a rovat írásai

Szent László, a rendteremtő

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

 

Hopp, ez itt egy stílustű!

Azért ezek a régészek tudnak érdekes dolgokat mondani. Azt már tudjuk, hogy a pintadera, az pecsételőt jelent, a lunulacsüngő pedig egy félhold alakú ékszert, de hogy a stílustű mi fán terem, arról még ezeken a hasábokon nem esett szó. Tehát akkor a stílustű, ahogy a nevében is benne foglaltatik, egy olyan bronz (arany, ezüst, esetleg csont) tűfajta, ami a hajzat kordában tartására, vagy a ruha összefogására használnak. Nézzünk meg akkor egyet közelebbről a Balaton Múzeum gyűjteményéből.

Borotva, olló, pióca

Ahogy már a cipész és a suszter között is különbséget tettünk, válasszuk el most a borbélyt is a fodrásztól. Bevallanom, nincs nehéz dolgom, volt szerencsém mindkét mesterség gyakorlójához.

Tudós után borbarát király jött

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

Bélára Dömösön rászakadt a trón

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

Isteni mesterség

Hát a kovácsmesterség az bizony előkelő tudomány, olyannyira, hogy a kultúra bölcsőjének tartott Ókorban még istenek foglalkozásául is szolgált. Bizony, Hephaisztosz kovácsisten volt, Zeusz közreműködése nélkül Héra hozta a világra. De mi most néhány kovácsműhely berendezését nézzük meg inkább a MaNDA gyűjteményéből, azzal lehet, hogy többre megyünk.

Darabjaiból rakta össze férjeurát

Adatbázisunkban ott van többek között egy a fiát, Hóruszt szoptató Ízisz szobrocska is a Szépművészeti Múzeum gazdag kincsestárából. A 3D-ben digitalizált, 17,6 centiméteres alkotást a Krisztus előtti 7. és 4. század között készítették bronzból, mely fémnek az egyiptomiak is jó ismerői voltak.

Hamvaink hajléka

Hogy mikor és hol kezdte el az emberiség elégetni a halottait, azt nem nagyon lehet tudni. Eme tevékenység okára már vannak viszont logikusnak tűnő válaszok. Ugyanakkor az első, a hamvakat megőrző urnák méreteiből is érdekes következtetéseket vonhatunk le. Amit meg is tesszük a egy a Szentendrei-szigeten talált késő bronzkori edény kapcsán.

Kunországi pihenőhely

Óriási meglepetés érheti azt, aki úgy gondolja, hogy az Alföld tengersík vidékén jóval kevesebb érdekesség van, mint az ország más részein. Kevéssé ismert például, hogy Kisújszálláson egyre híresebb gyógyhatású hévízforrást találtak, melyre a közelmúltban egy óriási gyógycentrumot építettek. Ennek része a  Kumánia szálloda, amely az organikus építészet mintapéldájaként áll előttünk.

Amit Szent István hagyott ránk

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

Magyarnak lenni

Győrffy István, karcagi születésű kitűnő néprajztudósunk írta: „A magyarság nem a test, nem a vér, hanem a lélek kérdése”.  Ha választ akarunk kapni arra a kérdésre, hogy miből is áll ez a közös lélek, nincs könnyű dolgunk. Annyit megállapíthatunk, hogy ezernyi forrása van. A közös nyelv, a közös sors, az együtt megélt történelem, a közösen kicsiszolt hagyományok, a népszokások, az Istenhit megélésének formái, a közös kultúra, az együtt belakott táj, ahogyan szüleink, tanáraink felnevelnek minket, az mind-mind ehhez a közös lélekhez tartozik.

MaNDA összes cikke »

Csendőrök, csöndérek, zsandárok

elsullyedt_vilagok_lead

A két világháború közötti falu világához hozzá tartoztak a csendőrök is. Általában két-három kisebb települést vigyázott egy-egy őrs, melynek két pár járőre meghatározott útvonalakon a falvakat és a határt járta átlagosan napi 8-10 kilométert gyalogolva. A francia eredetű rendfenntartó alakulat tagjai 1945 után kerültek nehéz helyzetbe, addig biztos megélhetést, nyugdíjas állást jelentett ez a foglalkozás is. Más kritériumok mellett 163 centiméternél is magasabbnak kellett lenni hozzá.

