a rovat írásai

Hétvégén bárki bemehet a Képzőre!

A Magyar Képzőművészeti Egyetem idén is részt vesz a Kulturális Örökség Napjai szeptember 16-17-i programjában, amelyet Aranykorok emlékezete címmel hirdetettek meg a szervezők. Ezen a hétvégén az egyetem mindkét campusa látogatható lesz, ahol az érdeklődők ingyenesen vezetéseken vehetnek részt. A főépületben a Közös történetünk ‒ Hallgatói tettek a Képzőnek a Képzőről címmel a Barcsay Teremben és az Aulában megnyílt kiállítást is meg lehet majd tekinteni.

Kiállítást ajándékozott a Budavár testvérvárosának, Zentának

Megnyílt A zentai csata és a magyarországi visszafoglaló háborúk című kiállítás a Zentai Városi Múzeumban. Az emlékkiállítást a Budavári Önkormányzat ajándékozta testvérvárosának azért, hogy a 320 éves zentai csata nemzeti és világtörténelmi jelentőségét bemutassák és egy állandó tárlatot hozzanak létre a zentai Városháza toronyszobájában.

Körbeutazza az országot a Seuso-kincs

Döntött a kormány a Seuso-kincs magyarországi vándorkiállításáról. A Magyar Közlöny hétfői számában megjelent kormányhatározat szerint az úgynevezett Seuso-kincs, amely az egykori Pannonia provincia területén fellelt, az egyetemes antik kultúra egyik legnagyobb értékű lelete magyarországi bemutatására Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Nyíregyháza, Székesfehérvár és Zalaegerszeg megyei jogú városokban vándorkiállítást szerveznek.

A mozi, amelynek nyitását Kosztolányi meg is verselte

Azért foglalkozunk most a Corvin mozival, mert éppen hatvan éve annak, hogy a megkapaszkodó Kádár-féle hatalom újjáépíttette a forradalom alatt rommá lőtt, félig leégett épületet. Bizony, feledtetni akarván az akkori napokat, csillivilli mozi lett ismét a Corvin, ahol először tudták az országban levetíteni a cinemascope filmeket.

Amikor a komputer megjelent az otthonokban

A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) és Nagy Károly magángyűjtő közös kiállításon mutatja be az informatikatörténet egy fontos és népszerű szeletét az első házi számítógépek világát.

Szobor a város asszonyainak, leányainak

Magánadományból, egy helyi vállalkozó felajánlásaként állítanak köztéri szobrot Nagykanizsán az egykori kereskedővárosi múltra és a város lányaira, asszonyaira emlékezve.

Ludovikás tiszt, partizán és a forradalom tábornoka

Száz esztendeje született Eperjesen Maléter Pál, aki önként jelentkezett katonának, majd fogságba esve partizánnak, hogy aztán a forradalom honvédelmi minisztereként csalják tőrbe, és végezzék ki kötél által, ami mindig nagy megszégyenítés egy katonának.

Derviskolostor a szőlőhegyen, a szultán sírjánál

Folytatódik szeptembertől a Szigetvár-turbéki szőlőhegyen felfedezett Szulejmán-sírkomplexum feltárása, közölte Pap Norbert, a kutatás vezetője.A Pécsi Tudományegyetem (PTE) Kelet-Mediterrán és Balkán Tudományok Központjának igazgatója elmondta: a türbe és dzsámi mellett eddig csak kismértékben feltárt derviskolostor régészeti kutatásával és az erődítmény további vizsgálatával folytatódik a munka.

Kőművessegédből kultúrpápa

Hogy mi volt a közös Napóleon és a kommunisták idejében, arra egyszerű a válasz. Míg a kis korzikainál minden katona úgymond a tarsolyában hordta a marsallbotot – így lett a huszár Murat-ból lovassági tábornok, majd király – addig a kommunisták alatt is lett villamoskalauzból miniszter (Kossa István), vagy éppen kőművessegédből évtizedeken át a kultúrpolitika teljhatalmú ura. 100 éve született Appel Henrik néven a későbbi Aczél György, aki barátai között tudhatta, Kádár Jánost, Illyés Gyulát és talán még Kodályt is.

