a rovat írásai

Lemmyből őskrokodil lett

Lemmyről, a Motörhead néhai énekeséről nevezték el a londoni Természettudományi Múzeum hatalmas, jura kori krokodilfosszíliáját brit kutatók. Az 5,8 méteres fenevadnak a Lemmysuchus nevet adta az Edinburgi Egyetem kutatócsapata, miután rájöttek, hogy egy külön fajt képvisel.

A szabad pálinkafőzés jogát sem kellett volna bántani

Hát igen, lehet valaki a király első számú bizalmasa, az ország tényleges irányítója, a felvilágosodás rajongója és tudós orvos, ha nekimegy a kereskedők és a nemesek előjogainak, és korlátozza a pórnépet a pálinkafőzés szabadságában, vesznie kell. Még az 1700-as évek második felének Dániájában is vesznie kell, pedig az már a felvilágosult, polgárilag is fejlett Nyugat volt, legalább is innen úgy látjuk, láttuk sokáig.

Feltámad haló poraiból a Telekiek kastélya

Az erdélyi Beszterce-Naszód megye önkormányzata 4,8 millió eurós európai uniós finanszírozással felújítja a paszmosi (Posmus) Teleki-kastélyt, közölte a Mediafax hírügynökség.

42 ezer éves gyöngysor a barlangból

Mintegy 42 ezer éves, elefántcsontból készült gyöngyöket találtak a régészek a Sváb-Alb-hegységnek az UNESCO világörökségi listájára frissen felkerült barlangjaiban.

A Művészetek Völgyében is felbukkan a Néprajzi

Egyedüli múzeumként vesz részt idén a Művészetek Völgye fesztiválon a Néprajzi Múzeum, amely július 21. és 30. között Taliándörögdön, az Etno Ligetben minden nap állandó programokkal és koncertekkel, az Etno Portán pedig vetítésekkel várja a fesztiválozókat.

Egy kard különös kalandjai

Több mint 150 év után került elő az amerikai polgárháborúban megalakult első, feketékből álló katonai egység parancsnokának a kardja, amelyet az 1861 és 1865 között zajló konfliktus egyik legfontosabb fegyvereként tartanak számon.

Cenzúrázzák Micimackót?

Rászálltak a Micimackóval kapcsolatos kommentekre a kínai hatóságok; a mesebeli medve képeit még közzé lehet tenni, de hozzászólni már alig-alig lehetett hétfőn az ilyen képekhez, miután korábban többen Hszi Csin-ping kínai elnököt a csacsi öreg medvéhez hasonlították.

God save the Queen, aki most Windsor éppen

Anélkül, hogy csak kicsit is részleteznénk az elképesztően bonyolult családfákat, azért meg kell emlékeznünk a tényről: éppen 100 esztendeje létezik az ködös Albionban jelenleg is uralkodó Windsor-ház. Eme, az ilyen családoknál nem éppen hosszúnak számító uralkodásra (gondoljunk csak a Habsburgokra!) nagyon egyszerű a magyarázat: 1917. július 17-ig egészen máshogy nevezték magukat.

Újabb darabok értek haza a Seuso-kincsből

Magyarországnak sikerült visszaszereznie a Seuso-kincsek páratlan fontosságú, felbecsülhetetlen leletegyüttesének második hét darabját – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Budapesten, a kormányülés szünetében.

Gépkarabély százmillió példányban

Hetven éves minden idők legismertebb és legnagyobb számban legyártott gépkarabélya, az AK-47-es. Már milliókban mérhető talán áldozatainak száma, lepusztult darabjait büszkén markolják az afrikai gyermekkatonák, és ott van két, nem éppen demokratikus ország címerében is. Hát persze, hogy lopással indult ez a 100 millió legyártott darabot eredményező világkarrier.

Bajoroknak rettenet, magyaroknak világraszóló diadal

Aztán az utóbbi tíz esztendőben, 1100 év után lassan felfedeztük a Pozsonyi csatát is, ahol egy számarányát tekintve jóval kisebb magyar sereg gyakorlatilag megsemmisített három nehézfegyverzettel ellátott keleti frank hadoszlopot. Világraszóló diadal nekünk, végzetes vereség a bajoroknak, pontosabban a keleti frankoknak, akik vissza akarták venni az avaroktól karddal megszerzett Pannóniájukat az új hódítóktól.

