a rovat írásai

A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes

Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.

Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?

Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.

Prágáé a Szláv eposz

Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című  festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.

Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata

A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház

A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.

Seuso kincsei Fehérvárra utaznak

Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.

Újra üvölt a palmürai oroszlán

Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.

Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával

Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.

A kastély újra a régi fényében tündököl majd

Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.

Sissi és Magyarország Kínában

A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.

Itt a Spintharus davidbowiei!

Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.

Művelődés összes cikke »

P.S. (Utóirat): Szeretlek

mária terézia lead

Jóval könnyebb lett volna Mária Terézia helyzete, ha messengeren vagy emailben tudott volna üzeneteket küldeni a gyerekeinek. A német-római császárné naponta küldött leveleket fiainak és lányainak, amelyekben az uralkodói kötelességeikre és házastársi kötelezettségeikre hívta fel a figyelmet.

Mária Terézia a kortársai szemében a jó polgárasszonyt testesítette meg, akinek mindig gondja volt gyerekeire. Mindennap benézett szobáikba, foglalkozott velük és gondosan felügyelte neveltetésüket. Ismerte minden jó és rossz tulajdonságukat, amelyeket erősített vagy intelmeivel javítani próbált, kezdetben a családi fészekben, később a levelein keresztül.

Okos és előrelátó anya volt, aki szerető odafigyeléssel próbálta megóvni és megtanítani gyerekeit arra, hogy legyenek méltóak az uralkodói szerepre. A császárné folyamatosan leveleket írt nekik, amelyekben hol bölcsen, hol szerető aggódással intette meg őket.

antónia
Mária Antónia

Mária Terézia rosszallását fejezte ki, amiért Mária Antónia (Marie Antoinette), a francia király felesége mással sem foglalkozott, mint a divattal. „Hallom, hogy a hajak gyökerétől számítva 36 hüvelyknyi magas fejdíszt hordasz – írta egyik levelében. Tudod, hogy én mindig mérsékelten követtem a divatot, de nem túloztam. Egy csinos, ifjú királynénak nincs szüksége ily bolondságra, ellenkezőleg, a dísz egyszerűsége jobban illik méltóságához.” A császárné mindent megtett azért, hogy figyelmeztesse lányát arra, hogy életmódjával csak ellenségeket szerez magának. Elvárta, hogy Mária Antónia példát mutasson az erkölcsből és, mint jó királyné állítsa vissza a francia királyság tekintélyét. „Sokkal jobban szeretlek, semhogy hallgathatnék, látom, mint rohansz közönyösen és biztos lépéssel, gyorsan vesztedbe, vagy legalább tévútra.” Mintha a császárné megérezte volna, hogy a francia királyi pár a sorsot hívja ki maga ellen, de azt még maga sem sejtette, hogy alig telik bele néhány év, és lánya férjével együtt a guillotine alatt vérzik el.

józsef
II. József

Mária Terézia jól tudta, hogy későbbi utódát, Józsefet, mennyire elkényeztette, ezért nevelőjétől, gróf Batthyány Károlytól várta, hogy jó hatással legyen a makacs, konok trónörökösre. Azt kérte a gróftól, hogy tartsa távol Józsefet a hízelkedőktől, a pletykálkodóktól, és tanítsa meg neki azt, hogy másokat belső értékei szerint becsüljön meg, és ne gúnyolódjon szerencsétlenségükön.

Az állandó intések ellenére nagyon szerette Józsefet és bízott abban, hogy jó uralkodó válik belőle. Másik lányának, Mária Krisztinának írt erről: „Nagyon szeretem őt, és ha összeveszünk, mindig igazat adok neki, néhány óra múlva pedig kétségbe esem azért, hogy őt zaklatom…”.

