a rovat írásai

Mindig a méhész jár a legjobban

Bizony, valamikor minden valamire való faluban többen is foglalkoztak komolyan méhészettel, de olyan is volt, hogy csak néhány kasnyi, vagy kaptárnyi méh volt a háznál a család saját szügségetére. A kas, vagy kaptár vitát most nem döntenénk el, ezért két fénykép is van a Thorma János Múzeum jóvoltából a cikkben. Az egyiken vesszőből font, sárral tapasztott kasokat, a másikon precízen megépített méhest látunk az abban sorakozó kaptárakkal.

Bartók Béla és Fekete István nyomában

A balatonberényi nevezetességeket meglátogatva sem szakadhatunk el a történelemtől. De nem is akarunk.

Verecke, Kárpátalja legismertebb történelmi helye

A festőművészet egyik fénykorát jelentő 19. század, a romantika, a historizmus, a közvetlenül a szecesszió előtti időszak szellemi pezsgése nagy hatással volt a kor alkotóira. A már a világhírnév küszöbén túllépő Munkácsi Mihály mellett Feszty Árpád képeiben fedezhető fel a nagy művészekre valló, valóságon túli feszültség.

Gyilkos szerszám

A gyilkolás egyik legősibb eszköze a tőr, csúf, hegyes szerszám, amit ránézésre is pont arra találtak ki, hogy könnyedén belefúródjon oda, ahova szánták. Hogy aztán ez éppen egy emberi szív, vagy valami állatnak a legsebezhetőbb pontja, az a történetünk szempontjából talán nem is érdekes. Annál izgalmasabb viszont megvizsgálni a 3D-s technika segítségével egy réges-régi tőrt, amit a keszthelyi Balaton Múzeumban őriznek.

Csillagvári csodák

Balatonszentgyörgy határában található a Csillagvár. Az 1820-23 között, Festetics László építtetett vadászvár különleges látnivalókat kínál. A világon egyedülállónak mondják, egyrészt csillag alaprajza miatt, másrészt harminc méter mély kútjáért.

Egy nem is annyira egyszerű tudomány

A kosárfonás, vagy kötés egy mindmáig élő foglalatosság, bár a kínaiak és más keleti népek ezt a területet is szép lassan meghódítják. Mert még mindig olcsóbb áthajókáztatni végtelen tengereken a keleti kosarakat, mint tisztességesen megfizeti egy magyar kosárfonót, fenntartani ezt a korábban igen csak fontos tudományt, mesterséget. Aminek produktumait most az kiskunhalasi piacon is megnézhetjük egy 1957 júniusában készült fényképen.

A Balaton

A nyár közeledtével hasznos felidéznünk mindazt, amit a mi Rivieránkról illik tudnunk. Például azt, hogy Európa legnagyobb tavát magyar tengernek is nevezik. Hossza 78 km, legnagyobb szélessége 15 km, legkisebb pedig 1,5 km, ez a Tihanyi- félszigetnél van, ahol a legmélyebb, 11,5 m a víz.

Ősi fésű

Fenékpusztáról, az ottani római erődről már többször is olvashattak ezeken az oldalakon. Most az erőd déli falánál lévő temetőből előkerült fésűt nézzük meg jobban, amely romos állapotában is igazi mestermunkának tűnik. Nem annyira ősi persze, mint azt a cím állítja, de attól még szép időt, vagy 1500 évet volt a föld alatt.

Buddhisták és ortodox keresztények

A balatonberényi szőlőhegyen egy nálunk kevéssé ismert ősi kultúra képviselőivel találkozhatnak a Tibeti Kulturális Központba látogatók. A Magyarországra többször is ellátogató dalai láma iránymutatásai szerint működő meditációs központban a tibeti buddhizmus és a magyarság kapcsolatait mutatják be, amelyben a legfontosabb szereplő Kőrösi Csoma Sándor volt. A dalai láma egyébként, ha itt van, a leányfalui katolikus lelkigyakorlatos házban száll meg, műveit Váncsa István fordította magyarra.

Balogh a vörös vádbiztos

Egy fényképet nézegetek a MaNDA gyűjteményében, a székesfehérvári Forradalmi Törvényszék tagjai vanak rajta. Balról jobbra Fekete József elnök, Ferslik Ferenc és Bencsik István bírók, Bognár Gyula irodavezető, Balogh János vádbiztos és Vámos Dezső jegyző. Élet és halál urai voltak 1919 tavaszán és nyarán a megyeszékhelyen.

