a rovat írásai
Kultúrgyár lehet a szombathelyi volt 11-es huszárlaktanyából
Országos hatókörű kulturális logisztikai, valamint digitalizációs központ, egy „igazi kultúrgyár″ épülhet fel a volt 11-es huszárlaktanya műemléki védettség alatt álló épületeit is megújítva Szombathelyen – közölte csütörtökön Puskás Tivadar (Fidesz-KDNP), Szombathely polgármestere.
Új felületen folytatjuk
Kedves Olvasó! Mindenek előtt köszönjük, hogy a kultúrával foglalkozó számos internetes oldal közül bennünket is érdeklődéssel lapozott. A MaNDA, mint közintézmény feldarabolása után e honlap kiadója a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság lett, feladata pedig az archívum gyarapodásának bemutatása, cégünk törekvéseinek ismertetése. Ezekhez a célokhoz egy új felületet készítettünk, ahol mindig elérhető lesz a most búcsúzó mandarchiv.hu is.
Visszabeszél a templom oldala
Hát, ha már egyszer eljutottunk Tihanyba, nem mehetünk el szó nélkül a félsziget legismertebb attrakciója, a visszhang mellett sem. Ami minden ellenkező híresztelés ellenére működik, és egészen pontosan hét egymás után gyorsan elhadart szót képes „visszamondani” a templom fala. Például azt, hogy „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!”
Ózdi intézményeink az Echo Televízió építészeti műsorában
Huszonhárom percben mutatta be az Echo Televízió a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. által működtetett két ózdi intézményt, a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és a Digitális Erőművet. Az október 14-én, szombaton adásba kerülő műsorban az építész tervező mellett megszólalt a két intézmény és a Forum Hungaricum vezetője is.
Munkát bőven adó szeptember
Sok szó esett már ezen a felületen a két világháború közti falu életéről. Megismerhettük a tisztségviselőket, a falu tekintélyeit és mesterembereit is. Csak még magáról a parasztról, a falu lakójáról nem nagyon esett szó. Pedig ők adták akkoriban az ország lakosságának legnagyobb részét. Nézzük hát meg, mit csinált a magyar földműves az esztendő hónapjaiban. Nézzük meg már csak azért is, mert ez is egy elsüllyedt világ, azok a tevékenységek, szokások rég a múlté lettek, amik meghatározták a falusi ember életét akkoriban.
A rekorder múzeumalapító korsója
Nem is ez a korsó az érdekes most nekünk, bár egészen szép darab. Hanem a megtalálójával, Dornyay/Darnay Bélával foglalkozunk most. Aki amerre járt, mindenütt múzeumot alapított. Emellett 11 évig áldozópap is volt, és piarista szerzetes.
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg
A jó Károly Róbert királyunk pedig annyi mindent tett itt, hogy azt kár is lenne egy cikkbe belezsúfolni. Hogy aztán némi képet kapjunk a 14. század elejének magyarországi viszonyairól, nézzük csak meg jobban az első vegyesházi uralkodónk hatalomra jutását.
Finta Sándor és Walt Whitman
Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.
Tihany elveszett várai
Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról,
pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt
egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és
ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig
sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.
Lármafa, véres kard, postáskisasszonyok
A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.
Szép szál ember volt ez a III. Béla
III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.
Egy falusi plébános
A falu elitjének tekintélyben talán a legmagasabban álló tagja volt a
plébános. (Protestáns vidékeken a lelkész.) A falusi plébános a mai
fogalmaink szerint egyetemet végzett ember volt már az újkorban, lelki
és tanulmányi képzése a katolikusoknál a szemináriumokban történt. A
felszentelés után általában egy plébános mellett káplánként szolgálta
Istent és felebarátait néhány évig, majd önállósult, maga is egy
megüresedett plébániát kapott.Stirling János lovászpatonai plébános kartonpapírra kasírozott fényképét nézem az adatbázisban. Róla csak annyit lehetett hirtelenjében kideríteni, hogy 1926-ban kapta meg a patonai plébánosságot, 1943-ban esperes lett, s 1954-ben bekövetkezett haláláig Patonán tevékenykedett. Mivel a Sokoró alatt elterülő Lovászpatona már a Veszprémi Egyházmegyéhez tartozik, így minden bizonnyal a veszprémi várban található szemináriumban közvetlenül a Nagy Háború után végezte papi tanulmányait. Ezek után egészen biztosan káplánkodott néhány évet valahol. A szemináriumokból frissen kikerülő felszentelt papok általában egy-egy nagyobb egyházközségbe kerültek, ahol az idősebb plébános munkáját segítették, tehát a bennlakásos, minimum négy éves elméleti képzés után a gyakorlatban is megtanulták a „szakmát”. Az Isten szolgálatára elhivatást érzők ma is általában a gimnáziumi érettségi után kerülnek be valamelyik egyházmegyei szemináriumba. Ezekből 1920-tól 1950-ig 12 működött az országban, amihez még hozzá számíttatik a budapesti központi szeminárium. Rákosi megfelezte ezt a számot a hitélet elsorvasztásának a jegyében, arra számítva, ha megverik a pásztort, szétszéled a nyáj is. A régiesen mondva papneveldékben a lelki képzés mellett filozófiai, teológiai és egyházjogi tanulmányokat is folytattak a kispapok, akik a felszenteléssel kapták meg felsőfokú bizonyítványukat.
Hogy aztán a káplánkodás után felettesük, a megyéspüspök kinevezze őket egy-egy éppen megüresedő plébánia élére, határozatlan időre. Ahol aztán az élet sürejébe kerülve a vállukra vették az egyházközség minden gondját, baját, keresztjét. A liturgikus tevékenységek (misézés, litániák, szertartások, körmenetek, gyóntatás stb.) mellett kiszolgáltatták a szentségeket: kereszteltek, eskettek és temettek, és mindezt adminisztrálták is a kereszt- és házasságlevelekkel, halotti bizonyítványokkal. (Ez utóbbiban fel kellett tüntetni a halál okát is, a papír így fontos népegészségügyi információkat is tartalmaz.) Mindezek mellett feladatuk volt a hitoktatás, és az evangelizálás, az egyháztól eltávolodók és a hitetlenek jobb belátásra bírása. Aztán rendszeresen látogatták a családokat, lelki vigaszt nyújtottak a rászorulóknak, de anyagi lehetőségeikhez mérten segítették a szegényeket is. S ha már anyagiak, hát kezelniük kellett a plébánia javait is, ami általában szántókból, és alkalmas helyeken szőlőkből állt. Munkájukban a káplán mellett az egyházközségi képviselőtestület segítette őket, de természetesen számíthattak felettesükre, a püspökre is. Akinek manapság a 75 éves kort elérve kötelező beadni a lemondásukat, hogy ezt aztán az általában ne fogadja el.
Patonának 1805-től van önálló plébániája, és 1825-től mezővárosi rangja is néhány évtizedig. Jelenleg a csóti plébános, Horváth Tamás jár ide misézni, akinek összesen négy faluja van.
Pálffy Lajos
Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer
Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer – Információk: tevékenység, képgaléria, rendezvények, dokumentumok.
Történelmi játékok
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com
Közkincstár
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg – A 12 éves Caroberto a délvidéki Frangepánok, Subicsok és Babonicsok lefizetése után partra is száll Dalmáciában, és elindul Buda felé. Még tart a menetelés, amikor III. András hirtelen elhalálozik, így aztán Bicskei Gergely esztergomi érsek meg is koronázza valami sebtében előkerített koronával a 13 éves ifjút. Ez volt Károly Róbert első megkoronázása, amit még kettő követett.