a rovat írásai

Sok pénzt adtak Einstein leveleiért

190 ezer euróért (58,7 millió forintért) keltek el egy jeruzsálemi árverésen Albert Einstein levelei, melyekben a fizikáról, Istenről és Izrael államról is írt.

Főbejárata az athéni Erekhteion mintáját követi

Száznyolcvan éve, 1837. június 22-én helyezték el Pesten a Magyar Nemzeti Múzeum épületének alapkövét.

A fejedelmi aranykortól a kisemmizésig

Tiltott kastélyok – Erdélyi történelmi családok a jóvátétel útvesztőjében címmel nyílt nemzetközi vándorkiállítás a Pesti Vigadóban.

Kalapács alatt David Rockefeller gyűjteménye

A márciusban elhunyt David Rockefeller mesés műkincsgyűjteményéből, bútoraiból és egyéb berendezési tárgyaiból rendeznek árverést jövő tavasszal, jelentette be a Christie's árverési ház.

Az első versenyt természetesen a gróf lovai nyerték meg

Hogy 190 évvel ezelőtt is ekkora lett volna a meleg, az nem nagyon hiszem. Először is akkoriban még nem is álmodtak az üvegházhatásról, aztán meg éppen ezen a napon rendezték meg az első hazai lóversenyt az Üllői és a Soroksári utak között, a Széchenyi István gróf által kijelölt pályán.

Az angol királyfi és a szász erődtemplomok

Az erdélyi szász erődtemplomok restaurálását, környezetük felélesztését, turisztikai és gazdasági hálózatokba való bevonását tűzi ki célul Károly herceg Romániában bejegyzett civil szervezete, a Walesi Herceg Románia Alapítvány – közölte a Mediafax hírügynökség.

Robotok, mesterséges intelligenciák és mellékhatásaik

A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) aktívan dolgozik azért, hogy a robotika fejlődésének minél több haszonélvezője legyen, de a „kockázatokra és mellékhatásokra” is felhívjuk a figyelmet. Az NJSZT ennek szellemében most robotika kiállítást rendez a Társaság Informatika Történeti Kiállításában.

Előkerült az elveszettnek hitt fontos oklevél

Előkerült Szombathely 1607-es kiváltságlevele, amelyet évszázadok óta elveszettnek hittek. A dokumentumot hétfőn mutatták be Szombathelyen, a Vas Megyei Levéltárban, és egy hétig a nagyközönség is megtekintheti az épület földszintjén nyílt kiállításon.

Tudós hegymászó és a Vatikán első uralkodója

Százhatvan éve, 1857. május 31-én született XI. Piusz pápa, a független Vatikánvárosi Állam első uralkodója.

JFK 100

Vannak érdekes dolgok, ilyen például a 100 éve született John Fitzgerald Kennedy népszerűségének folyamatos növekedése. Másokat inkább el szoktak idővel felejteni az emberek, míg ő jó húsz évvel ezelőtt nem tartozott az Államok tíz legismertebb, legnagyobbra értékelt elnökei közé, most stabilan a negyedik helyet foglalja el a listán, ha időközben nem lett már bronzérmes.

Az idő és Rust repülése

Az idő repül, már harminc éve annak is, hogy Matthias Rust leszállt Cessnájával a Vörös Téren, hogy Gorbacsovval beszélgethessen a világbékéről. A szovjet pártfőtitkárral végül később sem sikerült találkoznia (Gorbi valamiért sosem volt kíváncsi rá), de tettével tovább repesztette a diktatúra ledönthetetlennek tartott falát.

Művelődés összes cikke »

Igaza lett Kossuth Cassandrának?

kossuth lead

150 évvel ezelőtt, május 22-i keltezéssel született meg Kossuth Lajos híres Cassandra-levele, mellyel a Deák Ferenc által tető alá hozott kiegyezést bírálja, és egyben ennek következményeképp a magyar nemzet halált jósolja. Az írás címezettje Deák, akit egyszerűen csak „barátomként” szólít meg. A terjedelmes értekezés sajtó- és politikai vitákat gerjesztett, de a kiegyezés folyamatát nem szakította meg.

