a rovat írásai

Igaza lett Kossuth Cassandrának?

150 évvel ezelőtt, május 22-i keltezéssel született meg Kossuth Lajos híres Cassandra-levele, mellyel a Deák Ferenc által tető alá hozott kiegyezést bírálja, és egyben ennek következményeképp a magyar nemzet halált jósolja. Az írás címezettje Deák, akit egyszerűen csak „barátomként” szólít meg. A terjedelmes értekezés sajtó- és politikai vitákat gerjesztett, de a kiegyezés folyamatát nem szakította meg.

Sírjaik Kárpátalján domborulnak

A magyarországi Vigyázók Had- és Kultúrtörténeti Egyesület több mint 10 évet felölelő kárpátaljai hadisírgondozói tevékenységét bemutató fotókiállítás nyílt Beregszászon.

Kezdődik a Magyarpolányi Passió

A Magyarpolányi Passió a hagyományokhoz híven a falu lakóinak előadásában látható majd június első három hétvégéjén. A Krisztus szenvedéstörténetét bemutató színdarab a település Kálváriadombján várja az érdeklődőket, tájékoztatta az MTI-t a darab rendezője.

Szent László és a kun új színben Sepsikilyénben

Teljes pompájában látható ismét a sepsikilyéni középkori unitárius templom Szent László-legendát ábrázoló freskója, miután a Rómer Flóris Terv keretében, a Teleki László Alapítvány irányításával befejeződtek a restaurálási munkálatok, mondta az MTI-nek Diószegi László, az alapítvány igazgatója.

Sátoraljaújhelyen Az év múzeuma

A Petőfi Irodalmi Múzeum főosztályaként működő sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeuma nyerte el Az év múzeuma 2016 pályázat fődíját; Az év kiállítása pedig az OSZMI Bajor Gizi Színészmúzeumának Háromszázezer magas Cé - Simándy 100 című tárlata lett.

A kolhozból Manchesterbe indul Engels

A nagy-britanniai Manchesterbe szállítják egy kelet-ukrajnai faluból Friedrich Engels (1820-1895) német társadalomtudós, Karl Marx mellett a Kommunista kiáltvány társszerzőjének és a marxizmus tudományos elmélete megalapozójának szobrát, adta hírül a TSZN ukrán hírtelevízió.

Utolsó győzelmünk hordágyról megszerezve

Éppen 100 esztendeje ezen a napon történt kevés 20. századi katonai sikereink egyike, az otrantói tengeri áttörés. Ami talán a csatát vezető Horthy Miklós személye miatt is felejtésre volt ítélve egészen a rendszerváltásig, vagy még tovább is. Pedig már csak a számok alapján is egyértelmű a siker. Most, az események után 100 évvel talán már le lehet írni azt is, hogy a győzelem Horthy Miklósnak a vezényletével valósult meg, aki öt sebből vérezve, egy becsapódástól a hallását is elvesztve vezényelte le a csata végét, és vitte győzelemre a többszörös túlerő ellen hajóinkat.

Elgurították a 1100 tonnás síremléket

Látványos művelettel egészben áthelyeztek egy középkori mauzóleumot Törökországban, mert a műemléket elönthette volna a Tigris folyón épülő óriásgát vize.

P.S. (Utóirat): Szeretlek

Jóval könnyebb lett volna Mária Terézia helyzete, ha messengeren vagy emailben tudott volna üzeneteket küldeni a gyerekeinek. A német-római császárné naponta küldött leveleket fiainak és lányainak, amelyekben az uralkodói kötelességeikre és házastársi kötelezettségeikre hívta fel a figyelmet.

Nadrágot hordó uralkodó szoknyában

„Mindenkitől elhagyatva, egyedül a magyarok hűségéhez és régóta ismert áldozatkészségéhez folyamodunk. Személyünk, gyermekeink, koronánk és a birodalom végső veszedelmében kérjük a rendek haladéktalan segítségét” – mondta a 300 éve született Mária Terézia 1741-ben, mikor már csak ránk számíthatott trónjának megőrzésében. Hiába, mindig is lovagias nemzet voltunk, de cserében nem mindig azt kaptuk, amit elvárhattunk volna. Mária Teréziától sem, aki ugyan adott sok jót is a magyarságnak, de még többet a dinasztiának és hű osztrákjainak.

Hogyan is költöztessék Tutanhamon fáraó trónját, ládáit és ágyát?

Régészek és restaurátorok tanácskoztak vasárnap Kairóban arról, hogyan lehet biztonságosan új kiállítási helyükre, a város egy másik részében épülő új múzeumba szállítani az egyiptomi főváros központjában lévő Egyiptomi Múzeumból Tutanhamon fáraó trónját, ládáit és ágyát.

