a rovat írásai

Szent László, a rendteremtő

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

 

Hopp, ez itt egy stílustű!

Azért ezek a régészek tudnak érdekes dolgokat mondani. Azt már tudjuk, hogy a pintadera, az pecsételőt jelent, a lunulacsüngő pedig egy félhold alakú ékszert, de hogy a stílustű mi fán terem, arról még ezeken a hasábokon nem esett szó. Tehát akkor a stílustű, ahogy a nevében is benne foglaltatik, egy olyan bronz (arany, ezüst, esetleg csont) tűfajta, ami a hajzat kordában tartására, vagy a ruha összefogására használnak. Nézzünk meg akkor egyet közelebbről a Balaton Múzeum gyűjteményéből.

Borotva, olló, pióca

Ahogy már a cipész és a suszter között is különbséget tettünk, válasszuk el most a borbélyt is a fodrásztól. Bevallanom, nincs nehéz dolgom, volt szerencsém mindkét mesterség gyakorlójához.

Tudós után borbarát király jött

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

Bélára Dömösön rászakadt a trón

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

Isteni mesterség

Hát a kovácsmesterség az bizony előkelő tudomány, olyannyira, hogy a kultúra bölcsőjének tartott Ókorban még istenek foglalkozásául is szolgált. Bizony, Hephaisztosz kovácsisten volt, Zeusz közreműködése nélkül Héra hozta a világra. De mi most néhány kovácsműhely berendezését nézzük meg inkább a MaNDA gyűjteményéből, azzal lehet, hogy többre megyünk.

Darabjaiból rakta össze férjeurát

Adatbázisunkban ott van többek között egy a fiát, Hóruszt szoptató Ízisz szobrocska is a Szépművészeti Múzeum gazdag kincsestárából. A 3D-ben digitalizált, 17,6 centiméteres alkotást a Krisztus előtti 7. és 4. század között készítették bronzból, mely fémnek az egyiptomiak is jó ismerői voltak.

Hamvaink hajléka

Hogy mikor és hol kezdte el az emberiség elégetni a halottait, azt nem nagyon lehet tudni. Eme tevékenység okára már vannak viszont logikusnak tűnő válaszok. Ugyanakkor az első, a hamvakat megőrző urnák méreteiből is érdekes következtetéseket vonhatunk le. Amit meg is tesszük a egy a Szentendrei-szigeten talált késő bronzkori edény kapcsán.

Kunországi pihenőhely

Óriási meglepetés érheti azt, aki úgy gondolja, hogy az Alföld tengersík vidékén jóval kevesebb érdekesség van, mint az ország más részein. Kevéssé ismert például, hogy Kisújszálláson egyre híresebb gyógyhatású hévízforrást találtak, melyre a közelmúltban egy óriási gyógycentrumot építettek. Ennek része a  Kumánia szálloda, amely az organikus építészet mintapéldájaként áll előttünk.

Amit Szent István hagyott ránk

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

Magyarnak lenni

Győrffy István, karcagi születésű kitűnő néprajztudósunk írta: „A magyarság nem a test, nem a vér, hanem a lélek kérdése”.  Ha választ akarunk kapni arra a kérdésre, hogy miből is áll ez a közös lélek, nincs könnyű dolgunk. Annyit megállapíthatunk, hogy ezernyi forrása van. A közös nyelv, a közös sors, az együtt megélt történelem, a közösen kicsiszolt hagyományok, a népszokások, az Istenhit megélésének formái, a közös kultúra, az együtt belakott táj, ahogyan szüleink, tanáraink felnevelnek minket, az mind-mind ehhez a közös lélekhez tartozik.

MaNDA összes cikke »

Bartók Béla és Fekete István nyomában

helyszineileadA balatonberényi nevezetességeket meglátogatva sem szakadhatunk el a történelemtől. De nem is akarunk.

 Elsőként Bartók Béla után eredünk, a Múltháznak nevezett öreg talpas épületben a település történetét és népművészetét bemutató kiállításon találjuk magunkat. Itt a korabeli dokumentumok megerősítenek abban, hogy jó úton járunk, azon, amit 1906-ban a nagy magyar zeneszerző és népdalgyűjtő is megtett.

Balatonberény szőlőhegyén nem tudjuk úgy szemlélni a 200 éves pincéket, hogy ne gondolnánk vissza a kétezer éves, római kori szőlészekre. A berényi borok a dél balatoni szőlészetek jellemző fajtái, a vörösborok közé tartoznak.

balatonberény
Forrás: MaNDA

A településre visszatérve lépten-nyomon emlékművekbe botlunk, az ide tartozó emberek méltó módon róják le tiszteletüket múltunk ismert és kevésbé ismert magyarjainak emléke előtt. Van itt milleneumi emlékmű, millecentenáriumi kopjafa, és a Henger-parkban 2006-ban felavatták az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékművét.

A Balaton környékén talán ezen a vidéken virágzik a legerősebben a Fekete István- kultusz. Ha átmegyünk Vörs községbe, ahol egy tűzoltó múzeum is van,  megtaláljuk a Diás szigeti Matula-kunyhót és a Fekete István emlékhelyet. A Kis-Balaton a színtere Fekete István halhatatlan remekműveinek, a Tüskevár és a Téli Berek című regényeknek.

Onnan, ahol a Zala folyó a Balatonba ömlik, néhány kilométerrel Berény fölött, vadregényes út vezet a Kányavári szigetig.  A Kis-Balaton madárvilágát bemutató , két kilométer hosszú szigeten a 15 állomásos tanösvény pontos és hiteles képet ad a táj természetrajzáról. Akár egész napra szóló programot is szervezhetünk ide, hiszen a pihenőhelyek, szalonnasütők, és játszóterek sokféle szórakozásra adnak lehetőséget.

Dippold Pál

 

• Publikálva: 2017.05.19. 11:16

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

szent lászló
Szent László, a rendteremtő – László hatalmas egyházszervező tevékenységéhez sorolható a bihari püspökség áthelyezése Váradra, és a zágrábi püspökség megalapítása. Királysága alatt László Horvátországot Magyarországhoz csatolta – itt is maradt egészen 1918-ig. Összevonta a görög szertartású bácsi püspökséget a latin szertartású kalocsai érsekséggel.