Kossuth a világosi fegyverletétel után Törökország felé menekülve elhagyta az országot, és már mindjárt a Duna túlsó partján lévő Vidinből levelet írt arról, hogy a szabadságharcot tulajdonképpen Görgei árulta el. Ebben ugyan nem volt igaza, de a 18 évvel később Torinóban megszülető Cassandra-levélben foglaltakból sok minden valósággá lett az idők folyamán. Az is, hogy a kiegyezéssel Magyarország „egy zsákba varrja magát egy hullával”, hiszen a Habsburg dinasztia bukásával együtt járt a történelmi Magyarország feldarabolása is. Az 1865-ben emigrációjának végső lakhelyére, Torinóba érkező Kossuth, és az általa koordinált függetlenségi mozgalmak a porosz-osztrák háborúval új erőre kaptak. 1866. augusztus 3-án a Klapka György által szervezett és vezetett 1500-fős légió át is lépte a Kárpátokban a magyar határt, de ekkor már vége volt a porosz-osztrák háborúnak, ez az ország felszabadítására szőtt terv is a kudarcba fulladt. Az osztrák vereség viszont arra indította a bécsi udvart, és személyesen Ferenc Józsefet is, hogy ki kell egyezni a magyarokkal. Így gyorsulhattak fel a Deák Ferenc vezette alkudozások, így született meg a kiegyezés.

kossuth dagerrotipia

Aminek elhibázott voltáról Kossuth a trójai jósnőről elnevezett írás előtt és után még számos levélben értekezett. Érvelése közel azonos: mindenek előtt a nehezen megszerzett alkotmányos jogok, a függetlenség feladásának értékeli a történteket: „A jogvisszaszerzés álláspontjáról a jogfeladás sikamlós terére jutottál” – írja már a Cassandra-levél elején is. A gondolatot kifejtve jut el az „önállólag nem intézkedhetve, idegen érdekek vontatókötelére akasztatik” hasonlatáig, amely ugyan nem olyan súlyos, mint a már említett zsákba varrásos szöveg, de legalább annyira érzékletes. Aztán mindezek mellett a „turini remete” nehezményezi a német vezényleti nyelvű közös hadsereg felállítását, de nincs megbékélve ennek közös fenntartásával sem. A probléma veleje Kossuth szerint az volt, hogy a frissen megszülető és megerősödő nemzetállamok (lásd: Németország és Olaszország) Európájában egy dinasztia által összetartott, súlyos gazdasági nehézségekkel küszködő, soknemzetiségű államalakulatnak nincs jövője. Kossuth szerint meg kellene várni a Habsburgok bukását, mert „a nemzetnek lehet elnyomást tűrnie, de jogai valósításának reménye iránt semmi körülmények közt nem szabad kétségbeesnie, s azért, mert valamely jogát nyomban nem képes valósítani, nem szabad arról önként, örök időkre lemondani”.

deák2

Az idő viszont nem Magyarországnak dolgozott, ebben pedig a megegyezést szorgalmazó Deáknak és pártjának volt igaza. A képviselőház már március 30-án megszavazta a kiegyezést kereteit tartalmazó XII. törvénycikkelyt, de a a május 26-án a Magyar Újságban megjelenő levél országos sajtóvitát indított el. A Deák-párt válaszát az a Pulszky Ferenc írta meg az 1848 című lapba, akit még a szabadságharc alatt Kossuth küldött Londonban támogatást szerezni, és aki aztán az emigráció egyik vezéralakja lett az 1850-es években. Az 1854-től az Angol Királynő Szállodában járadékaiból élő Deák egy terjedelmes képviselőházi felszólalásában (érdemes elolvasni!) válaszolt Kossuth felvetéseire, és személyes tekintélyét is latba kellett vetnie, hogy folytatódhasson a folyamat. Amelynek a végén ott volt Ferenc József megkoronázása június 8-án. Létrejött az Osztrák-Magyar Monarchia, a belügyeit maga intéző Magyarország soha nem látott virágzásnak indult. Hogy aztán a vesztes Nagy Háború után nemzetiségeinek önállósulásával a darabjaira hulljon elvesztve területeinek kétharmadát.

Pálffy Lajos    

• Publikálva: 2017.05.22. 12:37