a rovat írásai

Szent László, a rendteremtő

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

 

Hopp, ez itt egy stílustű!

Azért ezek a régészek tudnak érdekes dolgokat mondani. Azt már tudjuk, hogy a pintadera, az pecsételőt jelent, a lunulacsüngő pedig egy félhold alakú ékszert, de hogy a stílustű mi fán terem, arról még ezeken a hasábokon nem esett szó. Tehát akkor a stílustű, ahogy a nevében is benne foglaltatik, egy olyan bronz (arany, ezüst, esetleg csont) tűfajta, ami a hajzat kordában tartására, vagy a ruha összefogására használnak. Nézzünk meg akkor egyet közelebbről a Balaton Múzeum gyűjteményéből.

Borotva, olló, pióca

Ahogy már a cipész és a suszter között is különbséget tettünk, válasszuk el most a borbélyt is a fodrásztól. Bevallanom, nincs nehéz dolgom, volt szerencsém mindkét mesterség gyakorlójához.

Tudós után borbarát király jött

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

Bélára Dömösön rászakadt a trón

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

Isteni mesterség

Hát a kovácsmesterség az bizony előkelő tudomány, olyannyira, hogy a kultúra bölcsőjének tartott Ókorban még istenek foglalkozásául is szolgált. Bizony, Hephaisztosz kovácsisten volt, Zeusz közreműködése nélkül Héra hozta a világra. De mi most néhány kovácsműhely berendezését nézzük meg inkább a MaNDA gyűjteményéből, azzal lehet, hogy többre megyünk.

Darabjaiból rakta össze férjeurát

Adatbázisunkban ott van többek között egy a fiát, Hóruszt szoptató Ízisz szobrocska is a Szépművészeti Múzeum gazdag kincsestárából. A 3D-ben digitalizált, 17,6 centiméteres alkotást a Krisztus előtti 7. és 4. század között készítették bronzból, mely fémnek az egyiptomiak is jó ismerői voltak.

Hamvaink hajléka

Hogy mikor és hol kezdte el az emberiség elégetni a halottait, azt nem nagyon lehet tudni. Eme tevékenység okára már vannak viszont logikusnak tűnő válaszok. Ugyanakkor az első, a hamvakat megőrző urnák méreteiből is érdekes következtetéseket vonhatunk le. Amit meg is tesszük a egy a Szentendrei-szigeten talált késő bronzkori edény kapcsán.

Kunországi pihenőhely

Óriási meglepetés érheti azt, aki úgy gondolja, hogy az Alföld tengersík vidékén jóval kevesebb érdekesség van, mint az ország más részein. Kevéssé ismert például, hogy Kisújszálláson egyre híresebb gyógyhatású hévízforrást találtak, melyre a közelmúltban egy óriási gyógycentrumot építettek. Ennek része a  Kumánia szálloda, amely az organikus építészet mintapéldájaként áll előttünk.

Amit Szent István hagyott ránk

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

Magyarnak lenni

Győrffy István, karcagi születésű kitűnő néprajztudósunk írta: „A magyarság nem a test, nem a vér, hanem a lélek kérdése”.  Ha választ akarunk kapni arra a kérdésre, hogy miből is áll ez a közös lélek, nincs könnyű dolgunk. Annyit megállapíthatunk, hogy ezernyi forrása van. A közös nyelv, a közös sors, az együtt megélt történelem, a közösen kicsiszolt hagyományok, a népszokások, az Istenhit megélésének formái, a közös kultúra, az együtt belakott táj, ahogyan szüleink, tanáraink felnevelnek minket, az mind-mind ehhez a közös lélekhez tartozik.

