a rovat írásai

Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház

A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.

Seuso kincsei Fehérvárra utaznak

Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.

Újra üvölt a palmürai oroszlán

Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.

Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával

Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.

A kastély újra a régi fényében tündököl majd

Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.

Sissi és Magyarország Kínában

A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.

Itt a Spintharus davidbowiei!

Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.

Tízezerszeres áron ment el a váza

A becsült ár tízezerszereséért és ezzel rekordáron, ötmillió svájci frankért (1,3 milliárd forint) kelt el egy bizonytalan korú kínai váza egy genfi aukción.

Hétvégén bárki bemehet a Képzőre!

A Magyar Képzőművészeti Egyetem idén is részt vesz a Kulturális Örökség Napjai szeptember 16-17-i programjában, amelyet Aranykorok emlékezete címmel hirdetettek meg a szervezők. Ezen a hétvégén az egyetem mindkét campusa látogatható lesz, ahol az érdeklődők ingyenesen vezetéseken vehetnek részt. A főépületben a Közös történetünk ‒ Hallgatói tettek a Képzőnek a Képzőről címmel a Barcsay Teremben és az Aulában megnyílt kiállítást is meg lehet majd tekinteni.

Kiállítást ajándékozott a Budavár testvérvárosának, Zentának

Megnyílt A zentai csata és a magyarországi visszafoglaló háborúk című kiállítás a Zentai Városi Múzeumban. Az emlékkiállítást a Budavári Önkormányzat ajándékozta testvérvárosának azért, hogy a 320 éves zentai csata nemzeti és világtörténelmi jelentőségét bemutassák és egy állandó tárlatot hozzanak létre a zentai Városháza toronyszobájában.

Körbeutazza az országot a Seuso-kincs

Döntött a kormány a Seuso-kincs magyarországi vándorkiállításáról. A Magyar Közlöny hétfői számában megjelent kormányhatározat szerint az úgynevezett Seuso-kincs, amely az egykori Pannonia provincia területén fellelt, az egyetemes antik kultúra egyik legnagyobb értékű lelete magyarországi bemutatására Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Nyíregyháza, Székesfehérvár és Zalaegerszeg megyei jogú városokban vándorkiállítást szerveznek.

Művelődés összes cikke »

Tudós hegymászó és a Vatikán első uralkodója

11 piusz leadSzázhatvan éve, 1857. május 31-én született XI. Piusz pápa, a független Vatikánvárosi Állam első uralkodója.

Achille Ambrogio Damiano Ratti néven a lombardiai Desióban jött a világra, egy selyemgyáros fiaként. 1879-ben szentelték pappá, később filozófiából, kánonjogból és teológiából is doktorátust szerzett, paleográfusként jártas volt az ókori és középkori egyházi kéziratok tanulmányozásában. 1882-től a padovai papi szeminárium professzora volt, 1888 és 1911 között a milánói Ambrosiana Könyvtárban dolgozott, 1907-től a könyvtár vezetője volt. Kidolgozta a gyűjtemény teljes restaurációs és újraosztályozási programját, kutatta Borromeo Szent Károly életét, s kritikai jegyzetekkel ellátva kiadta az ambrozián misekönyvet (a Szent Ambrushoz kötött, Észak-Itáliában honos szertartásrend). 1911-ben X. Piusz pápa felkérésére a Vatikáni Könyvtár alprefektusa, majd 1914-ben a könyvtár vezetője lett. XV. Benedek pápa 1918-ban lengyelországi apostoli vizitátorrá (az egyházmegyék törvényes működését ellenőrző pápai megbízottá), 1919 októberében apostoli nunciussá nevezte ki. 1920 augusztusában, a szovjet-lengyel háború alatt a diplomaták közül egyedül maradt a Vörös Hadsereg által fenyegetett Varsóban, személyes biztonságával sem törődve próbált hidat építeni a hadban álló felek között. Erőfeszítéseit a lengyelek félreértették, és az ország elhagyására kérték fel. A pápa 1921 júniusában bíborossá és a milánói főegyházmegye érsekévé nevezte ki.

