a rovat írásai

Leltározatlan őrlőkő

Ezt a vélhetően homokkőből csiszolt 25 centiméter hosszú, 12 centi széles és 3,5 centi magas darabot talán azért is nem vették leltárba a máskülönben ehhez nagyon értő régészek, mert annyi van az ilyen őrlőkőből, hogy Dunát lehetne rekeszteni velük. Ezért inkább odaadták a törteli iskolásoknak, nézegessék csak a vitrinben, a történelemtanár meg a katedrán mozgatva illusztrálhassa vele a szegény őskori asszonyok nehéz munkáját.

Árpád

„Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia” – így fogalmazott lapunk nyugdíjba vonult szerzője, akinek most Árpád vezér, fejedelem alakjának felidézésével folytatjuk sorozatát.

Szerencsét hozott papucsban

Most, hogy lassan kifogyunk már a falusi iparosokból, nézzünk meg egy olyan mestert, aki csak általában évente egyszer-kétszer fordult meg egy-egy faluban. Akkor is csak elvégezte a munkáját, és tovább állt. A kéményseprőkről lesz hát szó, akik ki tudja miért, de még a múlt század végén is papucsban jártak, és szerencsét is hoztak állítólag.

Kellék a centúriák csatájához?

Homo ludens. Hát ha valakik, a római légiósok, katonák azok voltak, játszó emberek. Mert hosszú, sokszor 25 éves volt a szolgálat, és ezalatt nem kellett mindig harcolni. Mit is lehetett csinálni az őrtoronyban, ott a Duna/Ister partján, amikor egy-egy visszavert barbár támadás, büntetőexpedíció hosszú időre elvette a harctól a kedvét a túlpartiaknak? Hát játszani valamit az őrségbe szintén beosztott cimborával. Most egy Érden talált játékkelléket, zsetont vizsgálhatunk meg a 3D-s technika segítségével.

Akkor ismerjük meg a kanászt is!

A két világháború közötti falu képéhez hozzá tartozott a közösség által fizetett kanász, kondás vagy csürhés is, akit leginkább reggel és este láthatott a falusi. Mikor is erős tülkölés és ostorpattogtatás közepette kiterelte a falu disznait (kondát, csürhét) a határba, majd pedig este, amikor ugyanolyan zenebonával hazahozta az állatokat.

Kolomp, vagy valami

Itt van ez a kolomp, vagy valami a szentendrei múzeum gyűjteményéből, még 2008-ban fordította ki a földből a régész ásója Pátyon. Ha jobban megnézzük aztán a 3D-s szoftvert is bevetve, találunk azért rajta furcsa dolgokat.

Bábák és boszorkányok

A két világháború között minden nagyobb falunak volt bábaasszonya is. Eme írás szerzőjének apai nagynénje is ekként működött 1942-től, a szombathelyi Magyar Királyi Bábaképző elvégzése után. Manyi néni, ahogy a faluban hívták, ugyan a szülőotthonok megjelenésével munka nélkül maradt, de tudását továbbra is igénybe vette a falu. Ő adta be például a körzeti orvos által felírt vitamininjekciókat.

Kagylókarkötő

Be kell vallanom már itt az elején, hogy ebből az írásból nem sok értékelhető dolgot fog megtudni a kedves olvasó eme a Balaton Múzeumban őrzött karkötőről. Ez pedig nem a a múzeum munkatársai, de nem is a cikk szerzője miatt van. Inkább azért, mert valóban elég keveset lehet mondani erről kagyóból készített primitív ékszerről.

Nyár, sör, víz, Krúdy, Margitsziget

Újabb izgalmas, és a nyárhoz kapcsolódó kiállítások érhetők el digitális formában A MaNDA (Magyar Nemzeti Digitális Archívum) adatbázisában.

Tengeralattjárót faragó asztalos

A falu virágkorában, valamikor a két világháború között a közösség mesteremberei között megbecsült helye volt az asztalosoknak is. Akik, ahogy a nevük is mutatja, elsősorban bútorokat, és a lakóházak fából készült nyílászáróit gyártották le. Mégpedig szigorúan kéziszerszámokkal, motoros fűrészről, gyalugépről, csiszolóról még csak nem is hallottak.

Agyonfoltozott pohár

Nézem ezt bronzból készült poharat, és azon gondolkodom, hogy a mégoly termékeny és gazdag Pannónia provinciában sem lehetett olyan egyszerű az élet. Egyrészt ott voltak az egymás után sorban jövő barbár támadások, rablóhadjáratok, aztán itt van ez az agyonfoltozott pohár is. Amit a már ismert pátyi lelőhelyen, vélhetően valaki örök nyugodalmát kissé megzavarva hoztak elő a föld alól a régészek.

MaNDA összes cikke »

Csendőrök, csöndérek, zsandárok

elsullyedt_vilagok_lead

A két világháború közötti falu világához hozzá tartoztak a csendőrök is. Általában két-három kisebb települést vigyázott egy-egy őrs, melynek két pár járőre meghatározott útvonalakon a falvakat és a határt járta átlagosan napi 8-10 kilométert gyalogolva. A francia eredetű rendfenntartó alakulat tagjai 1945 után kerültek nehéz helyzetbe, addig biztos megélhetést, nyugdíjas állást jelentett ez a foglalkozás is. Más kritériumok mellett 163 centiméternél is magasabbnak kellett lenni hozzá.

