a rovat írásai

Leltározatlan őrlőkő

Ezt a vélhetően homokkőből csiszolt 25 centiméter hosszú, 12 centi széles és 3,5 centi magas darabot talán azért is nem vették leltárba a máskülönben ehhez nagyon értő régészek, mert annyi van az ilyen őrlőkőből, hogy Dunát lehetne rekeszteni velük. Ezért inkább odaadták a törteli iskolásoknak, nézegessék csak a vitrinben, a történelemtanár meg a katedrán mozgatva illusztrálhassa vele a szegény őskori asszonyok nehéz munkáját.

Árpád

„Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia” – így fogalmazott lapunk nyugdíjba vonult szerzője, akinek most Árpád vezér, fejedelem alakjának felidézésével folytatjuk sorozatát.

Szerencsét hozott papucsban

Most, hogy lassan kifogyunk már a falusi iparosokból, nézzünk meg egy olyan mestert, aki csak általában évente egyszer-kétszer fordult meg egy-egy faluban. Akkor is csak elvégezte a munkáját, és tovább állt. A kéményseprőkről lesz hát szó, akik ki tudja miért, de még a múlt század végén is papucsban jártak, és szerencsét is hoztak állítólag.

Kellék a centúriák csatájához?

Homo ludens. Hát ha valakik, a római légiósok, katonák azok voltak, játszó emberek. Mert hosszú, sokszor 25 éves volt a szolgálat, és ezalatt nem kellett mindig harcolni. Mit is lehetett csinálni az őrtoronyban, ott a Duna/Ister partján, amikor egy-egy visszavert barbár támadás, büntetőexpedíció hosszú időre elvette a harctól a kedvét a túlpartiaknak? Hát játszani valamit az őrségbe szintén beosztott cimborával. Most egy Érden talált játékkelléket, zsetont vizsgálhatunk meg a 3D-s technika segítségével.

Akkor ismerjük meg a kanászt is!

A két világháború közötti falu képéhez hozzá tartozott a közösség által fizetett kanász, kondás vagy csürhés is, akit leginkább reggel és este láthatott a falusi. Mikor is erős tülkölés és ostorpattogtatás közepette kiterelte a falu disznait (kondát, csürhét) a határba, majd pedig este, amikor ugyanolyan zenebonával hazahozta az állatokat.

Kolomp, vagy valami

Itt van ez a kolomp, vagy valami a szentendrei múzeum gyűjteményéből, még 2008-ban fordította ki a földből a régész ásója Pátyon. Ha jobban megnézzük aztán a 3D-s szoftvert is bevetve, találunk azért rajta furcsa dolgokat.

Bábák és boszorkányok

A két világháború között minden nagyobb falunak volt bábaasszonya is. Eme írás szerzőjének apai nagynénje is ekként működött 1942-től, a szombathelyi Magyar Királyi Bábaképző elvégzése után. Manyi néni, ahogy a faluban hívták, ugyan a szülőotthonok megjelenésével munka nélkül maradt, de tudását továbbra is igénybe vette a falu. Ő adta be például a körzeti orvos által felírt vitamininjekciókat.

Kagylókarkötő

Be kell vallanom már itt az elején, hogy ebből az írásból nem sok értékelhető dolgot fog megtudni a kedves olvasó eme a Balaton Múzeumban őrzött karkötőről. Ez pedig nem a a múzeum munkatársai, de nem is a cikk szerzője miatt van. Inkább azért, mert valóban elég keveset lehet mondani erről kagyóból készített primitív ékszerről.

Nyár, sör, víz, Krúdy, Margitsziget

Újabb izgalmas, és a nyárhoz kapcsolódó kiállítások érhetők el digitális formában A MaNDA (Magyar Nemzeti Digitális Archívum) adatbázisában.

Tengeralattjárót faragó asztalos

A falu virágkorában, valamikor a két világháború között a közösség mesteremberei között megbecsült helye volt az asztalosoknak is. Akik, ahogy a nevük is mutatja, elsősorban bútorokat, és a lakóházak fából készült nyílászáróit gyártották le. Mégpedig szigorúan kéziszerszámokkal, motoros fűrészről, gyalugépről, csiszolóról még csak nem is hallottak.