krisztina
Mária Krisztina

Legkedvesebb lánya Mária Krisztina volt, akit nem is engedett messze a családi tűzhelytől. Lehetővé tette neki, hogy szerelmi házasságot kössön Albert szász herceggel, majd a Bécshez közeli Pozsonyba költöztette őket. A hercegnő rangon alul házasodott, ezért az anyja finoman igyekezett felhívni figyelmét arra, hogy soha ne éreztesse férjével a köztük lévő társadalmi különbséget: „Tudod, hogy mi nők alá vagyunk rendelve férjünknek, hogy neki engedelmességgel tartozunk, hogy egyetlen célunk mindenben kell, hogy férjünk legyen, hogy őt szolgáljuk, hasznára váljunk, és őt megnyerjük atyánknak, legjobb barátunknak. Te hajlamból mégy férjhez, csakis ezen okból egyeztem házasságodba. Ismered férjedet, remélheted, hogy boldog leszel, a mennyire az e földön lehetséges.”

amália
Mária Amália

Egyetlen lánya volt Mária Teréziának, akiben nem tudott igazán anyai boldogságot találni. Mária Amália akaratosságán, önzőségén, gőgösségén még az anyai szigor sem tudott változtatni. Miután a lány szerelmi házasságát nem támogatta, végleg eltávolodtak egymástól. A császárné – a birodalmi szempontokat szem előtt tartva – Mária Amália férjének a Pármai herceget választotta. Az akkor 22 éves hercegnő a nászéjszakán visszautasította 17 éves férje közeledését, ezért Mária Terézia folyamatosan leveleket írt neki az asszonyi kötelességekről. Mária Amália nem sok gondot fordított arra, hogy megfogadja az anyai tanácsokat, így a császárnő levette róla kezét. Évekkel később megbékélt egymással anya és lánya, de intimitásról többé nem lehetett szó. Mária Terézia anyai szereteténél erősebb volt a méltóságérzete.

károly
Károly

Mária Terézia tizenhat gyerekéből tíz élte túl a császárnőt. Több gyermekét látta meghalni, köztük kedvenc fiát, Károlyt, akit legalkalmasabbnak tartott a magyar trónra. A fiatal főherceg 15 évesen elkapta a himlőt, amibe belehalt. A császárnét nagyon megviselte fia elvesztése, aminek leveleiben adott hangot, úgy érezte, hogy a császári és királyi ház reményteljes utódját vesztette el.

johanna
Mária Johanna

Mária Johanna szintén 15 éves volt, amikor megfertőzte a himlő, és nem sokkal esküvője előtt halt meg. A nápolyi királynak szánt menyasszony helyét nővérével, Mária Jozefával töltötték be, mivel Mária Terézia szorosabb kapcsolatot akart a Habsburgok és a Bourbonok között. A császárné erről a következőket írta lánya nevelőnőjének: „Szegény Jozefát a politika áldozatának tekintem. Ám ha legalább teljesíti majd kötelességét Istennel és a férjével szemben, és gondoskodik a lelki üdvéről, úgy elégedett lennék még akkor is, ha boldogtalannak kellene látnom őt.” A frigyre végül nem került sor, mert Mária Jozefa – miután kegyeletét tette húga bebalzsamozott testénél a családi kriptában – elkapta a himlőt és házassága napján meghalt.

miksa
Miksa

Fiai közül Mária Terézia kedvence, legkisebb fia, Miksa volt, akit egyházi pályára szánt, ezért már gyerekkorában felvetette a Német Lovagrendbe, hogy később a rend Nagymesterévé váljon. „Fáj szívemnek, hogy ily fiatal korodban elküldelek tőlem – írta levelében Miksának. Arra szántalak, hogy te zárd be szemeimet, de csak javadra gondolva, eltávolítlak innét, hol tovább nem képezheted magadat. Korom, betegeskedésem, sokféle elfoglaltságom dacára, gyermekeim nevelése volt mindég nagy és legkedvesebb feladatom. Ha nem történt minden utasításaim, rendeleteim és gondoskodásom értelmében, nem az én hibám, hanem ezer meg ezer körülmény okozta, mely gyarló és szerencsétlen emberi létünkhöz van kötve, és nem engedi, hogy e világon valami tökéletest elérjünk.”

Fejes Katalin

 

 

• Publikálva: 2017.05.11. 14:18