A francia csendőrséget (gendarmerie) még Napóleon hozta létre és terjesztette el az általa tartósan meghódított területeken, így Lombardiában is. A franciák helyére visszatérő Habsburgoknak viszont volt annyi esze, hogy nem kergették szét a jól működő testületet, hanem arra alapozva létrehozták a csendőrséget, pontosabban a zsandárságot egész birodalmukban, így Magyarországon is már 1849-ben. Az akkor még az elnyomást szolgáló zsandárok központi irányítás alatt álltak, a vármegyék saját hatáskörben csendbiztosokat alkalmaztak, akik szintén zsandárokat, vagy pandúrokat vehettek fel maguk mellé. Ez a szisztéma aztán az 1870-es évekre már nem bírt megbirkózni a megnövekedő vidéki bűnözéssel, ezért hozták létre 1882. január elsejétől a Magyar Királyi Csendőrséget, kezdetben 115 tiszttel és megközelítően 5050 fős legénységi állománnyal. Először hat, majd az 1890-es évektől újabb három csendőrkerület alakult élén egy-egy ezredessel. Ez szárnyparancsnokságokra bomlott, tiszti irányítással, legalul pedig az 5-7 fős őrsök voltak egy-egy altiszt vezetésével. Feladatuk a személy és vagyonbiztonság, a közrend megőrzése mellett a bűnesetek felderítése és megelőzése volt. Legfőbb parancsnok a csendőrség felügyelője, tábornoki rangban szolgált.
 
csendőr
Forrás: MaNDA
 
A felvételről helyben az őrsön döntöttek szigorú kritériumok alapján, amelyhez a büntetlenség mellett a feddhetetlenség és a szigorú erkölcs és a törtekkel való számítások is hozzá tartoztak a már emlegetett 163 centiméter és a nőtlenség mellett. A jelöltek 6 hetes kiképzés után fél évre próbacsendőrök lettek, csak ezután kapták mag a teljes fizetést, ami az első világháború előtt évi 2336 korona volt, tehát „vidéki viszonylatban” jó pénznek számított. Felszerelésükhöz a katonaihoz hasonlító egyenruha és a kakastollas kalpag mellett 1906-tól egészen 1945-ig hozzá tartozott a M1895 mintájú Mannlicher karabély is azzal a bizonyos szuronnyal. A fegyverhez pedig nagyon szigorú használati előírások is tartoztak, így ha megtámadták a csendőrt, kötelessége volt lőni. Ha nem tette, hadbíróság elé került, de azért is éveket kaphatott, ha valahogy elvették a fegyverét. Történetükhöz az is hozzá tartozik, hogy Kun Béláéknak az első dolguk volt a testület feloszlatása, mint ahogyan ezt keresztül vitték a kommunisták az Ideiglenes Kormány asszisztálásával 1945 márciusában is. Az állomány nagyobbik része eddigre elesett már az ország védelmében, vagy éppen Nyugatra vonult vissza. Az itthon maradottakat az ötvenes évek végéig bebörtönözték, üldözték, csak segédmunkások lehettek, a nyugdíjasoktól pedig megvonták a járandóságukat. Eme ellenszenv oka a magyarországi zsidóság deportálásában való aktív részvétel mellett a totalitárius pártok, így a kommunisták elleni fellépésük volt, és talán az alábbi, 1941-ben keletkezett Csendőr tízparancsolat sem tetszhetett a Moszkvából érkezett új uraknak.
 
csendőr
Forrás: MaNDA
Megemlékezzél arról, amivel Istennek tartozol.
  1. Én vagyok a te hazád: Nagy-Magyarország.
  2. Hűséged, becsületed, vitézséged nem eladó.
  3. Légy erkölcsös, józan életű, engedelmes.
  4. Tiszteld elöljáróidat, mint atyádat, szeresd bajtársaidat, mint tenmagadat.
  5. Tanulj és tudj: a Tudás második fegyvered.
  6. Védd a másét. A magadét ne pazarold.
  7. Mögötted a törvény. Előtted is az legyen.
  8. Igaztalanul ne vádolj, fegyvered ártatlant ne bántson.
  9. A család szentély. Ha magadnak nincs: őrsödben, s a körül megtalálod.
(Az adatbázisunkból választott első képen két szakaszvezetőt láthatunk az említett puskákkal 1909-ből, míg a másikon a két világháború közötti egyenruhát, és jellegzetes bajuszviseletet vehetjük szemügyre.)

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2017.06.01. 12:19

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

szent lászló
Szent László, a rendteremtő – László hatalmas egyházszervező tevékenységéhez sorolható a bihari püspökség áthelyezése Váradra, és a zágrábi püspökség megalapítása. Királysága alatt László Horvátországot Magyarországhoz csatolta – itt is maradt egészen 1918-ig. Összevonta a görög szertartású bácsi püspökséget a latin szertartású kalocsai érsekséggel.