a rovat írásai

Akkor ismerjük meg a kanászt is!

A két világháború közötti falu képéhez hozzá tartozott a közösség által fizetett kanász, kondás vagy csürhés is, akit leginkább reggel és este láthatott a falusi. Mikor is erős tülkölés és ostorpattogtatás közepette kiterelte a falu disznait (kondát, csürhét) a határba, majd pedig este, amikor ugyanolyan zenebonával hazahozta az állatokat.

Kolomp, vagy valami

Itt van ez a kolomp, vagy valami a szentendrei múzeum gyűjteményéből, még 2008-ban fordította ki a földből a régész ásója Pátyon. Ha jobban megnézzük aztán a 3D-s szoftvert is bevetve, találunk azért rajta furcsa dolgokat.

Bábák és boszorkányok

A két világháború között minden nagyobb falunak volt bábaasszonya is. Eme írás szerzőjének apai nagynénje is ekként működött 1942-től, a szombathelyi Magyar Királyi Bábaképző elvégzése után. Manyi néni, ahogy a faluban hívták, ugyan a szülőotthonok megjelenésével munka nélkül maradt, de tudását továbbra is igénybe vette a falu. Ő adta be például a körzeti orvos által felírt vitamininjekciókat.

Kagylókarkötő

Be kell vallanom már itt az elején, hogy ebből az írásból nem sok értékelhető dolgot fog megtudni a kedves olvasó eme a Balaton Múzeumban őrzött karkötőről. Ez pedig nem a a múzeum munkatársai, de nem is a cikk szerzője miatt van. Inkább azért, mert valóban elég keveset lehet mondani erről kagyóból készített primitív ékszerről.

Nyár, sör, víz, Krúdy, Margitsziget

Újabb izgalmas, és a nyárhoz kapcsolódó kiállítások érhetők el digitális formában A MaNDA (Magyar Nemzeti Digitális Archívum) adatbázisában.

Tengeralattjárót faragó asztalos

A falu virágkorában, valamikor a két világháború között a közösség mesteremberei között megbecsült helye volt az asztalosoknak is. Akik, ahogy a nevük is mutatja, elsősorban bútorokat, és a lakóházak fából készült nyílászáróit gyártották le. Mégpedig szigorúan kéziszerszámokkal, motoros fűrészről, gyalugépről, csiszolóról még csak nem is hallottak.

Agyonfoltozott pohár

Nézem ezt bronzból készült poharat, és azon gondolkodom, hogy a mégoly termékeny és gazdag Pannónia provinciában sem lehetett olyan egyszerű az élet. Egyrészt ott voltak az egymás után sorban jövő barbár támadások, rablóhadjáratok, aztán itt van ez az agyonfoltozott pohár is. Amit a már ismert pátyi lelőhelyen, vélhetően valaki örök nyugodalmát kissé megzavarva hoztak elő a föld alól a régészek.

Örökmozgó a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkban

Örökmozgó fantázianévvel napközis, filmes tematikájú tábort indít a nyár folyamán a Élménypark július és augusztus hónapokban, három alkalommal. Természetesen a tábor fő témája a filmművészet köré szerveződik, közelebbről az animációkészítés rejtelmeivel ismerkedhetnek meg a gyerekek az öt nap során.

 

Gertrúd

Keveset tudunk az Árpád-ház történetében jelentős szerepet játszó Gertrúdról, amit meg tudunk, azt is leginkább az Erkel Ferenc-féle Bánk bán nem éppen történelmi hitelességű anyagából. Lássuk tehát, mit mond a tudomány!

Szatyorban hordták a szenet a grófnak

Dédestapolcsányban, a Bükk-fennsík lábánál, festői környezetben található az egykoron szebb napokat is megélt Serényi-kastély. Építését több időpontra is datálják, valamikor 1898-1903 között folyhattak a munkálatok.

Szent László, a rendteremtő

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

 

MaNDA összes cikke »

Hopp, ez itt egy stílustű!

adatbázis

Azért ezek a régészek tudnak érdekes dolgokat mondani. Azt már tudjuk, hogy a pintadera, az pecsételőt jelent, a lunulacsüngő pedig egy félhold alakú ékszert, de hogy a stílustű mi fán terem, arról még ezeken a hasábokon nem esett szó. Tehát akkor a stílustű, ahogy a nevében is benne foglaltatik, egy olyan bronz (arany, ezüst, esetleg csont) tűfajta, ami a hajzat kordában tartására, vagy a ruha összefogására használnak. Nézzünk meg akkor egyet közelebbről a Balaton Múzeum gyűjteményéből.

Az itt látható stílustűt még 1921-ben találták meg egy fenékpusztai sírban. A Valcum-fenékpusztai településről és erődítményről itt már sok szó esett, most az avarok uralma alatti időszakot kell elsősorban vizsgálnunk, hiszen eme 9,6 centiméteres darabot a Krisztus után 6-7. századra datálták a szakemberek. A kutatások szerint avar népesség nem élt az egykori Valcum településen, viszont feltételezik, hogy az itteni romanizált őslakosság jelentős kézműipari tevékenységet folytatott, és továbbra is kapcsolatot tartott Itáliával. Az egyik sírban megtalált stílustű a korszakban továbbra is használatos fibulák mellett a felsőruházat rögzítésére, összefogására szolgálhatott. Persze az is lehet, hogy egy nagyobb hajkoronát komfortosított vele a viselője.
 
stílustű
Forrás: MaNDA
 
Mert ezeket a tűket már a korai bronzkortól használták eme két célra, a „fejüket″ már akkor díszíteni kezdték. Sőt, sokszor ki is volt fúrva a kér végük, amit így valami fonallal vagy szíjjal, szalaggal kötöttek össze, megakadályozandó a kicsúszást és az elveszést. Egyes kutatók az éghajlat hűvösebbé válását hozzák fel oknak a fibulák elterjedésére, a lényeg, hogy a ésői bronzkorban jelenik meg a Kárpát-medencében is ez a már díszítettebb ruhacsat, hogy aztán a római hódítók megjelenésével (Krisztus előtt 12) átvegye az uralmat. A felsőruházatot a tunicához, „alsóinghez″ rögzítő csatok egyben ékszerek és rangjelzők is voltak, valóságos divatcikké is váltak. Hogy aztán az idő előrehaladtával  (a Rómát elűző hunok után megjelentek itt a gepidák, majd az őket a föld színéről eltörlő longobárdok, és végül jöttek a „hosszúszakállúakat″ Itáliába kergető avarok) miért kerülnek ismét előtérbe a mégis csak praktikusabb fibulák mellett ezek a stílustűk, azt nem tudom. Ha valakinek van erről tudomása, kérjük írja meg címünkre.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2017.06.21. 10:39

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

gertrúd királyné
Gertrúd – A magyar királyné, Gertrúd az Andesch-Meráni házból, a császárság egyik legelőkelőbb családjából származott, mely a kor befolyásos és gazdag dinasztiájának számított. Egyenes ági leszármazottja volt Nagy Károlynak. A család Dél-Németország legszebb tartományaiban uralkodott.