Művelődés összes cikke »

A Hindenburg és a Szent Elmo tüze

hindenburg leadNyolcvan esztendeje vált nem egészen egy perc alatt a lángok martalékává az emberiség által valaha is épített legnagyobb repülő szerkezet, a Hindenburg léghajó. Az Nagy Háború legendás német tábornokáról elnevezett légi jármű 245 méter hosszú volt, legkövérebb részén 41 méter volt az átmérője, és 27 híján éppen 200 ezer köbméter gázt, pontosabban hidrogént nyelt el. És pontosan ez is okozta a végzetét, mert ugyan héliumra tervezték, de ebből a gázból az amerikaiak már nem adtak az egyre jobban fegyverkező Németországnak.

1936 március negyedikén emelkedett először a levegőbe a duralumínium vázra épített, 16 cellára osztott hajótest, amit Hugo Eckner, Zeppelin gróf utódának tervei alapján és felügyelete mellett építettek meg. Az ugyan már az első világháborúban világossá vált, hogy ezek a nagy repülő szivarok semmilyen téren sem tudják felvenni a versenyt a repülőgépekkel, ugyanakkor éppen monumentalitásukkal kiváló propagandalehetőségeket kínáltak. Amit ki is használtak a hatalomra jutó nácik, így a tesztrepülések során a Hindenburgot, és a méreteiben megegyező párját, a Graf Zeppelin II.-t is elküldték a Rajna-vidék fölé, mikor aktuálissá vált annak visszacsatolása. A nagy légi bálnákon pedig hazafias indulók szóltak a hangszórókból és röplapok tízezrein követelték a terület visszacsatolását. Ugyanígy elképesztő hatása volt annak is, amikor 1936. augusztus elsején a Hindenburg megjelent a nyitóünnepségen berlini olimpiai stadion felett.  Persze, ott volt a repülő csoda aztán az őszi, nürnbergi pártkongresszuson is demonstrálva azt az erőt, amit a náci párt akkor képviselt.

hindenburg

A történethez az is hozzá tartozik, hogy ezek a léghajók azért jóval fejlettebbek voltak már, mint idősebb testvéreik. Az LZ 127-es 1928-ban 21 nap alatt meg tudta kerülni a földet, a Hindenburg pedig az akkori viszonyok között meglehetősen fürge volt, 125 kilométer per órát tudott tartósan repülni, így kedvező időjárási viszonyok esetén 2,5 nap alatt átrepülte az Atlanti óceánt. Ki is használták rendesen, divat lett vele Frankfurtból Amerikába repülni, vagy éppen fordítva. A jegyért 400-450 dollárt is elkértek, de cserében ott volt a hajón a kabinok mellett a bár, az étterem és a fedélzeti séta lehetősége is. Sőt, bár a legkisebb szikrától is felrobbanhattak, még egy dohányzószobát is kialakítottak. Így az 1936-os esztendőben összesen 34 átkelést hajtottak végre 3500 utast szállítva. Az amerikai leszállóhely a haditengerészet New Yorktól 40 kilométerre délre lévő Lakehurst nevű bázisán volt. Ahol népes csapatot tartottak arra készenlétben, hogy a hidrogén és a vízballaszt kiengedésével egyre lejjebb süllyedő léghajó horgonyköteleit elkapják és a nagy szivart két nagy vastraverz oszlop közé rögzítsék.

hindenburg

  Nyolcvan évvel ezelőtt is fel voltak készülve erre a rutinműveletre, de a bázis felett 16:15-kor feltűnő Hindenburg kapitányát arra kérték, a szél miatt várakozzon még egy kicsit. Max Pruss, aki maga is súlyosan megégett a tragédiában, az óceán fölé kormányozta, majd a Nagy Alma fölé városnézésre is elvitte a hajót. Végül három óra várakozás után megkezdhették a leszállást. 19:21-kor már 60 méteren voltak, a horgonyköteleket is jórészt megfogta a földi személyzet, amikor a hajó fara kigyulladt, és a Hindenburg nem egészen egy perc alatt a semmivé lett. 13 kabinjában tartózkodó utas és a legénység 22 tagja halt meg, a többiek, 62 ember a csodával határos módon megúszták a tragédiát. a legfiatalabb túlélő a 14 éves Franz Werner kabinos volt. A vizsgálat alatt merényletről is voltak pletykák, de egy pisztollyal való öngyilkossági kísérlet következményeiről is beszéltek. A legvalószínűbb oka a robbanásnak a Szent Elmo tüze nevű légköri kisülés volt, amit először a vitorlás hajók árbocain figyeltek meg a régi hajósok.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2017.05.04. 12:42