a rovat írásai

Új felületen folytatjuk

Kedves Olvasó! Mindenek előtt köszönjük, hogy a kultúrával foglalkozó számos internetes oldal közül bennünket is érdeklődéssel lapozott. A MaNDA, mint közintézmény feldarabolása után e honlap kiadója a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság lett, feladata pedig az archívum gyarapodásának bemutatása, cégünk törekvéseinek ismertetése. Ezekhez a célokhoz egy új felületet készítettünk, ahol mindig elérhető lesz a most búcsúzó mandarchiv.hu is.

Visszabeszél a templom oldala

Hát, ha már egyszer eljutottunk Tihanyba, nem mehetünk el szó nélkül a félsziget legismertebb attrakciója, a visszhang mellett sem. Ami minden ellenkező híresztelés ellenére működik, és egészen pontosan hét egymás után gyorsan elhadart szót képes „visszamondani” a templom fala. Például azt, hogy „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!”

Ózdi intézményeink az Echo Televízió építészeti műsorában

Huszonhárom percben mutatta be az Echo Televízió a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. által működtetett két ózdi intézményt, a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és a Digitális Erőművet. Az október 14-én, szombaton adásba kerülő műsorban az építész tervező mellett megszólalt a két intézmény és a Forum Hungaricum vezetője is.

Munkát bőven adó szeptember

Sok szó esett már ezen a felületen a két világháború közti falu életéről. Megismerhettük a tisztségviselőket, a falu tekintélyeit és mesterembereit is. Csak még magáról a parasztról, a falu lakójáról nem nagyon esett szó. Pedig ők adták akkoriban az ország lakosságának legnagyobb részét. Nézzük hát meg, mit csinált a magyar földműves az esztendő hónapjaiban. Nézzük meg már csak azért is, mert ez is egy elsüllyedt világ, azok a tevékenységek, szokások rég a múlté lettek, amik meghatározták a falusi ember életét akkoriban.

A rekorder múzeumalapító korsója

Nem is ez a korsó az érdekes most nekünk, bár egészen szép darab. Hanem a megtalálójával, Dornyay/Darnay Bélával foglalkozunk most. Aki amerre járt, mindenütt múzeumot alapított. Emellett 11 évig áldozópap is volt, és piarista szerzetes.

Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg

A jó Károly Róbert királyunk pedig annyi mindent tett itt, hogy azt kár is lenne egy cikkbe belezsúfolni. Hogy aztán némi képet kapjunk a 14. század elejének magyarországi viszonyairól, nézzük csak meg jobban az első vegyesházi uralkodónk hatalomra jutását.

Finta Sándor és Walt Whitman

Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.

Tihany elveszett várai

Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról, pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.

Lármafa, véres kard, postáskisasszonyok

A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.

Szép szál ember volt ez a III. Béla

III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.

Asszonyok védelmezte Csobánc

Bizony, nem csak Egerben ragadtak kardot, forróvizes fazekat a nők, hanem megvédték Csobáncot is, mikor a labanc ostromolta. Hatvan férfi és nő, a környék nemesasszonyai, lányai egy ezer fős császári seregtestet győztek le. Úgy, hogy annak majdnem fele tisztestül, parancsnokostul a fűbe harapott a 376 méteres hegy oldalán.

MaNDA összes cikke »

Csendőrök, csöndérek, zsandárok

elsullyedt_vilagok_lead

A két világháború közötti falu világához hozzá tartoztak a csendőrök is. Általában két-három kisebb települést vigyázott egy-egy őrs, melynek két pár járőre meghatározott útvonalakon a falvakat és a határt járta átlagosan napi 8-10 kilométert gyalogolva. A francia eredetű rendfenntartó alakulat tagjai 1945 után kerültek nehéz helyzetbe, addig biztos megélhetést, nyugdíjas állást jelentett ez a foglalkozás is. Más kritériumok mellett 163 centiméternél is magasabbnak kellett lenni hozzá.

