a rovat írásai

Kultúrgyár lehet a szombathelyi volt 11-es huszárlaktanyából

Országos hatókörű kulturális logisztikai, valamint digitalizációs központ, egy „igazi kultúrgyár″ épülhet fel a volt 11-es huszárlaktanya műemléki védettség alatt álló épületeit is megújítva Szombathelyen –  közölte csütörtökön Puskás Tivadar (Fidesz-KDNP), Szombathely polgármestere.

Új felületen folytatjuk

Kedves Olvasó! Mindenek előtt köszönjük, hogy a kultúrával foglalkozó számos internetes oldal közül bennünket is érdeklődéssel lapozott. A MaNDA, mint közintézmény feldarabolása után e honlap kiadója a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság lett, feladata pedig az archívum gyarapodásának bemutatása, cégünk törekvéseinek ismertetése. Ezekhez a célokhoz egy új felületet készítettünk, ahol mindig elérhető lesz a most búcsúzó mandarchiv.hu is.

Visszabeszél a templom oldala

Hát, ha már egyszer eljutottunk Tihanyba, nem mehetünk el szó nélkül a félsziget legismertebb attrakciója, a visszhang mellett sem. Ami minden ellenkező híresztelés ellenére működik, és egészen pontosan hét egymás után gyorsan elhadart szót képes „visszamondani” a templom fala. Például azt, hogy „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!”

Ózdi intézményeink az Echo Televízió építészeti műsorában

Huszonhárom percben mutatta be az Echo Televízió a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. által működtetett két ózdi intézményt, a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és a Digitális Erőművet. Az október 14-én, szombaton adásba kerülő műsorban az építész tervező mellett megszólalt a két intézmény és a Forum Hungaricum vezetője is.

Munkát bőven adó szeptember

Sok szó esett már ezen a felületen a két világháború közti falu életéről. Megismerhettük a tisztségviselőket, a falu tekintélyeit és mesterembereit is. Csak még magáról a parasztról, a falu lakójáról nem nagyon esett szó. Pedig ők adták akkoriban az ország lakosságának legnagyobb részét. Nézzük hát meg, mit csinált a magyar földműves az esztendő hónapjaiban. Nézzük meg már csak azért is, mert ez is egy elsüllyedt világ, azok a tevékenységek, szokások rég a múlté lettek, amik meghatározták a falusi ember életét akkoriban.

A rekorder múzeumalapító korsója

Nem is ez a korsó az érdekes most nekünk, bár egészen szép darab. Hanem a megtalálójával, Dornyay/Darnay Bélával foglalkozunk most. Aki amerre járt, mindenütt múzeumot alapított. Emellett 11 évig áldozópap is volt, és piarista szerzetes.

Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg

A jó Károly Róbert királyunk pedig annyi mindent tett itt, hogy azt kár is lenne egy cikkbe belezsúfolni. Hogy aztán némi képet kapjunk a 14. század elejének magyarországi viszonyairól, nézzük csak meg jobban az első vegyesházi uralkodónk hatalomra jutását.

Finta Sándor és Walt Whitman

Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.

Tihany elveszett várai

Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról, pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.

Lármafa, véres kard, postáskisasszonyok

A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.

Szép szál ember volt ez a III. Béla

III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.

MaNDA összes cikke »

Mindig a méhész jár a legjobban

elsullyedt_vilagok_leadBizony, valamikor minden valamire való faluban többen is foglalkoztak komolyan méhészettel, de olyan is volt, hogy csak néhány kasnyi, vagy kaptárnyi méh volt a háznál a család saját szügségetére. A kas, vagy kaptár vitát most nem döntenénk el, ezért két fénykép is van a Thorma János Múzeum jóvoltából a cikkben. Az egyiken vesszőből font, sárral tapasztott kasokat, a másikon precízen megépített méhest látunk az abban sorakozó kaptárakkal.
A méhészkedés a tudomány jelen állása szerint vagy hatezer éves történet, az első háziasított, megszelídített rajok állítólag Indiából érkeztek az ókori Közel-Keletre. Aztán innen a rómaiakkal Európába. És ezek a rómaiak egyes feltételezések szerint nem csak a padlófűtést és a liftet ismerték, hanem már kaptárakat is készítettek. Minden esetre a méhészkedés ma használatos kaptárformái a 19. század közepére alakultak ki, és az i biztos, hogy ekkor már valamiféle kalpagra aggatott hálóval védték az arcukat a méhek egész nyári szorgos munkájának eredményét egyszerűen elrabló méhészek. Hogy aztán miért éppen füsttel lehet csillapítani a kisemmizett állatkák dühét, arról még nem hallottam, de az biztos, hogy ezek a kis bádogból összeforrasztott, fújtatós füstölők, de még egy pipa vagy cigaretta füstje is elég ahhoz, hogy lenyugodjanak, beletörődjenek a megváltoztathatatlanba.
 
kaptár
Kasok (forrás: MaNDA)
 
Aztán talán nem is a méhészek az érdekesek, bár van még egy pörgetőjük a méznek a sejtekből való kicentrifugálására, és ott van a „fedelező″ is, egy fém fésű, amivel leszedik a telehordott sejtekre a méhek által készített viaszkupakokat. Nézzük meg egy kicsit a károsultakat is, mert a világuk csodálatos dolgokat rejt. Azt mindenki tudja, hogy mennyit is melóznak a nyári szezonban a munkába 44-46 nap alatt belepusztuló dolgozók, de azt már kevesebben tudják, hogy a szaporodáshoz nélkülözhetetlen heréket szeptember elején a dolgozók egyszerűen kizavarják az isten szabad ege alá, és ott is pusztulnak éhen hamarosan. Az is érdekes ám, hogy a különféle családok heréi meghatározott párzóhelyeken gyülekeznek, majd pedig röptében termékenyítheti meg az ügyesebbje az arra vetődő királynőt. Aki aztán el is pusztul az aktus után nyomban, mert egyszerűen leszakad a micsodája. Szóval nem éppen aranyélet ez akkor sem, ha nem kell nektárt gyűjteni soha, és sokat lehet eszegetni mások munkájából.
 
kaptár
Kaptárak (forrás: MaNDA)
 
Aztán az általában 3-4 évig „uralkodó″ királynőnek, vagy precízebben fogalmazva, anyának sincs azért aranyélete. Igaz, báb állapotában valósággal úszik a mézben, de még a megszületése előtt leszúrhatja a raj hatalmon lévő királynője. Vagy ha ezt megúszta, akkor is alakulhat úgy, hogy mennie kell a csapat egy részével együtt, új otthont keresve. (Ez a rajzás.) Aztán egy-egy ilyen megtermékenyüléshez vezető kirepülésnél általában harminc here környékezi meg, majd ezután a napi 1500 pete lerakásának nehéz művelete kezdődik meg számára.
Summa summárum, a méhészek járnak a legjobban ebben a történetben.
 
Pálffy Lajos

• Publikálva: 2017.05.19. 11:26

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

károly róbert
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg – A 12 éves Caroberto a délvidéki Frangepánok, Subicsok és Babonicsok lefizetése után partra is száll Dalmáciában, és elindul Buda felé. Még tart a menetelés, amikor III. András hirtelen elhalálozik, így aztán Bicskei Gergely esztergomi érsek meg is koronázza valami sebtében előkerített koronával a 13 éves ifjút. Ez volt Károly Róbert első megkoronázása, amit még kettő követett.