a rovat írásai

Szent László, a rendteremtő

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

 

Hopp, ez itt egy stílustű!

Azért ezek a régészek tudnak érdekes dolgokat mondani. Azt már tudjuk, hogy a pintadera, az pecsételőt jelent, a lunulacsüngő pedig egy félhold alakú ékszert, de hogy a stílustű mi fán terem, arról még ezeken a hasábokon nem esett szó. Tehát akkor a stílustű, ahogy a nevében is benne foglaltatik, egy olyan bronz (arany, ezüst, esetleg csont) tűfajta, ami a hajzat kordában tartására, vagy a ruha összefogására használnak. Nézzünk meg akkor egyet közelebbről a Balaton Múzeum gyűjteményéből.

Borotva, olló, pióca

Ahogy már a cipész és a suszter között is különbséget tettünk, válasszuk el most a borbélyt is a fodrásztól. Bevallanom, nincs nehéz dolgom, volt szerencsém mindkét mesterség gyakorlójához.

Tudós után borbarát király jött

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

Bélára Dömösön rászakadt a trón

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

Isteni mesterség

Hát a kovácsmesterség az bizony előkelő tudomány, olyannyira, hogy a kultúra bölcsőjének tartott Ókorban még istenek foglalkozásául is szolgált. Bizony, Hephaisztosz kovácsisten volt, Zeusz közreműködése nélkül Héra hozta a világra. De mi most néhány kovácsműhely berendezését nézzük meg inkább a MaNDA gyűjteményéből, azzal lehet, hogy többre megyünk.

Darabjaiból rakta össze férjeurát

Adatbázisunkban ott van többek között egy a fiát, Hóruszt szoptató Ízisz szobrocska is a Szépművészeti Múzeum gazdag kincsestárából. A 3D-ben digitalizált, 17,6 centiméteres alkotást a Krisztus előtti 7. és 4. század között készítették bronzból, mely fémnek az egyiptomiak is jó ismerői voltak.

Hamvaink hajléka

Hogy mikor és hol kezdte el az emberiség elégetni a halottait, azt nem nagyon lehet tudni. Eme tevékenység okára már vannak viszont logikusnak tűnő válaszok. Ugyanakkor az első, a hamvakat megőrző urnák méreteiből is érdekes következtetéseket vonhatunk le. Amit meg is tesszük a egy a Szentendrei-szigeten talált késő bronzkori edény kapcsán.

Kunországi pihenőhely

Óriási meglepetés érheti azt, aki úgy gondolja, hogy az Alföld tengersík vidékén jóval kevesebb érdekesség van, mint az ország más részein. Kevéssé ismert például, hogy Kisújszálláson egyre híresebb gyógyhatású hévízforrást találtak, melyre a közelmúltban egy óriási gyógycentrumot építettek. Ennek része a  Kumánia szálloda, amely az organikus építészet mintapéldájaként áll előttünk.

Amit Szent István hagyott ránk

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

Magyarnak lenni

Győrffy István, karcagi születésű kitűnő néprajztudósunk írta: „A magyarság nem a test, nem a vér, hanem a lélek kérdése”.  Ha választ akarunk kapni arra a kérdésre, hogy miből is áll ez a közös lélek, nincs könnyű dolgunk. Annyit megállapíthatunk, hogy ezernyi forrása van. A közös nyelv, a közös sors, az együtt megélt történelem, a közösen kicsiszolt hagyományok, a népszokások, az Istenhit megélésének formái, a közös kultúra, az együtt belakott táj, ahogyan szüleink, tanáraink felnevelnek minket, az mind-mind ehhez a közös lélekhez tartozik.

MaNDA összes cikke »

Isteni mesterség

elsullyedt_vilagok_leadHát a kovácsmesterség az bizony előkelő tudomány, olyannyira, hogy a kultúra bölcsőjének tartott Ókorban még istenek foglalkozásául is szolgált. Bizony, Hephaisztosz kovácsisten volt, Zeusz közreműködése nélkül Héra hozta a világra. De mi most néhány kovácsműhely berendezését nézzük meg inkább a MaNDA gyűjteményéből, azzal lehet, hogy többre megyünk.
Bár az is igaz, hogy a sánta és meglehetősen rút Héphaisztoszról is illik tudnia azért az érettségiig eljutó embernek. És akkor már arról is, hogy azért lett sánta, mert először csúfsága miatt az anyja, majd pedig maga Zeusz hajította le az Olimposzról. Hogy mindkétszer Lémnosz szigeténél landoljon, és jól le is sántuljon. A görögöktől gátlástalanul lopó rómaiaknál amúgy Vulcanus a sánta isten megfelelője. Kovácsolással pedig már a bronzkor embere is foglalkozott, hiszen az ónból és rézből előállított fém alakítható volt ezzel az eljárással. Ami a megfelelő forma kialakítása mellett az anyag minőségét is javította. Ez kölünösen fontos szerepet a vas kovácsolása, „edzése″ során nyer a mai napig. Annyit talán mindenki tud a kovácsolásról, hogy valami erős testalkatú férfi egy méretes kalapáccsal ütlegeli az izzó vasat. És talán arról is hallott, hogy a kovács készíti el, és rakja a helyére a lovak patkóit is.
 
kovács
Elkészült a kerék vasalása
 
Persze a kovácsolás ennél azért bonyolultabb dolog. Mindenek előtt három-négy alapszerszám kell hozzá. A már emlegetett kalapácsok (két alaptípus az egykezes „vezető″, és a 5-6 kilós „ráverő″) mellett az üllőt, egy mázsás, speciális alakú vastömböt kell kiemelnünk. Nélkülözhetetlenek még a fém izzításához szükséges hőfokot biztosító fújtató, és a különféle fogók is, amelyekkel ezt az izzó fémet tartják. Amely barnás színezettel már 600 Celsius fokon alakítható, de mondjuk szerkezetének javításához szükséges fehér izzáshoz már 1150 fok kell. Felénk mostanában a német típusú üllő van elterjedve, amit egy méretes tölgytuskóra szoktak rögzíteni.
 
kovács
Munkában a ráverő kalapács
 
És ha körbenézünk a MaNDA adatbázisából kiválasztott műhelyekben, láthatjuk, hogy voltak rendszerető kovácsok, de olyanok is, akik nem nagyon törődtek ezzel a részlettel. Volt, aki gondot fordított a műhely küllemére is, másoknak pedig egy rozoga kunyhó is megfelelt erre a célra. Olyan, amibe ez a bizonyos Héphaisztosz be sem tette volna a lábát, igaz, neki állítólag olyan palotája volt Lémnoszon, aminek csodájára jártak a magasságos Olimposzról le az istenek.
kovács
Amikor még megadták a módját
 

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2017.06.14. 10:27

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

szent lászló
Szent László, a rendteremtő – László hatalmas egyházszervező tevékenységéhez sorolható a bihari püspökség áthelyezése Váradra, és a zágrábi püspökség megalapítása. Királysága alatt László Horvátországot Magyarországhoz csatolta – itt is maradt egészen 1918-ig. Összevonta a görög szertartású bácsi püspökséget a latin szertartású kalocsai érsekséggel.