a rovat írásai
Kultúrgyár lehet a szombathelyi volt 11-es huszárlaktanyából
Országos hatókörű kulturális logisztikai, valamint digitalizációs központ, egy „igazi kultúrgyár″ épülhet fel a volt 11-es huszárlaktanya műemléki védettség alatt álló épületeit is megújítva Szombathelyen – közölte csütörtökön Puskás Tivadar (Fidesz-KDNP), Szombathely polgármestere.
Új felületen folytatjuk
Kedves Olvasó! Mindenek előtt köszönjük, hogy a kultúrával foglalkozó számos internetes oldal közül bennünket is érdeklődéssel lapozott. A MaNDA, mint közintézmény feldarabolása után e honlap kiadója a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság lett, feladata pedig az archívum gyarapodásának bemutatása, cégünk törekvéseinek ismertetése. Ezekhez a célokhoz egy új felületet készítettünk, ahol mindig elérhető lesz a most búcsúzó mandarchiv.hu is.
Visszabeszél a templom oldala
Hát, ha már egyszer eljutottunk Tihanyba, nem mehetünk el szó nélkül a félsziget legismertebb attrakciója, a visszhang mellett sem. Ami minden ellenkező híresztelés ellenére működik, és egészen pontosan hét egymás után gyorsan elhadart szót képes „visszamondani” a templom fala. Például azt, hogy „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!”
Ózdi intézményeink az Echo Televízió építészeti műsorában
Huszonhárom percben mutatta be az Echo Televízió a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. által működtetett két ózdi intézményt, a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és a Digitális Erőművet. Az október 14-én, szombaton adásba kerülő műsorban az építész tervező mellett megszólalt a két intézmény és a Forum Hungaricum vezetője is.
Munkát bőven adó szeptember
Sok szó esett már ezen a felületen a két világháború közti falu életéről. Megismerhettük a tisztségviselőket, a falu tekintélyeit és mesterembereit is. Csak még magáról a parasztról, a falu lakójáról nem nagyon esett szó. Pedig ők adták akkoriban az ország lakosságának legnagyobb részét. Nézzük hát meg, mit csinált a magyar földműves az esztendő hónapjaiban. Nézzük meg már csak azért is, mert ez is egy elsüllyedt világ, azok a tevékenységek, szokások rég a múlté lettek, amik meghatározták a falusi ember életét akkoriban.
A rekorder múzeumalapító korsója
Nem is ez a korsó az érdekes most nekünk, bár egészen szép darab. Hanem a megtalálójával, Dornyay/Darnay Bélával foglalkozunk most. Aki amerre járt, mindenütt múzeumot alapított. Emellett 11 évig áldozópap is volt, és piarista szerzetes.
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg
A jó Károly Róbert királyunk pedig annyi mindent tett itt, hogy azt kár is lenne egy cikkbe belezsúfolni. Hogy aztán némi képet kapjunk a 14. század elejének magyarországi viszonyairól, nézzük csak meg jobban az első vegyesházi uralkodónk hatalomra jutását.
Finta Sándor és Walt Whitman
Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.
Tihany elveszett várai
Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról,
pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt
egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és
ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig
sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.
Lármafa, véres kard, postáskisasszonyok
A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.
Szép szál ember volt ez a III. Béla
III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.
Doktorok, mérnökök, írók
Balatonföldvár múltját leginkább az elmúlt században épített villák, és a
házakhoz köthető ismert emberek teszik érdekessé. Először látogassunk
el a mai városházára, melyet Rákosi Jenő drámaíró üdülőjéből alakítottak
ki.A mai közigazgatási központ a 20. század harmincas éveiben a szellemi élet központja volt. Gyakran vendégeskedett itt a híres színésznő Rákosi Szidi és testvére, Rákosi Viktor író. Balatonföldvár felvirágoztatásában nagyon komoly szerep jutott a legnevesebb magyar orvosoknak. A magyar mentőszolgálat megteremtőjének Kresz Géza doktornak is volt itt háza. Az első villák között épült fel Korányi Frigyes professzoré. A nagy tekintélyű orvos élete igen fordulatos volt. 1848. március 15-én Jókai Mór, Vasvári Pál és Egressy Gábor mellett szónoklatot tartott a pesti egyetemen. A szabadságharcban honvéd orvosként vett részt. Büntetésül szülőfalujába, Nagykállóba száműzték, és csak 1864-ben mehetett vissza a fővárosba. Tehetsége, tudása azonban visszahelyezte az érvényesülés útjára, a kolera kórház főorvosa lett. 1866-ban már egyetemi tanár. Ő honosította meg az élettani és kórtani gondolkodást a magyar orvostanban, bevezette a korszerű klinikai és laboratóriumi vizsgálatokat. A kor egyik nagy veszedelme, a halálos tüdőbetegség, a tuberkulózis elleni küzdelem vezetőjeként szerzett világhírnevet. Nevét ma is őrzi az általa alapított budakeszi szanatórium. Földvári villája román stílusban épült nyári kastély. Bobula János, a 19. század végének nagynevű építésze tervezte. A tornyos, bástyás, várszerű épület ma is a város egyik legfeltűnőbb épülete. Korányi Frigyes fia, a szintén világhírű Korányi Sándor, a modern vesekórtan nemzetközileg elismert megalapozója volt. Természetesen, ha tehette, szabadidejét a családi villában töltötte.