MaNDA összes cikke »

Amit Szent István hagyott ránk

közkincstárlead

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

Semmit, ami a világban történik, és senkit, aki a világban van vagy volt, nem érthetünk és ismerhetünk meg az őt körülvevő viszonyrendszer nélkül. Az emberi kultúra emlékeinek rendszerezése és a megismerést szolgáló összefüggésekbe helyezése nélkül nem is beszélhetünk kultúráról. A történelem nem holt anyaggal foglalkozó tudomány, hiszen minden, ami a területéhez tartozik, emberi, azaz élő volt valamikor. Így tekinthetünk ma vissza elődeink életére.

Egész Európa, azaz a művelt nyugatnak tartott kultúrkör elismerését ki tudta vívni a Kárpát-medencében a honfoglalást (Kr.u. 895.) követően megtelepedő magyarság. Árpád fejedelem vezetésével a hét magyar törzs elfoglalta ezt a területet, majd a Kr.u. 2. évezred legelején István királyunk megalapította a magyar államot, és megszervezte a keresztény egyház intézményrendszerét.

szt istván
Forrás: MaNDA

Mindezt azonban nem tehette volna meg, ha apja, Géza fejedelem (970-997) nem készíti elő a számára. Elfogadtatta az ország főembereivel Istvánt (997-1000-1038), és kiválasztotta feleségének a mélyen vallásos Gizella, bajor hercegnőt. Ez diplomáciai védelmet is jelentett, nyugatról nem támadhattak meg minket. A királyné életvitele, példája az uralkodó elit kereszténnyé válását is meggyorsította. II. Szilveszter pápa koronáját elfogadva István belefoghatott az államszervezésbe. Ez a tevékenysége nem választható el az egyházalapítástól. Tíz egyházmegyét hozott létre, megtehette, hiszen a koronával együtt főkegyúri jogokat is kapott. A magyar egyház felett tehát – Istvánon kívül – csak a pápa állt. A népi emlékezetben leginkább Istvánnak az a törvénye él, mi szerint minden tíz falu köteles templomot építeni. A szerzetesrendek közül nagyon fontos szerepet kaptak a bencések: a koronát hozó későbbi kalocsai érsek, Asztrik és a trónörökös Imre nevelője, Gellért.

Ezzel párhuzamosan folyt a vármegyék és várispánságok szervezése. Az államszervezetben a legmagasabb rangja a nádornak volt. István király létrehozta a királyi tanácsot, melyben a király mellett álló legfontosabb személyek vettek részt. Valódi fővárosa ekkor még nem volt Magyarországnak, igaz, voltak olyan várak – Székesfehérvár, Esztergom –, ahol a király és udvartartása gyakran megfordult. A király azonban utazó életmódot folytatott: sorra járta a megyeszékhelyeket, a vármegyék központjait és a királyi udvarházakat. Az ott összegyűjtött adókból élt.

Első királyunk külpolitikája nem különbözött az Európában megszokottól. Családja hatalmának továbbélése érdekében fiát, Imre herceget egy bizánci hercegnővel házasította össze. Így tehát keletről és nyugatról is hosszú évekig biztonságban tudhatta birodalmát. István király Intelmei, melyet fiának, Imrének írt, tisztán, évszázadokra előremutatóan fogalmazták meg, hogy mit kell tennie annak, aki jó uralkodó akar lenni. A katolikus hit megtartását, az egyház tiszteletét, az igazság, a türelem, a jámborság és a könyörületesség erényeinek gyakorlását tanácsolja neki. Még ma is sokszor idézik a külföldiek szíves fogadására felszólító intést, mert, ahogy István fogalmazott „az egynyelvű ország gyenge és esendő”.

Dippold Pál

• Publikálva: 2017.06.07. 11:54

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

szent lászló
Szent László, a rendteremtő – László hatalmas egyházszervező tevékenységéhez sorolható a bihari püspökség áthelyezése Váradra, és a zágrábi püspökség megalapítása. Királysága alatt László Horvátországot Magyarországhoz csatolta – itt is maradt egészen 1918-ig. Összevonta a görög szertartású bácsi püspökséget a latin szertartású kalocsai érsekséggel.