11 piusz

A XV. Benedek 1922. januári, váratlan halála után összeült konklávé tizennegyedik szavazásán, 1922. február 6-án, kompromisszumos megoldásként, választotta pápává Ratti bíborost. A 259. római pápa február 12-én XI. Piusz néven lépett Szent Péter trónjára. Egyházfői céljául a világbéke alapzatán álló új kereszténység kiépítését tűzte ki, a „Krisztus békéje Krisztus országában″ mottó jegyében kormányzott. Első pápai cselekedeteként újjáélesztette a Szent Péter-bazilika erkélyéről elmondott, Rómának és a világnak (Urbi et Orbi) szóló húsvéti üzenet 1870-ben megszüntetett hagyományát. 1870-ben foglalta el az olasz hadsereg Rómát, s szűnt meg a Pápai Állam, amelynek utolsó uralkodója, IX. Piusz a Vatikánba zárkózott. Élete hátralevő részét önkéntes fogságában élte le, s megtiltotta az olasz hívőknek, hogy részt vegyenek a pápai területeket "bitorló" olasz állam közéletében. A következő időszakban az olasz állam és a pápaság viszonyát az ellenségesség jellemezte, a helyzet csak az első világháború idején változott meg, amikor XV. Benedek felfüggesztette a katolikusok közéleti részvételének tilalmát. XI. Piusz 1926-ban titkos tárgyalásokat kezdett a római kormánnyal, s ezek eredményeként született meg az 1929. február 11-én aláírt, az olasz állam és a pápaság közötti kapcsolatokat 1984-ig szabályozó lateráni szerződés. A hat évtizedes vitát lezáró megállapodásban kijelölték a mai pápai állam területét, a pápa uralma alá rendelték a létrehozott független Vatikánvárosi Államot, amelynek XI. Piusz lett az első uralkodója. A vatikáni javak elkobzásáért kárpótlásul kapott 1750 millió lírát (kb. 100 millió dollár) ingatlanokba, értékpapírba és aranyba fektették, a bevételek nagy részét a történelmi épületek fenntartására fordították.

11 piusz

Az egyházfő állásfoglalásait és hitéleti útmutatásait 31 enciklikában adta közre. Kormányzati elveit 1922-ben kiadott első, Ubi Arcano Dei Consilio kezdetű enciklikájában foglalta össze, a világi hívek bevonására buzdítva elindította az Actio Catholica mozgalmat. A Rerum Novarum szociális enciklika kiadásának negyvenedik évfordulóján, 1931-ben közzétett Quadragesimo anno enciklikájában a társadalom Szentszék által elképzelt új rendjét vázolta fel. Szakított elődei Európa-központú missziós stratégiájával, a tengerentúli hittérítésben megkövetelte a szerzetesrendek tevékeny részvételét. Megkétszerezte a misszionáriusok számát, pontifikátusa alatt, 1926-ban avatták fel az első kínai püspököket. A hitélet elmélyítésére több szentévet és jubileumot is meghirdetett, az 1925-ös szentévben bevezette Krisztus király ünnepét, amely a katolikus egyház legfiatalabb főünnepe. Számos szentet avatott, köztük a vértanú Morus Tamás angol államférfit és filozófust, valamint a Szalézi Társaság megalapítóját, Bosco Szent Jánost. Külpolitikájában a párbeszédre, a diplomáciai kapcsolatok felvételére törekedett. Uralkodása alatt 18 konkordátumot kötöttek, bár a két világháború közötti Európában ezek a megállapodások nem bizonyultak tartósnak. Miután a náci Németország megszegte az 1933-ban megkötött konkordátumot, a pápa sorozatosan tiltakozott, majd 1937-ben kiadta az egyetlen német nyelvű enciklikát. A Mit brennender Sorge (Égető aggodalommal) kezdetű körlevél elítélte a fajelméletet, a fajgyűlöletet, az egyház- és vallásellenességet.

A tudományos haladás elkötelezett híveként megalapította a Pápai Keresztény Régészeti Intézetet, átszervezte és újjáalapította a Pápai Tudományos Akadémiát, a rádiózásban rejlő lehetőségeket felismerve elindította a Vatikáni Rádiót. De nem csupán a könyveket bújta, hegymászónak is kiváló volt, elsőként mászta meg az Alpok több csúcsát, járt a Monte Rosa, a Matterhorn és a Mont Blanc tetején. A tudós-sportember pápa általa képviselt alakját később II. János Pál testesítette meg. XI. Piuszt az egyik legszigorúbb pápaként tartják számon, ritkán mosolygott, mindig egyedül étkezett, a politikusokat ülve üdvözölte, még saját testvéreit is csak kérelem benyújtása után, nyilvános kihallgatáson fogadta. Idős korában egészsége meggyengült, nyolcvanegy évesen, 1939. február 10-én szívinfarktusban halt meg, a Szent Péter-bazilika kriptájában helyezték nyugalomra.

(mti)

• Publikálva: 2017.05.29. 14:50