a rovat írásai

Rosszul öltözött sírásók kora

Még a rendszerváltást megelőző időben minden valamirevaló falunak volt sírásója is. Nem számított éppen nagy tekintélynek, de szerepe – lássuk be – meglehetősen fontos volt akkoriban. Archívumunkban kutatva megint csak Keszthelyre utazunk, ahol néhány fotográfia is készült a hetvenes-nyolcvanas években ezekről az emberekről.

Magyar király Jeruzsálem falai alatt

„Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia” – így fogalmazott lapunk nyugdíjba vonult szerzője. Már csak azért is igaza van, mert II. András királyunkról szerintem leginkább az maradt meg az emberekben, hogy hagyta megöletni a feleségét, meg hogy mindenféle kurtanemesek rákényszerítették az Aranybulla kiadására, ezzel korlátozván a hatalmát. Pedig ő volt az a magyar uralkodó, aki a Szentföldön menetelt a magyar hadakkal és Akkon városában felvette a Jeruzsálem királya címet is.

III. Országos Közfoglalkoztatási Kiállítás a Vajdahunyad várában

Szeptember 22. és 23. között rendezik meg a III. Országos Közfoglalkoztatási Kiállítást a Vajdahunyad várában. A Belügyminisztérium által szervezett rendezvényen 130 kiállító mutatja be a megvalósított közfoglalkoztatási programok eredményeit, biztosít lehetőséget a település megismerésére, az általuk készített termékek, és a helyi ételek kóstolására, azok megvásárlására.

Ki rombolta le Rezi várát?

A keszthelyi fennsíkon lévő Rezi község mellett a honvédségnek volt egykoron lőtere és bázisa, de ha már katonaság, akkor volt itt egy váracska is, amelyről nem szólnak ugyan hősi énekek, de a romokról készült fényképek ott vannak a Balatoni Múzeum jóvoltából az adatbázisunkban.

Nem volt egy Michelangelo a farkasvári szobrász

Be kell vallanunk, azért a római szobrászok, legalábbis a provinciákban működők nem nagyon érték el görög elődeik színvonalát. Hogy úgy mondjam, elég esetlegesnek, elnagyoltnak is tűnnek azok a sírszobrok is, amik Aquincumból, az egykori helytartói városból kerültek elő. Még inkább elmondhatjuk ezt a most 3D-ben is tanulmányozható, Szentendrén, a rómaiak által Farkasvárnak (Ulcisia Castra) nevezett katonai településen talált dombormű töredékéről. Ami nem valami szemet gyönyörködtető alkotás.

Stádinger Ferenc úr, a parancsnok

Aztán itt van a tűzoltóparancsnok is, aki azért mégis csak volt valaki a két világháború közti falu hierarchiájában. Leginkább a helyi önkéntes tűzoltó egylet, vagy egyesület tagjai választották meg „saját kebelükből”. Tehát egy közéjük tartozó, tekintélyes ember volt, akinek így bizalmat szavaztak. Ilyent látunk a Balatoni Múzeumban őrzött fényképen is, Stádinger Ferenc úr 25 évesen lett tűzoltó Keszthelyen, és egyben el is indult a parancsnokság felé vezető úton.

Az utolsó aranyágacska

„Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia” – így fogalmazott lapunk nyugdíjba vonult szerzője, akinek most III. András, az utolsó Árpád-házi királyunk alakjának felidézésével folytatjuk sorozatát.

Kucs Béla mindenütt

Az ózdi kollégák révén Kucs Béla több kisplasztikája is belekerült az adatbázisba. Ami nem is véletlen, az Ózdon született szobrász, aki az ország szinte minden nagyobb településére készített az ötvenes évektől indulóan köztéri szobrot, végül 150 művét szülővárosának ajándékozta.

A ház a sziklák alatt

Badacsonyi sétánkat a páratlan kilátással bíró Rodostó turistaházzal folytatjuk, ami leginkább Tördemicről közelíthető meg a 482 fokot számláló Bujdosó-lépcsőn. Bemenni nem tudunk, de ez a jövőben változhat.