Széchényi Emiltől vásárolta meg Démusz János, Németh László író apósa az Eliette villát, majd panzióvá alakította, melyben gyakran megfordult a magyar népi írók vezéralakja, az érzékeny lelkű Németh László, Karády Katalin színésznő és Illyés Gyula író is. Német László egyébként nem szerette Földvárt, ahogy gúnyosan megjegyezte: „túl vastagon van rá felkenve a nemzet krémje”.
A magyar irodalom jelesei közül sokszor üdült itt Szabó Lőrinc, aki több verset is írt Földvárról, és Móra Ferenc itt kezdte el Aranykoporsó című regényét. A jeles magyar zeneszerző, Ránki György, akit leginkább a Villa Negra című filmdal szerzőjeként ismer a nagyközönség, szintén a földvári közösség nagytekintélyű tagja volt.
A kikötő és a Galambsziget a földvári öböl fő látványossága. Majdnem ötszáz méter hosszú móló és hullámtörő gát védi. A hajóállomástól indul a Kvassay sétány, amelyet sokan a tópart legszebb korzójának tartanak. 1200 méter hosszan vezet a part mentén, óriási platánfái alatt szépen formált műkő padokra leülve nyugodtan lehet tanulmányozni a balatoni üdülőépítészet történetének minden korszakát felvonultató villasort.
A városhoz kötődik a leghíresebb magyar vízmérnök, Kvassay Jenő neve. Lényegében őt nevezhetjük meg a Balaton-kultusz elindítójaként. A balatoni kikötők kormánybiztosaként a 19. század végén nagyon sokat tett a tóért, különösen szeretett Földváráért. Neki köszönhető az üdülőtelep kikötőjének és csatornarendszerének kiépítése. A ma nevét viselő sétány szintén az ő elképzelései alapján készült el. A Földváron kiépített vízparti védműveket mintának szánta, amelyet az egész déli parton szeretett volna megvalósítani. Kvassay Jenő emlékművét 1929-ben avatták fel a kikötőben, Kaáli Nagy Dezső tervezte, Kvassay bronz portréját Sződi Szilárd készítette.
Balatonföldvár római katolikus temploma a vasútállomás előtti parkban áll. A második világháború alatt építették fel vörös homokkőből, neoromán stílusban. Szentélyének ablakait Szappanos Béla, a zamárdi születésű pap-szobrász tervezte, végül a közelmúlt egyik legjelentősebb magyar képzőművésze, Kondor Béla készítette el, majd már önálló munkaként üvegmozaik oltárfeszületet alkotott. Az oltár maga kovácsoltvasból készült, Farkas Ferenc műve.
Földváron ott kavarog tehát a magyar múlt, a tudomány, a technika, a művészet és a kereszténység ezer színében csillogva. Aki itt nyaral, tudásában, lelkében alaposan megszínesedhet.
Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer
Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer – Információk: tevékenység, képgaléria, rendezvények, dokumentumok.
Történelmi játékok
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com
Közkincstár
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg – A 12 éves Caroberto a délvidéki Frangepánok, Subicsok és Babonicsok lefizetése után partra is száll Dalmáciában, és elindul Buda felé. Még tart a menetelés, amikor III. András hirtelen elhalálozik, így aztán Bicskei Gergely esztergomi érsek meg is koronázza valami sebtében előkerített koronával a 13 éves ifjút. Ez volt Károly Róbert első megkoronázása, amit még kettő követett.