Lemmyből őskrokodil lett

Lemmyről, a Motörhead néhai énekeséről nevezték el a londoni Természettudományi Múzeum hatalmas, jura kori krokodilfosszíliáját brit kutatók. Az 5,8 méteres fenevadnak a Lemmysuchus nevet adta az Edinburgi Egyetem kutatócsapata, miután rájöttek, hogy egy külön fajt képvisel.

A szabad pálinkafőzés jogát sem kellett volna bántani

Hát igen, lehet valaki a király első számú bizalmasa, az ország tényleges irányítója, a felvilágosodás rajongója és tudós orvos, ha nekimegy a kereskedők és a nemesek előjogainak, és korlátozza a pórnépet a pálinkafőzés szabadságában, vesznie kell. Még az 1700-as évek második felének Dániájában is vesznie kell, pedig az már a felvilágosult, polgárilag is fejlett Nyugat volt, legalább is innen úgy látjuk, láttuk sokáig.

Művelődés összes cikke »

P.S. (Utóirat): Szeretlek

mária terézia lead

Jóval könnyebb lett volna Mária Terézia helyzete, ha messengeren vagy emailben tudott volna üzeneteket küldeni a gyerekeinek. A német-római császárné naponta küldött leveleket fiainak és lányainak, amelyekben az uralkodói kötelességeikre és házastársi kötelezettségeikre hívta fel a figyelmet.

Mária Terézia a kortársai szemében a jó polgárasszonyt testesítette meg, akinek mindig gondja volt gyerekeire. Mindennap benézett szobáikba, foglalkozott velük és gondosan felügyelte neveltetésüket. Ismerte minden jó és rossz tulajdonságukat, amelyeket erősített vagy intelmeivel javítani próbált, kezdetben a családi fészekben, később a levelein keresztül.

Okos és előrelátó anya volt, aki szerető odafigyeléssel próbálta megóvni és megtanítani gyerekeit arra, hogy legyenek méltóak az uralkodói szerepre. A császárné folyamatosan leveleket írt nekik, amelyekben hol bölcsen, hol szerető aggódással intette meg őket.

antónia
Mária Antónia

Mária Terézia rosszallását fejezte ki, amiért Mária Antónia (Marie Antoinette), a francia király felesége mással sem foglalkozott, mint a divattal. „Hallom, hogy a hajak gyökerétől számítva 36 hüvelyknyi magas fejdíszt hordasz – írta egyik levelében. Tudod, hogy én mindig mérsékelten követtem a divatot, de nem túloztam. Egy csinos, ifjú királynénak nincs szüksége ily bolondságra, ellenkezőleg, a dísz egyszerűsége jobban illik méltóságához.” A császárné mindent megtett azért, hogy figyelmeztesse lányát arra, hogy életmódjával csak ellenségeket szerez magának. Elvárta, hogy Mária Antónia példát mutasson az erkölcsből és, mint jó királyné állítsa vissza a francia királyság tekintélyét. „Sokkal jobban szeretlek, semhogy hallgathatnék, látom, mint rohansz közönyösen és biztos lépéssel, gyorsan vesztedbe, vagy legalább tévútra.” Mintha a császárné megérezte volna, hogy a francia királyi pár a sorsot hívja ki maga ellen, de azt még maga sem sejtette, hogy alig telik bele néhány év, és lánya férjével együtt a guillotine alatt vérzik el.

józsef
II. József

Mária Terézia jól tudta, hogy későbbi utódát, Józsefet, mennyire elkényeztette, ezért nevelőjétől, gróf Batthyány Károlytól várta, hogy jó hatással legyen a makacs, konok trónörökösre. Azt kérte a gróftól, hogy tartsa távol Józsefet a hízelkedőktől, a pletykálkodóktól, és tanítsa meg neki azt, hogy másokat belső értékei szerint becsüljön meg, és ne gúnyolódjon szerencsétlenségükön.

