a rovat írásai

Szent László, a rendteremtő

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

 

Hopp, ez itt egy stílustű!

Azért ezek a régészek tudnak érdekes dolgokat mondani. Azt már tudjuk, hogy a pintadera, az pecsételőt jelent, a lunulacsüngő pedig egy félhold alakú ékszert, de hogy a stílustű mi fán terem, arról még ezeken a hasábokon nem esett szó. Tehát akkor a stílustű, ahogy a nevében is benne foglaltatik, egy olyan bronz (arany, ezüst, esetleg csont) tűfajta, ami a hajzat kordában tartására, vagy a ruha összefogására használnak. Nézzünk meg akkor egyet közelebbről a Balaton Múzeum gyűjteményéből.

Borotva, olló, pióca

Ahogy már a cipész és a suszter között is különbséget tettünk, válasszuk el most a borbélyt is a fodrásztól. Bevallanom, nincs nehéz dolgom, volt szerencsém mindkét mesterség gyakorlójához.

Tudós után borbarát király jött

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

Bélára Dömösön rászakadt a trón

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

Isteni mesterség

Hát a kovácsmesterség az bizony előkelő tudomány, olyannyira, hogy a kultúra bölcsőjének tartott Ókorban még istenek foglalkozásául is szolgált. Bizony, Hephaisztosz kovácsisten volt, Zeusz közreműködése nélkül Héra hozta a világra. De mi most néhány kovácsműhely berendezését nézzük meg inkább a MaNDA gyűjteményéből, azzal lehet, hogy többre megyünk.

Darabjaiból rakta össze férjeurát

Adatbázisunkban ott van többek között egy a fiát, Hóruszt szoptató Ízisz szobrocska is a Szépművészeti Múzeum gazdag kincsestárából. A 3D-ben digitalizált, 17,6 centiméteres alkotást a Krisztus előtti 7. és 4. század között készítették bronzból, mely fémnek az egyiptomiak is jó ismerői voltak.

Hamvaink hajléka

Hogy mikor és hol kezdte el az emberiség elégetni a halottait, azt nem nagyon lehet tudni. Eme tevékenység okára már vannak viszont logikusnak tűnő válaszok. Ugyanakkor az első, a hamvakat megőrző urnák méreteiből is érdekes következtetéseket vonhatunk le. Amit meg is tesszük a egy a Szentendrei-szigeten talált késő bronzkori edény kapcsán.

Kunországi pihenőhely

Óriási meglepetés érheti azt, aki úgy gondolja, hogy az Alföld tengersík vidékén jóval kevesebb érdekesség van, mint az ország más részein. Kevéssé ismert például, hogy Kisújszálláson egyre híresebb gyógyhatású hévízforrást találtak, melyre a közelmúltban egy óriási gyógycentrumot építettek. Ennek része a  Kumánia szálloda, amely az organikus építészet mintapéldájaként áll előttünk.

Amit Szent István hagyott ránk

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

Magyarnak lenni

Győrffy István, karcagi születésű kitűnő néprajztudósunk írta: „A magyarság nem a test, nem a vér, hanem a lélek kérdése”.  Ha választ akarunk kapni arra a kérdésre, hogy miből is áll ez a közös lélek, nincs könnyű dolgunk. Annyit megállapíthatunk, hogy ezernyi forrása van. A közös nyelv, a közös sors, az együtt megélt történelem, a közösen kicsiszolt hagyományok, a népszokások, az Istenhit megélésének formái, a közös kultúra, az együtt belakott táj, ahogyan szüleink, tanáraink felnevelnek minket, az mind-mind ehhez a közös lélekhez tartozik.

MaNDA összes cikke »

A Balaton

közkincstárleadA nyár közeledtével hasznos felidéznünk mindazt, amit a mi Rivieránkról illik tudnunk. Például azt, hogy Európa legnagyobb tavát magyar tengernek is nevezik. Hossza 78 km, legnagyobb szélessége 15 km, legkisebb pedig 1,5 km, ez a Tihanyi- félszigetnél van, ahol a legmélyebb, 11,5 m a víz.

Átlagos mélysége egyébként 3 m, az északi parton gyorsan mélyül, a homokosabb somogyi délin csak hosszú gyaloglás után is derékig ér a víz. A Balaton vizét a Zala folyóból kapja, vízszintjét pedig a Sió-csatornával szabályozzák, amely a Balatont összeköti a Dunával. A Balaton és környéke az ország legnagyobb vízparti üdülő vidéke, Budapest után a legjelentősebb idegenforgalmi célpont. Nyáron minden szempontból alkalmas a kikapcsolódásra, pihenésre. Biciklivel éppen olyan élményt okoz megkerülni, mint hajóval átszelni. A kétszáz kilométeres kerületű part szinte teljes egésze strandként szolgál nyáron. A nagy tó mellett van a leghíresebb hazai gyógyvízfürdő, Hévíz, és szintén a közelben találjuk Zalakaros, Bükfürdő és Igal gyógyfürdőit.

balaton
A tó a Csobánc tetejéről (Forrás: MaNDA)

 A jórészt alig kétszáz évvel ezelőtt kialakított hatalmas üdülőterület kultúrtörténeti értékekben is nagyon gazdag. Keszthelyen áll egyik legszebb barokk műemlékünk, a Festetics-kastély, a tó közepében benyúló félszigeten büszkélkedik az ezer évvel ezelőtt alapított tihanyi apátság temploma. Ennek alapító levelében találjuk az első írásban rögzített magyar szavakat – Fehérvárra menő hadi út (mai nyelven). Tihany mellett Balatonfüred a 19. század második felében virágzásnak indult, gyönyörű épületekben gazdag városa, ahol – sok más híresség mellett – Jókai Mór, a nagy magyar író, és Vaszary János festő töltött el éveket, ahol az ország legnevezetesebb báli forgatagát élvezhetik a résztvevők, az Anna-bált, immáron közel 200. alkalommal. Az északi parti ékkő városával, Balatonfüreddel szemben ott áll a déli part fővárosa, Siófok, a maga színpompás, minden nyári kultúrkavalkádjával, mellette Szántód, Boglár, Lelle és Fonyód megannyi szép üdülővároska.

A magyar tenger északi partja fölött találjuk Magyarország egyik legszebb tájegységét, a mediterrán jellegű, fenséges hegyeket, oldalaikon a híres borok gyümölcsét termő nagy szőlőtáblákkal és a honfoglalás korában a magyar seregek gyülekező helyéül szolgáló sík területekkel, például a Káli-medencével, a Balaton-felvidéket. A valamikori vulkánok mára jellemző formájú szelíd hegyekké koptak, aki csak egyszer is erre jár, soha nem felejti el a Badacsony, a Szent György-hegy, a Gulács, Tóti és Csobánc képét.

Dippold Pál

• Publikálva: 2017.05.09. 11:09

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

szent lászló
Szent László, a rendteremtő – László hatalmas egyházszervező tevékenységéhez sorolható a bihari püspökség áthelyezése Váradra, és a zágrábi püspökség megalapítása. Királysága alatt László Horvátországot Magyarországhoz csatolta – itt is maradt egészen 1918-ig. Összevonta a görög szertartású bácsi püspökséget a latin szertartású kalocsai érsekséggel.