a rovat írásai

Új felületen folytatjuk

Kedves Olvasó! Mindenek előtt köszönjük, hogy a kultúrával foglalkozó számos internetes oldal közül bennünket is érdeklődéssel lapozott. A MaNDA, mint közintézmény feldarabolása után e honlap kiadója a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság lett, feladata pedig az archívum gyarapodásának bemutatása, cégünk törekvéseinek ismertetése. Ezekhez a célokhoz egy új felületet készítettünk, ahol mindig elérhető lesz a most búcsúzó mandarchiv.hu is.

Visszabeszél a templom oldala

Hát, ha már egyszer eljutottunk Tihanyba, nem mehetünk el szó nélkül a félsziget legismertebb attrakciója, a visszhang mellett sem. Ami minden ellenkező híresztelés ellenére működik, és egészen pontosan hét egymás után gyorsan elhadart szót képes „visszamondani” a templom fala. Például azt, hogy „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!”

Ózdi intézményeink az Echo Televízió építészeti műsorában

Huszonhárom percben mutatta be az Echo Televízió a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. által működtetett két ózdi intézményt, a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és a Digitális Erőművet. Az október 14-én, szombaton adásba kerülő műsorban az építész tervező mellett megszólalt a két intézmény és a Forum Hungaricum vezetője is.

Munkát bőven adó szeptember

Sok szó esett már ezen a felületen a két világháború közti falu életéről. Megismerhettük a tisztségviselőket, a falu tekintélyeit és mesterembereit is. Csak még magáról a parasztról, a falu lakójáról nem nagyon esett szó. Pedig ők adták akkoriban az ország lakosságának legnagyobb részét. Nézzük hát meg, mit csinált a magyar földműves az esztendő hónapjaiban. Nézzük meg már csak azért is, mert ez is egy elsüllyedt világ, azok a tevékenységek, szokások rég a múlté lettek, amik meghatározták a falusi ember életét akkoriban.

A rekorder múzeumalapító korsója

Nem is ez a korsó az érdekes most nekünk, bár egészen szép darab. Hanem a megtalálójával, Dornyay/Darnay Bélával foglalkozunk most. Aki amerre járt, mindenütt múzeumot alapított. Emellett 11 évig áldozópap is volt, és piarista szerzetes.

Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg

A jó Károly Róbert királyunk pedig annyi mindent tett itt, hogy azt kár is lenne egy cikkbe belezsúfolni. Hogy aztán némi képet kapjunk a 14. század elejének magyarországi viszonyairól, nézzük csak meg jobban az első vegyesházi uralkodónk hatalomra jutását.

Finta Sándor és Walt Whitman

Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.

Tihany elveszett várai

Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról, pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.

Lármafa, véres kard, postáskisasszonyok

A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.

Szép szál ember volt ez a III. Béla

III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.

Asszonyok védelmezte Csobánc

Bizony, nem csak Egerben ragadtak kardot, forróvizes fazekat a nők, hanem megvédték Csobáncot is, mikor a labanc ostromolta. Hatvan férfi és nő, a környék nemesasszonyai, lányai egy ezer fős császári seregtestet győztek le. Úgy, hogy annak majdnem fele tisztestül, parancsnokostul a fűbe harapott a 376 méteres hegy oldalán.

MaNDA összes cikke »

Amit Szent István hagyott ránk

közkincstárlead

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

Semmit, ami a világban történik, és senkit, aki a világban van vagy volt, nem érthetünk és ismerhetünk meg az őt körülvevő viszonyrendszer nélkül. Az emberi kultúra emlékeinek rendszerezése és a megismerést szolgáló összefüggésekbe helyezése nélkül nem is beszélhetünk kultúráról. A történelem nem holt anyaggal foglalkozó tudomány, hiszen minden, ami a területéhez tartozik, emberi, azaz élő volt valamikor. Így tekinthetünk ma vissza elődeink életére.

Egész Európa, azaz a művelt nyugatnak tartott kultúrkör elismerését ki tudta vívni a Kárpát-medencében a honfoglalást (Kr.u. 895.) követően megtelepedő magyarság. Árpád fejedelem vezetésével a hét magyar törzs elfoglalta ezt a területet, majd a Kr.u. 2. évezred legelején István királyunk megalapította a magyar államot, és megszervezte a keresztény egyház intézményrendszerét.

szt istván
Forrás: MaNDA

Mindezt azonban nem tehette volna meg, ha apja, Géza fejedelem (970-997) nem készíti elő a számára. Elfogadtatta az ország főembereivel Istvánt (997-1000-1038), és kiválasztotta feleségének a mélyen vallásos Gizella, bajor hercegnőt. Ez diplomáciai védelmet is jelentett, nyugatról nem támadhattak meg minket. A királyné életvitele, példája az uralkodó elit kereszténnyé válását is meggyorsította. II. Szilveszter pápa koronáját elfogadva István belefoghatott az államszervezésbe. Ez a tevékenysége nem választható el az egyházalapítástól. Tíz egyházmegyét hozott létre, megtehette, hiszen a koronával együtt főkegyúri jogokat is kapott. A magyar egyház felett tehát – Istvánon kívül – csak a pápa állt. A népi emlékezetben leginkább Istvánnak az a törvénye él, mi szerint minden tíz falu köteles templomot építeni. A szerzetesrendek közül nagyon fontos szerepet kaptak a bencések: a koronát hozó későbbi kalocsai érsek, Asztrik és a trónörökös Imre nevelője, Gellért.

Ezzel párhuzamosan folyt a vármegyék és várispánságok szervezése. Az államszervezetben a legmagasabb rangja a nádornak volt. István király létrehozta a királyi tanácsot, melyben a király mellett álló legfontosabb személyek vettek részt. Valódi fővárosa ekkor még nem volt Magyarországnak, igaz, voltak olyan várak – Székesfehérvár, Esztergom –, ahol a király és udvartartása gyakran megfordult. A király azonban utazó életmódot folytatott: sorra járta a megyeszékhelyeket, a vármegyék központjait és a királyi udvarházakat. Az ott összegyűjtött adókból élt.

Első királyunk külpolitikája nem különbözött az Európában megszokottól. Családja hatalmának továbbélése érdekében fiát, Imre herceget egy bizánci hercegnővel házasította össze. Így tehát keletről és nyugatról is hosszú évekig biztonságban tudhatta birodalmát. István király Intelmei, melyet fiának, Imrének írt, tisztán, évszázadokra előremutatóan fogalmazták meg, hogy mit kell tennie annak, aki jó uralkodó akar lenni. A katolikus hit megtartását, az egyház tiszteletét, az igazság, a türelem, a jámborság és a könyörületesség erényeinek gyakorlását tanácsolja neki. Még ma is sokszor idézik a külföldiek szíves fogadására felszólító intést, mert, ahogy István fogalmazott „az egynyelvű ország gyenge és esendő”.

Dippold Pál

• Publikálva: 2017.06.07. 11:54

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

károly róbert
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg – A 12 éves Caroberto a délvidéki Frangepánok, Subicsok és Babonicsok lefizetése után partra is száll Dalmáciában, és elindul Buda felé. Még tart a menetelés, amikor III. András hirtelen elhalálozik, így aztán Bicskei Gergely esztergomi érsek meg is koronázza valami sebtében előkerített koronával a 13 éves ifjút. Ez volt Károly Róbert első megkoronázása, amit még kettő követett.