a rovat írásai

Elment Nepp József is

Elhunyt Nepp József Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, forgatókönyvíró, tudatta családja hétfőn az MTI-vel.

​Rekordszámú filmmel jön az idei Verzió!

Idén 14. alkalommal rendezik meg a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivált. November 14. és 19. között 43 országból több mint 100 filmet vetítenek Budapesten, november 23. és 25. között pedig Pécsett és Szegeden láthatnak válogatást az érdeklődők.

Ezüst Ibolyát kapott A martfűi rém

A legjobb filmnek járó Ezüst Ibolya-díjat nyerte el Sopsits Árpád A martfűi rém című filmje az olaszországi Parma Music Film Festivalon, melynek szakmai zsűrije Szabó Gábort a legjobb operatőr díjával tüntette ki.

Halálos séta a Károly-híd korlátján

Meghalt Jan Tríska neves cseh színész, aki számos amerikai filmben is szerepelt. A nyolcvanéves művész hétfőn kórházban halt meg, miután új filmje forgatása előtt a Károly-hídról beesett a Moldvába és súlyos sérüléseket szenvedett, közölték hétfőn Prágában.

Magaskultúra az Urániában

Metropolitan operák, Bolsoj balett-előadások, vezető angol és orosz színházak darabjai, valamint a világ vezető múzeumainak tárlatait is megtekintheti a közönség az Uránia Nemzeti Filmszínház mozivásznán a 2017/18-as évadban.

Filmrendező, aki Wittgensteinről írta a diplomamunkáját

Hatvanadik születésnapját ünnepli szeptember 21-én Ethan Coen amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Neve és pályája elválaszthatatlan szintén rendező bátyjától, Joel Coentől, akivel több mint harminc éve dolgoznak együtt, s olyan filmeket jegyeznek, mint a Fargo vagy a Nem vénnek való vidék.

Meglesz a szobor Piedone szülinapjára

A tervek szerint Bud Spencer születésnapjára, október végére kerülhet ki a színészt ábrázoló egész alakos bronzszobor a budapesti Corvin sétányra, közölte a Józsefvárosi Önkormányzat az MTI-vel.

Világkörüli útra indul a Trónok harca

Barcelonában debütál a Trónok harca televíziós sorozatról szóló világkörüli vándorkiállítás október végén.

A 7. évadot egymilliárdszor töltötték le

Több befejezést fognak forgatni a Trónok harca utolsó epizódjához, így akarják elejét venni annak, hogy kiszivárogjon, miként végződik a népszerű sorozat. A 7. évadot amúgy egymilliárdszor töltötték le illegálisan.

Moszkva helyett Vlagyivosztokba vitték a premier előtti vetítést

Megtartották Vlagyivosztokban Alekszej Ucsityel Matilda című filmjének premier előtti vetítését nem sokkal az után, hogy Moszkvában órákkal a tervezett bemutatója előtt hétfőn lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma vetítését biztonsági okokra hivatkozva.

Mégsem vetítették a Miklós cárról szóló filmet

Órákkal tervezett vetítése előtt lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma, a Matilda premier előtt moszkvai bemutatóját.

Film összes cikke »

Megy a gőzös..., de már nem sokáig

Menetrendszerű villamos vasúti forgalom Magyarországon

kando_lead

A gőzmozdony a huszadik század elejére elérte teljesítményének határait, és üzemelési hatásfoka alacsony maradt (mindössze 5%), ezért más lehetőségek után kellett nézni. Ez vezetett a villamos vontatás kifejlesztéséhez, amiben több magyar mérnöknek és tudósnak is fontos szerep jutott.

Legismertebb közülük Kandó Kálmán, akinek számos szabadalma járult hozzá a vasút villamosításához. Olaszországi kollégája, Tóth László a nyomaték átvitelére csuklós, rugalmas hajtást tervezett és – a világon először – megoldotta a felsővezeték biztonságos felfüggesztésének problémáját – ezt a mai napig is használják. Később a Ganz Villamossági Gyár műhelyfőnökeként a villamos motorok gyártásában bevezette a szalagszerű gyártási rendszert, aminek eredményeként a termelés egy év alatt megtízszereződött. Verebély László Kandó munkatársaként részt vett az Olasz Államvasutak villamosításában. 1918-ban kinevezték a MÁV Vonalvillamosítási Irodájának vezetőjévé. Létrehozta az alagi villamos próbaüzemet, s részt vett az 50Hz frekvenciájú, fázisváltós mozdonyok kifejlesztésében. 1929-től 1957-ig a Műegyetem Elektrotechnika Tanszékének vezetője volt. Bláthy Ottó, Déri Miksa és Zipernowsky Károly nevét találmányuk, a transzformátor miatt kell megemlítenünk, ennek segítségével tudjuk a villamosenergiát nagy távolságokra eljuttatni.

Kandó felismerte, hogy a vasúti villamos vontatást az ország egységes energiarendszerén belül kell megvalósítani. Az 50Hz-es, egyfázisú feszültséget a mozdonyban háromfázisúvá alakítva táplálják a vontatómotorokat. Így a vasút külön villamos rendszert nem igényel, mindössze egyetlen munkavezetéket kellett létesíteni.

