a rovat írásai

Kultúrgyár lehet a szombathelyi volt 11-es huszárlaktanyából

Országos hatókörű kulturális logisztikai, valamint digitalizációs központ, egy „igazi kultúrgyár″ épülhet fel a volt 11-es huszárlaktanya műemléki védettség alatt álló épületeit is megújítva Szombathelyen –  közölte csütörtökön Puskás Tivadar (Fidesz-KDNP), Szombathely polgármestere.

Új felületen folytatjuk

Kedves Olvasó! Mindenek előtt köszönjük, hogy a kultúrával foglalkozó számos internetes oldal közül bennünket is érdeklődéssel lapozott. A MaNDA, mint közintézmény feldarabolása után e honlap kiadója a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság lett, feladata pedig az archívum gyarapodásának bemutatása, cégünk törekvéseinek ismertetése. Ezekhez a célokhoz egy új felületet készítettünk, ahol mindig elérhető lesz a most búcsúzó mandarchiv.hu is.

Visszabeszél a templom oldala

Hát, ha már egyszer eljutottunk Tihanyba, nem mehetünk el szó nélkül a félsziget legismertebb attrakciója, a visszhang mellett sem. Ami minden ellenkező híresztelés ellenére működik, és egészen pontosan hét egymás után gyorsan elhadart szót képes „visszamondani” a templom fala. Például azt, hogy „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!”

Ózdi intézményeink az Echo Televízió építészeti műsorában

Huszonhárom percben mutatta be az Echo Televízió a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. által működtetett két ózdi intézményt, a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és a Digitális Erőművet. Az október 14-én, szombaton adásba kerülő műsorban az építész tervező mellett megszólalt a két intézmény és a Forum Hungaricum vezetője is.

Munkát bőven adó szeptember

Sok szó esett már ezen a felületen a két világháború közti falu életéről. Megismerhettük a tisztségviselőket, a falu tekintélyeit és mesterembereit is. Csak még magáról a parasztról, a falu lakójáról nem nagyon esett szó. Pedig ők adták akkoriban az ország lakosságának legnagyobb részét. Nézzük hát meg, mit csinált a magyar földműves az esztendő hónapjaiban. Nézzük meg már csak azért is, mert ez is egy elsüllyedt világ, azok a tevékenységek, szokások rég a múlté lettek, amik meghatározták a falusi ember életét akkoriban.

A rekorder múzeumalapító korsója

Nem is ez a korsó az érdekes most nekünk, bár egészen szép darab. Hanem a megtalálójával, Dornyay/Darnay Bélával foglalkozunk most. Aki amerre járt, mindenütt múzeumot alapított. Emellett 11 évig áldozópap is volt, és piarista szerzetes.

Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg

A jó Károly Róbert királyunk pedig annyi mindent tett itt, hogy azt kár is lenne egy cikkbe belezsúfolni. Hogy aztán némi képet kapjunk a 14. század elejének magyarországi viszonyairól, nézzük csak meg jobban az első vegyesházi uralkodónk hatalomra jutását.

Finta Sándor és Walt Whitman

Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.

Tihany elveszett várai

Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról, pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.

Lármafa, véres kard, postáskisasszonyok

A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.

Szép szál ember volt ez a III. Béla

III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.

MaNDA összes cikke »

Büszkeségünk, Kárpátalja

közkincstárleadKárpátalja a magyar nemzet történelmének fontos színtere és sok, a magyar nemzet egységét jelképező embert adott a hazának.

Ezen a vidéken született Werbőczy István országbíró, akinek híres, Tripartitum című törvénykönyvét több évszázadon keresztül használta a magyar jogrendszer. Kárpátalja fia Szepsi Csombor Márton, református lelkész, az első magyar nyelvű útleírás alkotója, és Misztótfalusi Kis Miklós, a neves nyomdász és betűmetsző, aki egész Európának dolgozott nagyhírű nyomdájában. Erdélyi János költő, az első magyar népköltészeti gyűjtemény összeállítója, és a nagyvilágban talán legismertebb kárpátaljai születésű magyar, Munkácsy Mihály festőművész. Ehhez a vidékhez kötődik a saját korában Európa legbátrabb asszonyának nevezett Zrínyi Ilona is.