Művelődés összes cikke »

Igaza lett Kossuth Cassandrának?

kossuth lead

150 évvel ezelőtt, május 22-i keltezéssel született meg Kossuth Lajos híres Cassandra-levele, mellyel a Deák Ferenc által tető alá hozott kiegyezést bírálja, és egyben ennek következményeképp a magyar nemzet halált jósolja. Az írás címezettje Deák, akit egyszerűen csak „barátomként” szólít meg. A terjedelmes értekezés sajtó- és politikai vitákat gerjesztett, de a kiegyezés folyamatát nem szakította meg.

Kossuth a világosi fegyverletétel után Törökország felé menekülve elhagyta az országot, és már mindjárt a Duna túlsó partján lévő Vidinből levelet írt arról, hogy a szabadságharcot tulajdonképpen Görgei árulta el. Ebben ugyan nem volt igaza, de a 18 évvel később Torinóban megszülető Cassandra-levélben foglaltakból sok minden valósággá lett az idők folyamán. Az is, hogy a kiegyezéssel Magyarország „egy zsákba varrja magát egy hullával”, hiszen a Habsburg dinasztia bukásával együtt járt a történelmi Magyarország feldarabolása is. Az 1865-ben emigrációjának végső lakhelyére, Torinóba érkező Kossuth, és az általa koordinált függetlenségi mozgalmak a porosz-osztrák háborúval új erőre kaptak. 1866. augusztus 3-án a Klapka György által szervezett és vezetett 1500-fős légió át is lépte a Kárpátokban a magyar határt, de ekkor már vége volt a porosz-osztrák háborúnak, ez az ország felszabadítására szőtt terv is a kudarcba fulladt. Az osztrák vereség viszont arra indította a bécsi udvart, és személyesen Ferenc Józsefet is, hogy ki kell egyezni a magyarokkal. Így gyorsulhattak fel a Deák Ferenc vezette alkudozások, így született meg a kiegyezés.

kossuth dagerrotipia

Aminek elhibázott voltáról Kossuth a trójai jósnőről elnevezett írás előtt és után még számos levélben értekezett. Érvelése közel azonos: mindenek előtt a nehezen megszerzett alkotmányos jogok, a függetlenség feladásának értékeli a történteket: „A jogvisszaszerzés álláspontjáról a jogfeladás sikamlós terére jutottál” – írja már a Cassandra-levél elején is. A gondolatot kifejtve jut el az „önállólag nem intézkedhetve, idegen érdekek vontatókötelére akasztatik” hasonlatáig, amely ugyan nem olyan súlyos, mint a már említett zsákba varrásos szöveg, de legalább annyira érzékletes. Aztán mindezek mellett a „turini remete” nehezményezi a német vezényleti nyelvű közös hadsereg felállítását, de nincs megbékélve ennek közös fenntartásával sem. A probléma veleje Kossuth szerint az volt, hogy a frissen megszülető és megerősödő nemzetállamok (lásd: Németország és Olaszország) Európájában egy dinasztia által összetartott, súlyos gazdasági nehézségekkel küszködő, soknemzetiségű államalakulatnak nincs jövője. Kossuth szerint meg kellene várni a Habsburgok bukását, mert „a nemzetnek lehet elnyomást tűrnie, de jogai valósításának reménye iránt semmi körülmények közt nem szabad kétségbeesnie, s azért, mert valamely jogát nyomban nem képes valósítani, nem szabad arról önként, örök időkre lemondani”.

deák2

Az idő viszont nem Magyarországnak dolgozott, ebben pedig a megegyezést szorgalmazó Deáknak és pártjának volt igaza. A képviselőház már március 30-án megszavazta a kiegyezést kereteit tartalmazó XII. törvénycikkelyt, de a a május 26-án a Magyar Újságban megjelenő levél országos sajtóvitát indított el. A Deák-párt válaszát az a Pulszky Ferenc írta meg az 1848 című lapba, akit még a szabadságharc alatt Kossuth küldött Londonban támogatást szerezni, és aki aztán az emigráció egyik vezéralakja lett az 1850-es években. Az 1854-től az Angol Királynő Szállodában járadékaiból élő Deák egy terjedelmes képviselőházi felszólalásában (érdemes elolvasni!) válaszolt Kossuth felvetéseire, és személyes tekintélyét is latba kellett vetnie, hogy folytatódhasson a folyamat. Amelynek a végén ott volt Ferenc József megkoronázása június 8-án. Létrejött az Osztrák-Magyar Monarchia, a belügyeit maga intéző Magyarország soha nem látott virágzásnak indult. Hogy aztán a vesztes Nagy Háború után nemzetiségeinek önállósulásával a darabjaira hulljon elvesztve területeinek kétharmadát.

Pálffy Lajos    

• Publikálva: 2017.05.22. 12:37