegállapítása, hogy 1945 előtt szinte alig beszélhetünk magyar animációs filmgyártásról. Vannak ugyan apróbb emlékek a 20. század első feléből ebben a műfajban, ám ezek többnyire reklámfilmek.

Kicsit egyszerű is, büdös is, de a miénk

Az emberiség hosszúra nyúlt történelme folyamán sokféle világítóeszközt használt, míg eljutott a villanyvilágításig. Ami mostanra a fejlődés csúcsának tűnik, hiszen a legmodernebb napelemes megoldásokhoz is kell egy kis hálózati rásegítés, ha tartósan nincsen átalakítható fény. No de inkább nézzük most a mécsest, mint fényforrást, ami sokkal nagyobb pályaívet futott be, mint a villanyvilágítás. És ha már mécses, akkor vegyük most elő a túrkevei Finta Múzeum egyik 3D-ben digitalizált, a funkció és a forma egységét mutató ilyen világítóeszközét.

Földvárra köves úton

Balaton partjának azon a területén, ahol ma Földvár van, a Kr.e. 4. évszázadban kelták éltek. Földvár neve írásos formában egy 11. századi magyar oklevélben bukkan elő. Addig azonban sok minden történet ezen a vidéken.

Az ácsmester bátor fiacskája

A pápai Gróf Esterházy Károly Múzeumban őrzött, a Református Újtemplom építéséről készült fotográfiát nézegetem, és bizonyos vagyok abban, hogy ott a toronysisak ácsolatának az alján Kerekes Károly ács fehér ingben, nyakkendőben csak azért vitte fel ilyen magasra a fiát, hogy majd ácsot faragjon belőle.

Az okos dohányzás eszköze

A világ első dohányzó emberei az indiánok voltak. Másokról legalábbis nem maradtak ránk erre vonatkozó emlékek. A dohány őshazája Amerika. Mint annyi minden más, Európában ismeretlen növény, mint a kukorica vagy a paprika is tehát lényegében Kolumbusz Kristófnak köszönhető.

Igényes ládikafül

Egy vélhetően fából összeállított ládának a füléből is elég sokat megtudhatunk egy-egy adott nép, vagy éppen település életéről, pontosabban annak egy időszakáról. Így vagyunk ezzel a Pátyon talált, bronzból öntött fogantyúval is, mely 2008-ban került a Szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum leltárkönyvébe.

Főúri kastélyból munkásüdülő

Velence felé autózván több útjelző tábla is jelzi, hogy merre menjünk, ha a Tordas nevű településre akarunk jutni. A fővárostól alig harminc kilométerre fekvő falu mára már némi túlzással az agglomeráció részének mondható. De hol volt akkor még Budapest, amikor ezen a helyen már a kőkorszaktól kezdve éltek kisebb-nagyobb embercsoportok: hunok, avarok, rómaiak. És persze a honfoglalás után magyarok.

Fakutya- mára már vasból

Most, az idei kemény telet magunk mögött hagyván, amikor is újra teljesen befagytak álló- és folyóvizeink, a Manda archívumában található kép segítségével visszaúszhatunk az időben a télbe, abba a nagyon hideg, jeges-fagyos időbe, amikor sokan elővehették például a fakutyát. Ezt a téli csúszó alkalmatosságot Magyarországon leginkább a Balatonnál használják, nevének anyagmegjelölésével ellentétben a mostani fakutyák vasból készültek.

Itt van valahol Balázsovits Norbert tanár úr?

Ha már egy bognárt láttunk a piacon portékáit árulni, nézzünk meg egy csapat, úgy 30-35 bognárt is 1910-ből, Szentes városából, ahol az Ipartestületi Székházban vacsorához, majd iszogatáshoz készülnek éppen. Béke volt immár hatvan éve, virágzott a gazdaság, jó volt Szentesen is bognárként élni és dolgozni. Én ezt is látom a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban őrzött fényképen.

MaNDA összes cikke »

Bezárult a földvári kör

helyszineilead

Különös játéka a történelemnek, hogy már Balatonföldvár kialakulása előtt fél évszázaddal a Széchenyi család kezében volt a világszínvonalú üdülőtelep kialakításának kulcsa. Széchenyi István gróf ugyanis 1846-ban az ország korszerű közlekedésének kialakítására kapott megbízást. A „legnagyobb magyar” a Javaslat a magyar közlekedésügy fejlődéséről című tanulmányában többek között a Budapestről kiinduló vasúti fővonalak fontosságát hangsúlyozta.

Ebben a műben szerepel annak a vonalnak a neve, melyet később Déli Vasútként ismert meg a közönség, és amelynek a Balaton legújabb kori felfedezése is köszönhető. Tervezése már 1856-ban elkezdődött. A vasút nyomvonalát nem volt nehéz kialakítani, a déli parton egyenesen építhették meg a pályát. A nagy építkezéshez köthető egyébként a Balatoni vízszabályozás is, melynek egyik leglátványosabb eleme a Sió-csatorna megépítése volt.

balatonföldvár
Forrás: MaNDA

A történelem vonata gyorsan cikázik az időben. Elindul a vasútépítés kezdeteitől, majd visszavisz minket 1894-be, Földvár kialakításának évébe. Ekkor kezdték el a Balaton és a ma is fölénk magasodó löszfal közötti sűrűn benőtt húsz holdas terület parkká alakítását. Ismét találkozunk a vidékfejlesztő gróffal, Széchényi Imrével, akinek birtokrészét parcellázzák. Már a kezdetkor egész sor parcellát adtak el, és azonnal belekezdtek nyolc villa építésébe. A telkek öt-hatszáz négyszögölesek voltak, azért, hogy a házak ne zsúfolódjanak össze. Óriási volt az építkezési kedv: igen olcsón juthattak hozzá a telkekhez, és az uradalom garantálta, hogy a hatalmas park közterület marad. De még ez sem volt elég. Széchényi Imre nyolcvanezer koronáért megépíttette a telep vízvezeték-rendszerét is. Senkitől nem kért ehhez hozzájárulást. Hogy már az építkezések kezdetén itt volt a villanyvezeték, szinte természetesnek mondható.

Balatonföldváron nagyon szerették Széchényiéket, különösen Imre grófot.  Halála után három évvel, 1908-ban bronz mellszobrot állítottak neki. Radnai Béla művét a második világháború után ledöntötték. Helyére 1954-ben készült a ma is látható Széchenyi-családnak ajánlott szobor, Pátzay Pál alkotása.

Az pedig, hogy a ma Petőfi Sándor nevét viselő egykori Imre utcában a Széchényiek hét villát építettek, a történelem több mint különös tréfája. Ez az utca vezet ugyanis az egykori kelta várhoz és az 1897-ben felszentelt kápolnához. Aki elmegy oda, ugyanazt látja, mint amit a kelták, Korányi Frigyes és a Széchényiek: a magyar tengert, a Balatont.

Dippold Pál

• Publikálva: 2017.04.21. 09:41

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

széchenyi imre
Széchényi Imre, a vidékfejlesztő gróf – A Somogy Vármegye közéletében meghatározó szerepet játszó, az alispáni tisztet viselő Széchényi Imre komoly mezőgazdasági tanulmányokat folytatott, majd hosszabb időre Amerikába utazott. Hazatérte után somogyi birtokán telepedett le a 19. század végétől a magyar mezőgazdaság megújítását szorgalmazó mozgalom irányítója.