a rovat írásai

Kultúrgyár lehet a szombathelyi volt 11-es huszárlaktanyából

Országos hatókörű kulturális logisztikai, valamint digitalizációs központ, egy „igazi kultúrgyár″ épülhet fel a volt 11-es huszárlaktanya műemléki védettség alatt álló épületeit is megújítva Szombathelyen –  közölte csütörtökön Puskás Tivadar (Fidesz-KDNP), Szombathely polgármestere.

Új felületen folytatjuk

Kedves Olvasó! Mindenek előtt köszönjük, hogy a kultúrával foglalkozó számos internetes oldal közül bennünket is érdeklődéssel lapozott. A MaNDA, mint közintézmény feldarabolása után e honlap kiadója a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság lett, feladata pedig az archívum gyarapodásának bemutatása, cégünk törekvéseinek ismertetése. Ezekhez a célokhoz egy új felületet készítettünk, ahol mindig elérhető lesz a most búcsúzó mandarchiv.hu is.

Visszabeszél a templom oldala

Hát, ha már egyszer eljutottunk Tihanyba, nem mehetünk el szó nélkül a félsziget legismertebb attrakciója, a visszhang mellett sem. Ami minden ellenkező híresztelés ellenére működik, és egészen pontosan hét egymás után gyorsan elhadart szót képes „visszamondani” a templom fala. Például azt, hogy „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!”

Ózdi intézményeink az Echo Televízió építészeti műsorában

Huszonhárom percben mutatta be az Echo Televízió a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. által működtetett két ózdi intézményt, a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és a Digitális Erőművet. Az október 14-én, szombaton adásba kerülő műsorban az építész tervező mellett megszólalt a két intézmény és a Forum Hungaricum vezetője is.

Munkát bőven adó szeptember

Sok szó esett már ezen a felületen a két világháború közti falu életéről. Megismerhettük a tisztségviselőket, a falu tekintélyeit és mesterembereit is. Csak még magáról a parasztról, a falu lakójáról nem nagyon esett szó. Pedig ők adták akkoriban az ország lakosságának legnagyobb részét. Nézzük hát meg, mit csinált a magyar földműves az esztendő hónapjaiban. Nézzük meg már csak azért is, mert ez is egy elsüllyedt világ, azok a tevékenységek, szokások rég a múlté lettek, amik meghatározták a falusi ember életét akkoriban.

A rekorder múzeumalapító korsója

Nem is ez a korsó az érdekes most nekünk, bár egészen szép darab. Hanem a megtalálójával, Dornyay/Darnay Bélával foglalkozunk most. Aki amerre járt, mindenütt múzeumot alapított. Emellett 11 évig áldozópap is volt, és piarista szerzetes.

Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg

A jó Károly Róbert királyunk pedig annyi mindent tett itt, hogy azt kár is lenne egy cikkbe belezsúfolni. Hogy aztán némi képet kapjunk a 14. század elejének magyarországi viszonyairól, nézzük csak meg jobban az első vegyesházi uralkodónk hatalomra jutását.

Finta Sándor és Walt Whitman

Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.

Tihany elveszett várai

Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról, pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.

Lármafa, véres kard, postáskisasszonyok

A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.

Szép szál ember volt ez a III. Béla

III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.

MaNDA összes cikke »

Nem mindig maradtak a kaptafánál

elsullyedt_vilagok_leadMost, midőn az emberek többsége olcsó kínai cipőkben jár, kevés a dolga a suszteroknak. Pedig 100 évvel ezelőtt még minden faluba jutott belőlük, ott ücsörögtek háromlábú székeiken és talpalták, foltozták a csizmákat, bakancsokat. És politizáltak, felénk Vasban úgy tartják, hogy a suszterokból lettek legelőbb a nyilasok, aztán meg a kommunisták.
De ne kanyarodjunk ilyen messzire, nézzük inkább ezeket a cipők készítését és reparálását is megoldó mestereket. Bár egyesek szerint a cipőt a cipész készíti, a suszter az csak javít, de ez nem igaz. Már csak azért sem, mert néha most is hordom azt az apámtól örökölt szandált, amit egy inkább csak javítással foglalkozó suszter, a Farkas Feri bácsi készített úgy a 70-es évek vége felé Gasztonyban.
Aminek először a felső részét szabta ki bőrből az éles suszterkéssel, majd ezt összevarrva ráhúzta az egészet a kaptafára. Ahol a suszterkalapáccsal formára igazgatta, majd rávarrta a talp felső rétegét, amire aztán faszegekkel rögzítette a kopóréteget is. Ezután jött a sarok kialakítása és rögzítése, végül pedig a spicc- és a sarokvasak elhelyezése. Mert ezek a szandálokra is kellettek.
suszter
Klucsó J. szanki cipész kisiparos 1961 áprilisában (MaNDA - Thorma János Múzeum Kiskunhalas)
 
Nagyjából ez lenne a munkamenet, de hát volt itt közben sok olyan mesterfogás, amit nem tudott minden földi halandó. És a kaptafa, a kés meg a kalapács mellett fontos szerephez jutott a háromágú „kaptavas″, a suszterfogó és a többféle ár is. Ez utóbbi lyukasztotta ki a varráshoz a bőrt, vagy a felszögeléshez a talpat. Az összes többi szerszámot és segédeszközt megtalálhatják a Herman Ottó Múzeum, vagy nyíregyházi Jósa András Múzeum jóvoltából az adatbázisunkban. Ez eddig mind rendben is lenne, csak azt nem értem, hogy az alacsony, három lábú szuszterszéken való kuporgás mire volt jó. Mert ez felhúzott térdekkel való ülés inkább kuporgás volt, talán így a munkadarabot az ölében tartva, combjai közé szorítva is dolgozhatott a mester? Ezt csak sejtem, és nem is ismerek olyan susztert már, akitől ezt megkérdezhetném.

Pálffy Lajos
 

• Publikálva: 2017.04.25. 12:03

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

károly róbert
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg – A 12 éves Caroberto a délvidéki Frangepánok, Subicsok és Babonicsok lefizetése után partra is száll Dalmáciában, és elindul Buda felé. Még tart a menetelés, amikor III. András hirtelen elhalálozik, így aztán Bicskei Gergely esztergomi érsek meg is koronázza valami sebtében előkerített koronával a 13 éves ifjút. Ez volt Károly Róbert első megkoronázása, amit még kettő követett.