a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
A Hindenburg és a Szent Elmo tüze
Nyolcvan esztendeje vált nem egészen egy perc alatt a lángok martalékává
az emberiség által valaha is épített legnagyobb repülő szerkezet, a
Hindenburg léghajó. Az Nagy Háború legendás német tábornokáról
elnevezett légi jármű 245 méter hosszú volt, legkövérebb részén 41 méter
volt az átmérője, és 27 híján éppen 200 ezer köbméter gázt, pontosabban
hidrogént nyelt el. És pontosan ez is okozta a végzetét, mert ugyan
héliumra tervezték, de ebből a gázból az amerikaiak már nem adtak az
egyre jobban fegyverkező Németországnak.1936 március negyedikén emelkedett először a levegőbe a duralumínium vázra épített, 16 cellára osztott hajótest, amit Hugo Eckner, Zeppelin gróf utódának tervei alapján és felügyelete mellett építettek meg. Az ugyan már az első világháborúban világossá vált, hogy ezek a nagy repülő szivarok semmilyen téren sem tudják felvenni a versenyt a repülőgépekkel, ugyanakkor éppen monumentalitásukkal kiváló propagandalehetőségeket kínáltak. Amit ki is használtak a hatalomra jutó nácik, így a tesztrepülések során a Hindenburgot, és a méreteiben megegyező párját, a Graf Zeppelin II.-t is elküldték a Rajna-vidék fölé, mikor aktuálissá vált annak visszacsatolása. A nagy légi bálnákon pedig hazafias indulók szóltak a hangszórókból és röplapok tízezrein követelték a terület visszacsatolását. Ugyanígy elképesztő hatása volt annak is, amikor 1936. augusztus elsején a Hindenburg megjelent a nyitóünnepségen berlini olimpiai stadion felett. Persze, ott volt a repülő csoda aztán az őszi, nürnbergi pártkongresszuson is demonstrálva azt az erőt, amit a náci párt akkor képviselt.
A történethez az is hozzá tartozik, hogy ezek a léghajók azért jóval fejlettebbek voltak már, mint idősebb testvéreik. Az LZ 127-es 1928-ban 21 nap alatt meg tudta kerülni a földet, a Hindenburg pedig az akkori viszonyok között meglehetősen fürge volt, 125 kilométer per órát tudott tartósan repülni, így kedvező időjárási viszonyok esetén 2,5 nap alatt átrepülte az Atlanti óceánt. Ki is használták rendesen, divat lett vele Frankfurtból Amerikába repülni, vagy éppen fordítva. A jegyért 400-450 dollárt is elkértek, de cserében ott volt a hajón a kabinok mellett a bár, az étterem és a fedélzeti séta lehetősége is. Sőt, bár a legkisebb szikrától is felrobbanhattak, még egy dohányzószobát is kialakítottak. Így az 1936-os esztendőben összesen 34 átkelést hajtottak végre 3500 utast szállítva. Az amerikai leszállóhely a haditengerészet New Yorktól 40 kilométerre délre lévő Lakehurst nevű bázisán volt. Ahol népes csapatot tartottak arra készenlétben, hogy a hidrogén és a vízballaszt kiengedésével egyre lejjebb süllyedő léghajó horgonyköteleit elkapják és a nagy szivart két nagy vastraverz oszlop közé rögzítsék.
Nyolcvan évvel ezelőtt is fel voltak készülve erre a rutinműveletre, de a bázis felett 16:15-kor feltűnő Hindenburg kapitányát arra kérték, a szél miatt várakozzon még egy kicsit. Max Pruss, aki maga is súlyosan megégett a tragédiában, az óceán fölé kormányozta, majd a Nagy Alma fölé városnézésre is elvitte a hajót. Végül három óra várakozás után megkezdhették a leszállást. 19:21-kor már 60 méteren voltak, a horgonyköteleket is jórészt megfogta a földi személyzet, amikor a hajó fara kigyulladt, és a Hindenburg nem egészen egy perc alatt a semmivé lett. 13 kabinjában tartózkodó utas és a legénység 22 tagja halt meg, a többiek, 62 ember a csodával határos módon megúszták a tragédiát. a legfiatalabb túlélő a 14 éves Franz Werner kabinos volt. A vizsgálat alatt merényletről is voltak pletykák, de egy pisztollyal való öngyilkossági kísérlet következményeiről is beszéltek. A legvalószínűbb oka a robbanásnak a Szent Elmo tüze nevű légköri kisülés volt, amit először a vitorlás hajók árbocain figyeltek meg a régi hajósok.
Pálffy Lajos