A francia csendőrséget (gendarmerie) még Napóleon hozta létre és terjesztette el az általa tartósan meghódított területeken, így Lombardiában is. A franciák helyére visszatérő Habsburgoknak viszont volt annyi esze, hogy nem kergették szét a jól működő testületet, hanem arra alapozva létrehozták a csendőrséget, pontosabban a zsandárságot egész birodalmukban, így Magyarországon is már 1849-ben. Az akkor még az elnyomást szolgáló zsandárok központi irányítás alatt álltak, a vármegyék saját hatáskörben csendbiztosokat alkalmaztak, akik szintén zsandárokat, vagy pandúrokat vehettek fel maguk mellé. Ez a szisztéma aztán az 1870-es évekre már nem bírt megbirkózni a megnövekedő vidéki bűnözéssel, ezért hozták létre 1882. január elsejétől a Magyar Királyi Csendőrséget, kezdetben 115 tiszttel és megközelítően 5050 fős legénységi állománnyal. Először hat, majd az 1890-es évektől újabb három csendőrkerület alakult élén egy-egy ezredessel. Ez szárnyparancsnokságokra bomlott, tiszti irányítással, legalul pedig az 5-7 fős őrsök voltak egy-egy altiszt vezetésével. Feladatuk a személy és vagyonbiztonság, a közrend megőrzése mellett a bűnesetek felderítése és megelőzése volt. Legfőbb parancsnok a csendőrség felügyelője, tábornoki rangban szolgált.
 
csendőr
Forrás: MaNDA
 
A felvételről helyben az őrsön döntöttek szigorú kritériumok alapján, amelyhez a büntetlenség mellett a feddhetetlenség és a szigorú erkölcs és a törtekkel való számítások is hozzá tartoztak a már emlegetett 163 centiméter és a nőtlenség mellett. A jelöltek 6 hetes kiképzés után fél évre próbacsendőrök lettek, csak ezután kapták mag a teljes fizetést, ami az első világháború előtt évi 2336 korona volt, tehát „vidéki viszonylatban” jó pénznek számított. Felszerelésükhöz a katonaihoz hasonlító egyenruha és a kakastollas kalpag mellett 1906-tól egészen 1945-ig hozzá tartozott a M1895 mintájú Mannlicher karabély is azzal a bizonyos szuronnyal. A fegyverhez pedig nagyon szigorú használati előírások is tartoztak, így ha megtámadták a csendőrt, kötelessége volt lőni. Ha nem tette, hadbíróság elé került, de azért is éveket kaphatott, ha valahogy elvették a fegyverét. Történetükhöz az is hozzá tartozik, hogy Kun Béláéknak az első dolguk volt a testület feloszlatása, mint ahogyan ezt keresztül vitték a kommunisták az Ideiglenes Kormány asszisztálásával 1945 márciusában is. Az állomány nagyobbik része eddigre elesett már az ország védelmében, vagy éppen Nyugatra vonult vissza. Az itthon maradottakat az ötvenes évek végéig bebörtönözték, üldözték, csak segédmunkások lehettek, a nyugdíjasoktól pedig megvonták a járandóságukat. Eme ellenszenv oka a magyarországi zsidóság deportálásában való aktív részvétel mellett a totalitárius pártok, így a kommunisták elleni fellépésük volt, és talán az alábbi, 1941-ben keletkezett Csendőr tízparancsolat sem tetszhetett a Moszkvából érkezett új uraknak.
 
csendőr
Forrás: MaNDA
Megemlékezzél arról, amivel Istennek tartozol.
  1. Én vagyok a te hazád: Nagy-Magyarország.
  2. Hűséged, becsületed, vitézséged nem eladó.
  3. Légy erkölcsös, józan életű, engedelmes.
  4. Tiszteld elöljáróidat, mint atyádat, szeresd bajtársaidat, mint tenmagadat.
  5. Tanulj és tudj: a Tudás második fegyvered.
  6. Védd a másét. A magadét ne pazarold.
  7. Mögötted a törvény. Előtted is az legyen.
  8. Igaztalanul ne vádolj, fegyvered ártatlant ne bántson.
  9. A család szentély. Ha magadnak nincs: őrsödben, s a körül megtalálod.
(Az adatbázisunkból választott első képen két szakaszvezetőt láthatunk az említett puskákkal 1909-ből, míg a másikon a két világháború közötti egyenruhát, és jellegzetes bajuszviseletet vehetjük szemügyre.)

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2017.06.01. 12:19

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

károly róbert
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg – A 12 éves Caroberto a délvidéki Frangepánok, Subicsok és Babonicsok lefizetése után partra is száll Dalmáciában, és elindul Buda felé. Még tart a menetelés, amikor III. András hirtelen elhalálozik, így aztán Bicskei Gergely esztergomi érsek meg is koronázza valami sebtében előkerített koronával a 13 éves ifjút. Ez volt Károly Róbert első megkoronázása, amit még kettő követett.