Szükségcsésze

Hát nem a formatervezés csúcsa az biztos. És nem is fazekasremek. Ez inkább egy „szükségcsésze″, valami nagyon egyszerű edény, amiből inni lehetett. A régészek a középső vaskorra, Krisztus előtt 700 és 450 közé datálják. Pedig akkoriban tudtak már ennél különb dolgokat is készíteni.

MaNDA összes cikke »

Egy nem is annyira egyszerű tudomány

elsullyedt_vilagok_leadA kosárfonás, vagy kötés egy mindmáig élő foglalatosság, bár a kínaiak és más keleti népek ezt a területet is szép lassan meghódítják. Mert még mindig olcsóbb áthajókáztatni végtelen tengereken a keleti kosarakat, mint tisztességesen megfizeti egy magyar kosárfonót, fenntartani ezt a korábban igen csak fontos tudományt, mesterséget. Aminek produktumait most az kiskunhalasi piacon is megnézhetjük egy 1957 júniusában készült fényképen.
Igen, a mögöttünk hagyott évszázadban nem volt olyan falu, ahol ne dolgozott volna 2-3, vagy éppen több jeles kosárfonó, akinek a munkáját látva elégedetten hümmögtek a gazdák. És azért a gazdák, mert a kosarak nem csupán lakberendezési tárgyak voltak ez időtájt, hanem a családi gazdaság nélkülözhetetlen tároló és anyagmozgató eszközei, pontosabban edényei. Hogy mi mindenre használták ezeket a fűzvesszőből előállított holmikat, azt hosszú lenne felsorolni. A lényeg: ott voltak minden paraszti munkánál a tavaszi vetéstől kezdve a betakarításig. De nélkülözhetetlenek voltak az állatok etetésénél is, lásd: „szénahordó″ kosár. Aztán pályafutásuk második felében remek, szellős tárolóként is működhessenek, használattól függően még évtizedekig.
 
kosárfonás
Forrás: MaNDA
 
Nem szobadíszekről, szennyestartókról, fölösleges dolgokat elnyelő hántolt vesszőből készült, sokszor festett kosárkákról van tehát szó, hanem strapabíró egy munkaeszközökről. Ezért is hagyták rajta a még tél elején begyűjtött 2-2,5 méteres fűzvesszőkön a kérget, minek is gyengítették volna a lehántásával az anyagot, vagy csináltak volna maguknak pluszmunkát. A vessző begyűjtése után a hozzáértők a téli időszakban, amikor szünetelnek a paraszti munkák, hozzáláttak a kosárkötéshez. ezt a munkát a falusíházak akkoriban még tágas konyhájában, társaságban is lehetett végezni. A kosár fenekét kötötték meg először, majd a az erősebb, szebb vesszőkből, azokat a fenék fonásába illesztve és felhajtva és a tetején összekötve, létrehozták a kosár oldalfalának vázát. Ezt pedig újabb és újabb vesszők felhasználásával fonták fel egészen a kellő magasságig, majd pedig a váz vesszőinek szabadon maradt részéből megkötötték a kosár erős peremét. Végül a fül, vagy a fülek egészen különleges, a majdnem kész kosár súlyát is felhasználó elkészítésével zárult a munka.

A fényképen a két asszonyság előtt, a már emlegetett, nagyméretű, szénahordó kosarakkal indul a az árukészlet, de vannak itt kisebb, „füles″ kosarak is a konyhakerti munkához és esetleg a bolti vásárláshoz. Bár ez utóbbi feladatra nem kellett valami nagy méretű készség, hiszen a gyufán, són, cukron és petróleumon kívül nem sok mindent vett a falusi a két világháború között a boltban. Kosárért is csak olyan nagyobb helyeken lehetett pénzt kapni, mint mondjuk Kiskunhalas, ahol volt fizetőképes kereslet. Falun legtöbben „természetben″, terménnyel vagy éppen munkával fizettek a mesternek a munkáért. Vagy valahogy megkötötték maguk a kosarat.
 
Pálffy Lajos

• Publikálva: 2017.05.10. 11:38

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

feszty
Verecke, Kárpátalja legismertebb helye – Feszty Árpád nagyon komolyan nehéz feladatát. Alaposan tanulmányozta a Vereckei-hágó környékét, fényképeket készített, történészekkel tanácskozott a honfoglalás kori életmódról, eszközökről, viseletekről.