Az állandó intések ellenére nagyon szerette Józsefet és bízott abban, hogy jó uralkodó válik belőle. Másik lányának, Mária Krisztinának írt erről: „Nagyon szeretem őt, és ha összeveszünk, mindig igazat adok neki, néhány óra múlva pedig kétségbe esem azért, hogy őt zaklatom…”.

krisztina
Mária Krisztina

Legkedvesebb lánya Mária Krisztina volt, akit nem is engedett messze a családi tűzhelytől. Lehetővé tette neki, hogy szerelmi házasságot kössön Albert szász herceggel, majd a Bécshez közeli Pozsonyba költöztette őket. A hercegnő rangon alul házasodott, ezért az anyja finoman igyekezett felhívni figyelmét arra, hogy soha ne éreztesse férjével a köztük lévő társadalmi különbséget: „Tudod, hogy mi nők alá vagyunk rendelve férjünknek, hogy neki engedelmességgel tartozunk, hogy egyetlen célunk mindenben kell, hogy férjünk legyen, hogy őt szolgáljuk, hasznára váljunk, és őt megnyerjük atyánknak, legjobb barátunknak. Te hajlamból mégy férjhez, csakis ezen okból egyeztem házasságodba. Ismered férjedet, remélheted, hogy boldog leszel, a mennyire az e földön lehetséges.”

amália
Mária Amália

Egyetlen lánya volt Mária Teréziának, akiben nem tudott igazán anyai boldogságot találni. Mária Amália akaratosságán, önzőségén, gőgösségén még az anyai szigor sem tudott változtatni. Miután a lány szerelmi házasságát nem támogatta, végleg eltávolodtak egymástól. A császárné – a birodalmi szempontokat szem előtt tartva – Mária Amália férjének a Pármai herceget választotta. Az akkor 22 éves hercegnő a nászéjszakán visszautasította 17 éves férje közeledését, ezért Mária Terézia folyamatosan leveleket írt neki az asszonyi kötelességekről. Mária Amália nem sok gondot fordított arra, hogy megfogadja az anyai tanácsokat, így a császárnő levette róla kezét. Évekkel később megbékélt egymással anya és lánya, de intimitásról többé nem lehetett szó. Mária Terézia anyai szereteténél erősebb volt a méltóságérzete.

károly
Károly

Mária Terézia tizenhat gyerekéből tíz élte túl a császárnőt. Több gyermekét látta meghalni, köztük kedvenc fiát, Károlyt, akit legalkalmasabbnak tartott a magyar trónra. A fiatal főherceg 15 évesen elkapta a himlőt, amibe belehalt. A császárnét nagyon megviselte fia elvesztése, aminek leveleiben adott hangot, úgy érezte, hogy a császári és királyi ház reményteljes utódját vesztette el.

johanna
Mária Johanna

Mária Johanna szintén 15 éves volt, amikor megfertőzte a himlő, és nem sokkal esküvője előtt halt meg. A nápolyi királynak szánt menyasszony helyét nővérével, Mária Jozefával töltötték be, mivel Mária Terézia szorosabb kapcsolatot akart a Habsburgok és a Bourbonok között. A császárné erről a következőket írta lánya nevelőnőjének: „Szegény Jozefát a politika áldozatának tekintem. Ám ha legalább teljesíti majd kötelességét Istennel és a férjével szemben, és gondoskodik a lelki üdvéről, úgy elégedett lennék még akkor is, ha boldogtalannak kellene látnom őt.” A frigyre végül nem került sor, mert Mária Jozefa – miután kegyeletét tette húga bebalzsamozott testénél a családi kriptában – elkapta a himlőt és házassága napján meghalt.

miksa
Miksa

Fiai közül Mária Terézia kedvence, legkisebb fia, Miksa volt, akit egyházi pályára szánt, ezért már gyerekkorában felvetette a Német Lovagrendbe, hogy később a rend Nagymesterévé váljon. „Fáj szívemnek, hogy ily fiatal korodban elküldelek tőlem – írta levelében Miksának. Arra szántalak, hogy te zárd be szemeimet, de csak javadra gondolva, eltávolítlak innét, hol tovább nem képezheted magadat. Korom, betegeskedésem, sokféle elfoglaltságom dacára, gyermekeim nevelése volt mindég nagy és legkedvesebb feladatom. Ha nem történt minden utasításaim, rendeleteim és gondoskodásom értelmében, nem az én hibám, hanem ezer meg ezer körülmény okozta, mely gyarló és szerencsétlen emberi létünkhöz van kötve, és nem engedi, hogy e világon valami tökéletest elérjünk.”

Fejes Katalin

 

 

• Publikálva: 2017.05.11. 14:18