zrínyi ilona
Forrás: MaNDA

A több nagyhírű hazafit felnevelő Zrínyi család leánya Horvátországban született és nőtt fel. Kitűnő nevelést kapott, horvátul, magyarul, latinul, németül és olaszul is beszélt. Ahogy annak idején minden lánynak kellett, megtanulta a sütés, főzés és hímzés tudományát. Sokat lovagolt, mesterien bánt az íjjal. A különlegesen szép és okos grófkisasszonynak családja megfelelő férjet keresett. A jelöltek közül Zrínyi Ilona édesanyja, Frangepán Katalin a hatalmas felvidéki birtokost, I. Rákóczi Ferencet szemelte ki. A fiatalok néhány személyes találkozás után eljegyezték egymást, ez lényegében politikai döntés eredménye volt, mert a házassággal a Délvidék és a Felvidék két leggazdagabb családja kerülhetett rokoni kapcsolatba, ami országegyesítési tervüket is megerősítette. A pompázatos esküvőnek aztán végül 1666-ban jött el az ideje. A házasságkötés színtere a Rákócziak zborói kastélyában, Makovicza vára alatt volt. Az esküvői lakoma után a fiatal pár Munkácsra ment, ahol a férj bemutatta feleségét édesanyjának, Báthory Zsófiának. A házaspár ezután a sárospataki várba költözött, ahol Rákóczi Ferenc fejedelmi környezetet teremtett feleségének. Sokféle sorscsapás után – édesapja és elsőszülött fia elvesztése – Zrínyi Ilona nem veszítette el hitét, 1672-ben megszületett Julianna nevű kislánya, rá négy évre pedig világra hozta a borsi kastély emeletes sarokszobájában fiát, aki a keresztségben a Ferenc Lipót nevet kapta. Pár hónap múlva azonban újabb tragédia érte a családot, meghalt férje, I. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem. A gyász azonban nem roppantotta meg Zrínyi Ilonát, elérte, hogy gyermekei gyámja legyen, és helyettük viselhesse a Rákóczi család közjogi méltóságait. A Rákóczi-gyerekek Sárospatakon nevelkedtek. Édesanyjuk a mások iránt érzett felelősség és a minden munkához szükséges kötelességérzet tudatosítására külön virágoskertet alakított ki kislányának és kisfiának. A kert felelősség, gondozni kell: „Ha lusta, hanyag a kertész, a virágok elszáradnak, örökre végük”. Közben a Felvidéken a Habsburg elnyomás ellen kuruc szabadságharcosok kezdtek szervezkedni, vezérüknek Thököly Imrét választották meg. A szép özvegy, Zrínyi Ilona és az egyre népszerűbb Thököly Imre szerelembe estek, 1682-ben a munkácsi vár kápolnájában örök hűséget esküdtek egymásnak. Közvetlenül ezután Thököly szövetségre lépett a törökökkel, és több ezer fős hadsereg élén Bécs ellen indult. Hatalmas vereséget szenvedtek, elkezdődött a törökök másfél évtizedig tartó kiűzése. 1685-re, miután Thökölyt fogságra vetették, Zrínyi Ilona gyermekeivel együtt a munkácsi várban maradt. Ekkorra már a Habsburgok serege egymás után foglalta vissza a töröktől a felvidéki városokat, és karácsonyi ajándékként Munkács várát akarta bevenni I. Lipót császárnak. Ostromgyűrűbe fogták a várat, azonban annak háromezer fős védő csapatát nem tudták megtörni. Zrínyi Ilona állt a várvédők élén, aki nem adta meg magát és a várat. Bátorsága Európa szerte nagy rokonszenvet ébresztett iránta. XIV. Lajos, maga a Napkirály mondta ki: „Helena Zrínyi Európa legbátrabb asszonya”. Munkács ostroma változatlan erővel folytatódott, ám a császáriak rövid időre visszavonultak, majd egy új vezér, Caraffa tábornok folytatta az ostromot. Kegyetlen eszközökkel próbálta megadásra kényszeríteni a várvédőket. Zrínyi Ilona hosszú tárgyalások után elérte, hogy emelt fővel hagyhassák el Munkács várát. Az alku szerint a vár védői kegyelmet kaptak, de a Rákóczi-árvák császári gyámság alá kerültek. Zrínyi Ilonát Bécsben elszakították gyerekeitől. Fiával soha többé nem találkozott, Julianna leányával azonban később együtt lakhatott az Orsolya rendi apácáknál. A fogságából kiszabadult férjével 1692-ben találkozhatott újra, egészen Törökországig bujdokoltak. Utolsó éveit Nikodémiában töltötte. 1703-ban, hatvanéves korában halt meg. Koporsóját Konstantinápolyban temették el. Azonban a világszép nagyasszony véső nyughelye 1906-tól a kassai Szent Erzsébet dóm altemplomában van, ott, ahol szeretett fia, II. Rákóczi Ferenc fejedelem hamvai is nyugszanak.

Dippold Pál

 

• Publikálva: 2017.05.24. 10:52

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

károly róbert
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg – A 12 éves Caroberto a délvidéki Frangepánok, Subicsok és Babonicsok lefizetése után partra is száll Dalmáciában, és elindul Buda felé. Még tart a menetelés, amikor III. András hirtelen elhalálozik, így aztán Bicskei Gergely esztergomi érsek meg is koronázza valami sebtében előkerített koronával a 13 éves ifjút. Ez volt Károly Róbert első megkoronázása, amit még kettő követett.