a rovat írásai
Kultúrgyár lehet a szombathelyi volt 11-es huszárlaktanyából
Országos hatókörű kulturális logisztikai, valamint digitalizációs központ, egy „igazi kultúrgyár″ épülhet fel a volt 11-es huszárlaktanya műemléki védettség alatt álló épületeit is megújítva Szombathelyen – közölte csütörtökön Puskás Tivadar (Fidesz-KDNP), Szombathely polgármestere.
Új felületen folytatjuk
Kedves Olvasó! Mindenek előtt köszönjük, hogy a kultúrával foglalkozó számos internetes oldal közül bennünket is érdeklődéssel lapozott. A MaNDA, mint közintézmény feldarabolása után e honlap kiadója a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság lett, feladata pedig az archívum gyarapodásának bemutatása, cégünk törekvéseinek ismertetése. Ezekhez a célokhoz egy új felületet készítettünk, ahol mindig elérhető lesz a most búcsúzó mandarchiv.hu is.
Visszabeszél a templom oldala
Hát, ha már egyszer eljutottunk Tihanyba, nem mehetünk el szó nélkül a félsziget legismertebb attrakciója, a visszhang mellett sem. Ami minden ellenkező híresztelés ellenére működik, és egészen pontosan hét egymás után gyorsan elhadart szót képes „visszamondani” a templom fala. Például azt, hogy „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!”
Ózdi intézményeink az Echo Televízió építészeti műsorában
Huszonhárom percben mutatta be az Echo Televízió a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. által működtetett két ózdi intézményt, a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és a Digitális Erőművet. Az október 14-én, szombaton adásba kerülő műsorban az építész tervező mellett megszólalt a két intézmény és a Forum Hungaricum vezetője is.
Munkát bőven adó szeptember
Sok szó esett már ezen a felületen a két világháború közti falu életéről. Megismerhettük a tisztségviselőket, a falu tekintélyeit és mesterembereit is. Csak még magáról a parasztról, a falu lakójáról nem nagyon esett szó. Pedig ők adták akkoriban az ország lakosságának legnagyobb részét. Nézzük hát meg, mit csinált a magyar földműves az esztendő hónapjaiban. Nézzük meg már csak azért is, mert ez is egy elsüllyedt világ, azok a tevékenységek, szokások rég a múlté lettek, amik meghatározták a falusi ember életét akkoriban.
A rekorder múzeumalapító korsója
Nem is ez a korsó az érdekes most nekünk, bár egészen szép darab. Hanem a megtalálójával, Dornyay/Darnay Bélával foglalkozunk most. Aki amerre járt, mindenütt múzeumot alapított. Emellett 11 évig áldozópap is volt, és piarista szerzetes.
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg
A jó Károly Róbert királyunk pedig annyi mindent tett itt, hogy azt kár is lenne egy cikkbe belezsúfolni. Hogy aztán némi képet kapjunk a 14. század elejének magyarországi viszonyairól, nézzük csak meg jobban az első vegyesházi uralkodónk hatalomra jutását.
Finta Sándor és Walt Whitman
Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.
Tihany elveszett várai
Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról,
pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt
egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és
ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig
sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.
Lármafa, véres kard, postáskisasszonyok
A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.
Szép szál ember volt ez a III. Béla
III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.
Szatyorban hordták a szenet a grófnak
Dédestapolcsányban, a Bükk-fennsík lábánál, festői környezetben található az egykoron szebb napokat is megélt Serényi-kastély. Építését több időpontra is datálják, valamikor 1898-1903 között folyhattak a munkálatok.
Hatalmas gesztenyefák szegélyezte úton közelíthető meg az impozáns épület, mely minden évszakban különleges atmoszférát nyújt. Nyáron a lombok hűsében sétálhatunk, ősszel pedig a színpompás levelekben gyönyörködhetünk. A kastély a település egyik kimagasló pontján helyezkedik el, ami nem csak praktikus célokat szolgált, hanem lenyűgöző panorámát is biztosít a Bükk vonulataira és a Dédesi várra egyaránt. Az eklektikus épületnek két bejárata van, a földszinti északi, míg az emeleti bejárat nyugati tájolású. A földszinti bejáraton át a közlekedőbe jutunk, mely az épület hossztengelyeként végighúzódik és két oldaláról nyílnak a szobák, illetve kiszolgáló helyiségek. Az emelet elrendezése a földszintével azonos. Mivel dombra épült, így egyik homlokzata magasabb.
Szatyrokban hordták a szenet Ödön grófnak (forrás: MaNDA)
A kastély hosszú évekig a Serényi család nyári rezidenciájaként szolgált. Sokáig az 1898-ban Bécsben született Serényi Ödön lakta, aki a grófi család dédesi ágának öt gyermekéből a középső. A gróf igen szerény körülmények között élt az államosítás után. Egykori cselédsége segítette, amennyire tudta: enni adtak neki és a bányászok szatyrokban hordták a szenet a kastélyba, hogy tudjon fűteni. 1961-ben hunyt el, a településen helyezték örök nyugalomra. Halálát követően a Szakszervezetek Országos Tanácsa (SZOT) egy rövid ideig pedagógus üdülőként üzemeltette a kastélyt. 1968-tól megyei fenntartású szociális otthonként működött a kétezres évek elejéig, amikor magántulajdonba került.
Pedagógusok is pihentek itt (forrás: MaNDA)
A grófi múlt után, a szociális intézmény működése alatt minimális gondot fordítottak az épület állagának megóvására. Az új tulajdonos a közel öt hektáros területet, amely több barlangot is rejt magában körbekerítette. A tervek szerint egy konferenciahotel alakítottak volna volna ki, de ez csak terv maradt. 2015-ben újra eladósorba került a kastély, méghozzá nagyon jutányos áron, 135 millió forintért, ami egy ilyen műemlék jellegű épületnél kifejezetten meglepő. Az épület ugyanakkor nem szerepel a műemlékek listáján, településen mindössze két lakóház, a református templom és a várrom érdemelte ki ezt a címet.
Harnócz Fanni
Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer
Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer – Információk: tevékenység, képgaléria, rendezvények, dokumentumok.
Történelmi játékok
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com
Közkincstár
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg – A 12 éves Caroberto a délvidéki Frangepánok, Subicsok és Babonicsok lefizetése után partra is száll Dalmáciában, és elindul Buda felé. Még tart a menetelés, amikor III. András hirtelen elhalálozik, így aztán Bicskei Gergely esztergomi érsek meg is koronázza valami sebtében előkerített koronával a 13 éves ifjút. Ez volt Károly Róbert első megkoronázása, amit még kettő követett.