Magyarországon az első villamosított vasútvonalat 1911. szeptember 2-án adták át a Vác–Veresegyház–Budapest–Gödöllő helyiérdekű vasútvonalon. Erről sajnos nincs filmanyagunk. Ez még nem ipari frekvenciájú árammal működött. Az ipari frekvenciájú vontatási rendszer elsősorban a fázisváltóra épült. Az első kísérleti fázisváltós mozdony 1923-ban készült el. A kísérletek három éven át tartottak a Nyugati pályaudvar és Dunakeszi közötti vonalszakaszon, s a próbák eredményei végül igazolták Kandó elgondolásainak helyességét.

Kandó és munkatársai készítették el a világon az első, a gyakorlatban gazdaságosan használható nagyvasúti, 50 periódusú, nagy teljesítményű mozdonyt. A járművek megbízhatóságára jellemző, hogy az utolsó háromfázisú mozdony 1976-ig üzemelt Olaszországban.

Kandó Kálmán 1931 januárjában meghalt, így nem élhette meg az első, 100 km/h sebességű, 2500 LE teljesítményű Kandó-mozdony üzembe helyezését és a Budapest–Hegyeshalom 16 kV 50Hz ipari frekvencián villamosított vasútvonal első szakaszának megnyitását, amire 1932. augusztus 17-én került sor. Ebből az időből származik első híradórészletünk, amely bemutatja az 1930-ban üzembe helyezett Bánhidai Erőművet és a Kandó-féle villamos mozdonyt is. Az erőmű volt hivatott elektromos árammal ellátni a Budapest–Bécs vasútvonalat.

video

A magyar technika büszkesége: a Kandó Kálmán-féle villamos mozdony, 1932

Az ipari frekvenciájú vasút-villamosításban a Ganz-gyár elévülhetetlen érdemeket szerzett. Munkájuknak köszönhető, hogy a világon az első nagyteljesítményű nagyvasúti 50 periódusú villamosítás Magyarországon, a Budapest–Hegyeshalom közötti vonalon létesült. Ez a 187 km-es, összesen 520 km villamosított vágányhosszú nemzetközi kétvágányú fővonal több mint 20 évvel előzte meg az egész világot.

Az első üzemelő hálózatot a Ganz-gyár a franciaországi Evians les Bains gyógyfürdőhely szállodájának megrendelésére készítette. 1898. június 10-én indult meg a forgalom ezen a vonalon, a kétfázisú indukciós motor hajtotta villamos kocsik hosszú éveken át megbízhatóan működtek. A gyár a kedvező tapasztalatokat felhasználva több bányavasút villamosításában is részt vett, figyelmük azonban hamarosan a nagyvasutak villamosítása felé fordult. Észak-Olaszországban a Valtellina vasút Kandó Kálmán tervezte nagyfeszültségű villamosítása az egész világon az első, megvalósításához az első járműveket a Ganz gyár szállította. Később a gyártás Kandó vezetése alatt Olaszországban folytatódott.

Technikatörténetileg is jelentős tény, hogy 1932–1947 között a Budapest–Hegyeshalom vonal a világon akkor az egyetlen ipari frekvenciával villamosított vonal volt. Ebben az időszakban a magyar mozdonygyártás is világhírű volt. A következő híradórészlet a teljes Budapest–Hegyeshalom villamosított vasútvonal megnyitásáról tudósít.

video

A Budapest-Hegyeshalom villamosított vasútvonal megnyitása, 1935

A hatvanas években rohamos villamosítás kezdődött. A háborút követően Magyarországon csak tizenkét V55-ös villamos mozdonyt építettek. A V43-as a magyar vasút történetében a legnagyobb villamos mozdony-sorozat. Az első darabok Kasselban készültek, a többi – majd kétszázhetven licencépítésű – Budapesten, a Ganzban.

A Magyar Filmhíradó arról számol be, hogy 1967. december 29-én teljessé vált a nyugati határt a keletivel összekötő villamosított vasútvonal. Átadták az utolsó, Nyíregyházát Záhonnyal összekötő szakaszt.

video

Villamos vasút Záhonyig: felére csökkent a menetidő. 1968

A MÁV állományában 1983 szeptembere óta csak dízel és villamos mozdonyok közlekednek. A Napjainkban a MÁV legfejlettebb villanymozdonyai az 1047-es sorozatú, Siemens gyártmányú Taurusok, amelyek nagy teljesítményű és sebességű, nemzetközi forgalomra is alkalmas, korszerű biztonsági rendszerrel felszerelt mozdonyok.

A magyarországi vasútvonalak villamosítottsága az utóbbi évtizedekben fokozatosan nőtt. A teljes vasúti pályának 1971-re 10%-a, 1980-ra 20,6%-a, 1985-re 25,8%-a, 1990-re 28%-a, 2000-re 35%-a vált villamosítottá. 2012-ben 3005 km vasútvonal volt villamosítva Magyarországon, ami a teljes hálózat 37,8 %-a.     

Kolozsi Lajos

• Publikálva: 2012.09.13. 15:36 • Címke: technika, filmhíradók, évforduló

Magyar játékfilmek