a rovat írásai

Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház

A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.

Seuso kincsei Fehérvárra utaznak

Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.

Újra üvölt a palmürai oroszlán

Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.

Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával

Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.

A kastély újra a régi fényében tündököl majd

Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.

Sissi és Magyarország Kínában

A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.

Itt a Spintharus davidbowiei!

Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.

Tízezerszeres áron ment el a váza

A becsült ár tízezerszereséért és ezzel rekordáron, ötmillió svájci frankért (1,3 milliárd forint) kelt el egy bizonytalan korú kínai váza egy genfi aukción.

Hétvégén bárki bemehet a Képzőre!

A Magyar Képzőművészeti Egyetem idén is részt vesz a Kulturális Örökség Napjai szeptember 16-17-i programjában, amelyet Aranykorok emlékezete címmel hirdetettek meg a szervezők. Ezen a hétvégén az egyetem mindkét campusa látogatható lesz, ahol az érdeklődők ingyenesen vezetéseken vehetnek részt. A főépületben a Közös történetünk ‒ Hallgatói tettek a Képzőnek a Képzőről címmel a Barcsay Teremben és az Aulában megnyílt kiállítást is meg lehet majd tekinteni.

Kiállítást ajándékozott a Budavár testvérvárosának, Zentának

Megnyílt A zentai csata és a magyarországi visszafoglaló háborúk című kiállítás a Zentai Városi Múzeumban. Az emlékkiállítást a Budavári Önkormányzat ajándékozta testvérvárosának azért, hogy a 320 éves zentai csata nemzeti és világtörténelmi jelentőségét bemutassák és egy állandó tárlatot hozzanak létre a zentai Városháza toronyszobájában.

Körbeutazza az országot a Seuso-kincs

Döntött a kormány a Seuso-kincs magyarországi vándorkiállításáról. A Magyar Közlöny hétfői számában megjelent kormányhatározat szerint az úgynevezett Seuso-kincs, amely az egykori Pannonia provincia területén fellelt, az egyetemes antik kultúra egyik legnagyobb értékű lelete magyarországi bemutatására Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Nyíregyháza, Székesfehérvár és Zalaegerszeg megyei jogú városokban vándorkiállítást szerveznek.

Művelődés összes cikke »

Igaza lett Kossuth Cassandrának?

kossuth lead

150 évvel ezelőtt, május 22-i keltezéssel született meg Kossuth Lajos híres Cassandra-levele, mellyel a Deák Ferenc által tető alá hozott kiegyezést bírálja, és egyben ennek következményeképp a magyar nemzet halált jósolja. Az írás címezettje Deák, akit egyszerűen csak „barátomként” szólít meg. A terjedelmes értekezés sajtó- és politikai vitákat gerjesztett, de a kiegyezés folyamatát nem szakította meg.

Kossuth a világosi fegyverletétel után Törökország felé menekülve elhagyta az országot, és már mindjárt a Duna túlsó partján lévő Vidinből levelet írt arról, hogy a szabadságharcot tulajdonképpen Görgei árulta el. Ebben ugyan nem volt igaza, de a 18 évvel később Torinóban megszülető Cassandra-levélben foglaltakból sok minden valósággá lett az idők folyamán. Az is, hogy a kiegyezéssel Magyarország „egy zsákba varrja magát egy hullával”, hiszen a Habsburg dinasztia bukásával együtt járt a történelmi Magyarország feldarabolása is. Az 1865-ben emigrációjának végső lakhelyére, Torinóba érkező Kossuth, és az általa koordinált függetlenségi mozgalmak a porosz-osztrák háborúval új erőre kaptak. 1866. augusztus 3-án a Klapka György által szervezett és vezetett 1500-fős légió át is lépte a Kárpátokban a magyar határt, de ekkor már vége volt a porosz-osztrák háborúnak, ez az ország felszabadítására szőtt terv is a kudarcba fulladt. Az osztrák vereség viszont arra indította a bécsi udvart, és személyesen Ferenc Józsefet is, hogy ki kell egyezni a magyarokkal. Így gyorsulhattak fel a Deák Ferenc vezette alkudozások, így született meg a kiegyezés.

kossuth dagerrotipia

Aminek elhibázott voltáról Kossuth a trójai jósnőről elnevezett írás előtt és után még számos levélben értekezett. Érvelése közel azonos: mindenek előtt a nehezen megszerzett alkotmányos jogok, a függetlenség feladásának értékeli a történteket: „A jogvisszaszerzés álláspontjáról a jogfeladás sikamlós terére jutottál” – írja már a Cassandra-levél elején is. A gondolatot kifejtve jut el az „önállólag nem intézkedhetve, idegen érdekek vontatókötelére akasztatik” hasonlatáig, amely ugyan nem olyan súlyos, mint a már említett zsákba varrásos szöveg, de legalább annyira érzékletes. Aztán mindezek mellett a „turini remete” nehezményezi a német vezényleti nyelvű közös hadsereg felállítását, de nincs megbékélve ennek közös fenntartásával sem. A probléma veleje Kossuth szerint az volt, hogy a frissen megszülető és megerősödő nemzetállamok (lásd: Németország és Olaszország) Európájában egy dinasztia által összetartott, súlyos gazdasági nehézségekkel küszködő, soknemzetiségű államalakulatnak nincs jövője. Kossuth szerint meg kellene várni a Habsburgok bukását, mert „a nemzetnek lehet elnyomást tűrnie, de jogai valósításának reménye iránt semmi körülmények közt nem szabad kétségbeesnie, s azért, mert valamely jogát nyomban nem képes valósítani, nem szabad arról önként, örök időkre lemondani”.

deák2

Az idő viszont nem Magyarországnak dolgozott, ebben pedig a megegyezést szorgalmazó Deáknak és pártjának volt igaza. A képviselőház már március 30-án megszavazta a kiegyezést kereteit tartalmazó XII. törvénycikkelyt, de a a május 26-án a Magyar Újságban megjelenő levél országos sajtóvitát indított el. A Deák-párt válaszát az a Pulszky Ferenc írta meg az 1848 című lapba, akit még a szabadságharc alatt Kossuth küldött Londonban támogatást szerezni, és aki aztán az emigráció egyik vezéralakja lett az 1850-es években. Az 1854-től az Angol Királynő Szállodában járadékaiból élő Deák egy terjedelmes képviselőházi felszólalásában (érdemes elolvasni!) válaszolt Kossuth felvetéseire, és személyes tekintélyét is latba kellett vetnie, hogy folytatódhasson a folyamat. Amelynek a végén ott volt Ferenc József megkoronázása június 8-án. Létrejött az Osztrák-Magyar Monarchia, a belügyeit maga intéző Magyarország soha nem látott virágzásnak indult. Hogy aztán a vesztes Nagy Háború után nemzetiségeinek önállósulásával a darabjaira hulljon elvesztve területeinek kétharmadát.

Pálffy Lajos    

• Publikálva: 2017.05.22. 12:37