Agyonfoltozott pohár

Nézem ezt bronzból készült poharat, és azon gondolkodom, hogy a mégoly termékeny és gazdag Pannónia provinciában sem lehetett olyan egyszerű az élet. Egyrészt ott voltak az egymás után sorban jövő barbár támadások, rablóhadjáratok, aztán itt van ez az agyonfoltozott pohár is. Amit a már ismert pátyi lelőhelyen, vélhetően valaki örök nyugodalmát kissé megzavarva hoztak elő a föld alól a régészek.

MaNDA összes cikke »

A Balaton

közkincstárleadA nyár közeledtével hasznos felidéznünk mindazt, amit a mi Rivieránkról illik tudnunk. Például azt, hogy Európa legnagyobb tavát magyar tengernek is nevezik. Hossza 78 km, legnagyobb szélessége 15 km, legkisebb pedig 1,5 km, ez a Tihanyi- félszigetnél van, ahol a legmélyebb, 11,5 m a víz.

Átlagos mélysége egyébként 3 m, az északi parton gyorsan mélyül, a homokosabb somogyi délin csak hosszú gyaloglás után is derékig ér a víz. A Balaton vizét a Zala folyóból kapja, vízszintjét pedig a Sió-csatornával szabályozzák, amely a Balatont összeköti a Dunával. A Balaton és környéke az ország legnagyobb vízparti üdülő vidéke, Budapest után a legjelentősebb idegenforgalmi célpont. Nyáron minden szempontból alkalmas a kikapcsolódásra, pihenésre. Biciklivel éppen olyan élményt okoz megkerülni, mint hajóval átszelni. A kétszáz kilométeres kerületű part szinte teljes egésze strandként szolgál nyáron. A nagy tó mellett van a leghíresebb hazai gyógyvízfürdő, Hévíz, és szintén a közelben találjuk Zalakaros, Bükfürdő és Igal gyógyfürdőit.

balaton
A tó a Csobánc tetejéről (Forrás: MaNDA)

 A jórészt alig kétszáz évvel ezelőtt kialakított hatalmas üdülőterület kultúrtörténeti értékekben is nagyon gazdag. Keszthelyen áll egyik legszebb barokk műemlékünk, a Festetics-kastély, a tó közepében benyúló félszigeten büszkélkedik az ezer évvel ezelőtt alapított tihanyi apátság temploma. Ennek alapító levelében találjuk az első írásban rögzített magyar szavakat – Fehérvárra menő hadi út (mai nyelven). Tihany mellett Balatonfüred a 19. század második felében virágzásnak indult, gyönyörű épületekben gazdag városa, ahol – sok más híresség mellett – Jókai Mór, a nagy magyar író, és Vaszary János festő töltött el éveket, ahol az ország legnevezetesebb báli forgatagát élvezhetik a résztvevők, az Anna-bált, immáron közel 200. alkalommal. Az északi parti ékkő városával, Balatonfüreddel szemben ott áll a déli part fővárosa, Siófok, a maga színpompás, minden nyári kultúrkavalkádjával, mellette Szántód, Boglár, Lelle és Fonyód megannyi szép üdülővároska.

A magyar tenger északi partja fölött találjuk Magyarország egyik legszebb tájegységét, a mediterrán jellegű, fenséges hegyeket, oldalaikon a híres borok gyümölcsét termő nagy szőlőtáblákkal és a honfoglalás korában a magyar seregek gyülekező helyéül szolgáló sík területekkel, például a Káli-medencével, a Balaton-felvidéket. A valamikori vulkánok mára jellemző formájú szelíd hegyekké koptak, aki csak egyszer is erre jár, soha nem felejti el a Badacsony, a Szent György-hegy, a Gulács, Tóti és Csobánc képét.

Dippold Pál

• Publikálva: 2017.05.09. 11:09

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

árpád
Árpád – Hagyjuk most a találgatásokat, a lényeg az, hogy Árpádot tartjuk a mai napig a honfoglaló nagyfejedelemnek, és első urunknak itt a medencében. Ahol végül a Csepel-szigeten építette fel jurtavárosát, innen irányítva a frissen, fegyverrel szerzett országát. A források szerint öt fia született: Levente, Tarhos, Üllő, Jutas és Solt, amik ugye jórészt éppen ezen a környéken előforduló településnevek.