A francia csendőrséget (gendarmerie) még Napóleon hozta létre és terjesztette el az általa tartósan meghódított területeken, így Lombardiában is. A franciák helyére visszatérő Habsburgoknak viszont volt annyi esze, hogy nem kergették szét a jól működő testületet, hanem arra alapozva létrehozták a csendőrséget, pontosabban a zsandárságot egész birodalmukban, így Magyarországon is már 1849-ben. Az akkor még az elnyomást szolgáló zsandárok központi irányítás alatt álltak, a vármegyék saját hatáskörben csendbiztosokat alkalmaztak, akik szintén zsandárokat, vagy pandúrokat vehettek fel maguk mellé. Ez a szisztéma aztán az 1870-es évekre már nem bírt megbirkózni a megnövekedő vidéki bűnözéssel, ezért hozták létre 1882. január elsejétől a Magyar Királyi Csendőrséget, kezdetben 115 tiszttel és megközelítően 5050 fős legénységi állománnyal. Először hat, majd az 1890-es évektől újabb három csendőrkerület alakult élén egy-egy ezredessel. Ez szárnyparancsnokságokra bomlott, tiszti irányítással, legalul pedig az 5-7 fős őrsök voltak egy-egy altiszt vezetésével. Feladatuk a személy és vagyonbiztonság, a közrend megőrzése mellett a bűnesetek felderítése és megelőzése volt. Legfőbb parancsnok a csendőrség felügyelője, tábornoki rangban szolgált.
 
csendőr
Forrás: MaNDA
 
A felvételről helyben az őrsön döntöttek szigorú kritériumok alapján, amelyhez a büntetlenség mellett a feddhetetlenség és a szigorú erkölcs és a törtekkel való számítások is hozzá tartoztak a már emlegetett 163 centiméter és a nőtlenség mellett. A jelöltek 6 hetes kiképzés után fél évre próbacsendőrök lettek, csak ezután kapták mag a teljes fizetést, ami az első világháború előtt évi 2336 korona volt, tehát „vidéki viszonylatban” jó pénznek számított. Felszerelésükhöz a katonaihoz hasonlító egyenruha és a kakastollas kalpag mellett 1906-tól egészen 1945-ig hozzá tartozott a M1895 mintájú Mannlicher karabély is azzal a bizonyos szuronnyal. A fegyverhez pedig nagyon szigorú használati előírások is tartoztak, így ha megtámadták a csendőrt, kötelessége volt lőni. Ha nem tette, hadbíróság elé került, de azért is éveket kaphatott, ha valahogy elvették a fegyverét. Történetükhöz az is hozzá tartozik, hogy Kun Béláéknak az első dolguk volt a testület feloszlatása, mint ahogyan ezt keresztül vitték a kommunisták az Ideiglenes Kormány asszisztálásával 1945 márciusában is. Az állomány nagyobbik része eddigre elesett már az ország védelmében, vagy éppen Nyugatra vonult vissza. Az itthon maradottakat az ötvenes évek végéig bebörtönözték, üldözték, csak segédmunkások lehettek, a nyugdíjasoktól pedig megvonták a járandóságukat. Eme ellenszenv oka a magyarországi zsidóság deportálásában való aktív részvétel mellett a totalitárius pártok, így a kommunisták elleni fellépésük volt, és talán az alábbi, 1941-ben keletkezett Csendőr tízparancsolat sem tetszhetett a Moszkvából érkezett új uraknak.
 
csendőr
Forrás: MaNDA
Megemlékezzél arról, amivel Istennek tartozol.
  1. Én vagyok a te hazád: Nagy-Magyarország.
  2. Hűséged, becsületed, vitézséged nem eladó.
  3. Légy erkölcsös, józan életű, engedelmes.
  4. Tiszteld elöljáróidat, mint atyádat, szeresd bajtársaidat, mint tenmagadat.
  5. Tanulj és tudj: a Tudás második fegyvered.
  6. Védd a másét. A magadét ne pazarold.
  7. Mögötted a törvény. Előtted is az legyen.
  8. Igaztalanul ne vádolj, fegyvered ártatlant ne bántson.
  9. A család szentély. Ha magadnak nincs: őrsödben, s a körül megtalálod.
(Az adatbázisunkból választott első képen két szakaszvezetőt láthatunk az említett puskákkal 1909-ből, míg a másikon a két világháború közötti egyenruhát, és jellegzetes bajuszviseletet vehetjük szemügyre.)

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2017.06.01. 12:19

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

árpád
Árpád – Hagyjuk most a találgatásokat, a lényeg az, hogy Árpádot tartjuk a mai napig a honfoglaló nagyfejedelemnek, és első urunknak itt a medencében. Ahol végül a Csepel-szigeten építette fel jurtavárosát, innen irányítva a frissen, fegyverrel szerzett országát. A források szerint öt fia született: Levente, Tarhos, Üllő, Jutas és Solt, amik ugye jórészt éppen ezen a környéken előforduló településnevek.