Akik hajtották Singer úr masináját

Az is biztos, hogy nem nagyon volt falu a két világháború között, sőt még azután sem varrónő nélkül. Persze, a jelentősebb településeken szabók is működtek, akik minden a korban viselt ruhanemű előállítására képesek voltak. A varrónők viszont, ahogy én emlékszem, inkább a nők ruhadarabjainak elkészítésével, vagy éppen javítgatásával foglalkoztak.

A mindentudó kocsmáros

Az emberiség történetének első kocsmája talán éppen egy nagy fa alatt volt, ahol egy élelmes ősünk különféle hasznos dolgokra cserélte az általa erjesztett és leszűrt és kimért boldogító italt. Azóta sokat változott a világ, mostanra a falusi kocsma lassan megszűnik a helyi közösségi élet fontos színterének lenni, érdeklődés híján egyre több be is zár. Pedig másként volt ez a boldog békeidőkben, vagy a két világháború között.

MaNDA összes cikke »

Szatyorban hordták a szenet a grófnak

helyszineilead

Dédestapolcsányban, a Bükk-fennsík lábánál, festői környezetben található az egykoron szebb napokat is megélt Serényi-kastély. Építését több időpontra is datálják, valamikor 1898-1903 között folyhattak a munkálatok.

Hatalmas gesztenyefák szegélyezte úton közelíthető meg az impozáns épület, mely minden évszakban különleges atmoszférát nyújt. Nyáron a lombok hűsében sétálhatunk, ősszel pedig a színpompás levelekben gyönyörködhetünk. A kastély a település egyik kimagasló pontján helyezkedik el, ami nem csak praktikus célokat szolgált, hanem lenyűgöző panorámát is biztosít a Bükk vonulataira és a Dédesi várra egyaránt. Az eklektikus épületnek két bejárata van, a földszinti északi, míg az emeleti bejárat nyugati tájolású. A földszinti bejáraton át a közlekedőbe jutunk, mely az épület hossztengelyeként végighúzódik és két oldaláról nyílnak a szobák, illetve kiszolgáló helyiségek. Az emelet elrendezése a földszintével azonos. Mivel dombra épült, így egyik homlokzata magasabb.

serényi kastély
Szatyrokban hordták a szenet Ödön grófnak (forrás: MaNDA)

A kastély hosszú évekig a Serényi család nyári rezidenciájaként szolgált. Sokáig az 1898-ban Bécsben született Serényi Ödön lakta, aki a grófi család dédesi ágának öt gyermekéből a középső. A gróf igen szerény körülmények között élt az államosítás után. Egykori cselédsége segítette, amennyire tudta: enni adtak neki és a bányászok szatyrokban hordták a szenet a kastélyba, hogy tudjon fűteni. 1961-ben hunyt el, a településen helyezték örök nyugalomra. Halálát követően a Szakszervezetek Országos Tanácsa (SZOT) egy rövid ideig pedagógus üdülőként üzemeltette a kastélyt. 1968-tól megyei fenntartású szociális otthonként működött a kétezres évek elejéig, amikor magántulajdonba került.

serényi kastély
Pedagógusok is pihentek itt (forrás: MaNDA)

A grófi múlt után, a szociális intézmény működése alatt minimális gondot fordítottak az épület állagának megóvására. Az új tulajdonos a közel öt hektáros területet, amely több barlangot is rejt magában körbekerítette. A tervek szerint egy konferenciahotel alakítottak volna volna ki, de ez csak terv maradt. 2015-ben újra eladósorba került a kastély, méghozzá nagyon jutányos áron, 135 millió forintért, ami egy ilyen műemlék jellegű épületnél kifejezetten meglepő. Az épület ugyanakkor nem szerepel a műemlékek listáján, településen mindössze két lakóház, a református templom és a várrom érdemelte ki ezt a címet.

Harnócz Fanni

• Publikálva: 2017.06.29. 09:44

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

II. András
Magyar király Jeruzsálem falai alatt – II. András pénze nem lett több még a rendszeresen szedett rendkívüli adók bevezetése után sem. Ráadásul volt egy régi ügye is, megfogadta a pápának, hogy keresztes hadjáratot indít a Szentföldre. Erre végül 1216-ban került sor, amikor is a bizánci székhelyű, 1204-óta létező Latin Császárság trónjára is esélyessé vált.