a rovat írásai

Akkor ismerjük meg a kanászt is!

A két világháború közötti falu képéhez hozzá tartozott a közösség által fizetett kanász, kondás vagy csürhés is, akit leginkább reggel és este láthatott a falusi. Mikor is erős tülkölés és ostorpattogtatás közepette kiterelte a falu disznait (kondát, csürhét) a határba, majd pedig este, amikor ugyanolyan zenebonával hazahozta az állatokat.

Kolomp, vagy valami

Itt van ez a kolomp, vagy valami a szentendrei múzeum gyűjteményéből, még 2008-ban fordította ki a földből a régész ásója Pátyon. Ha jobban megnézzük aztán a 3D-s szoftvert is bevetve, találunk azért rajta furcsa dolgokat.

Bábák és boszorkányok

A két világháború között minden nagyobb falunak volt bábaasszonya is. Eme írás szerzőjének apai nagynénje is ekként működött 1942-től, a szombathelyi Magyar Királyi Bábaképző elvégzése után. Manyi néni, ahogy a faluban hívták, ugyan a szülőotthonok megjelenésével munka nélkül maradt, de tudását továbbra is igénybe vette a falu. Ő adta be például a körzeti orvos által felírt vitamininjekciókat.

Kagylókarkötő

Be kell vallanom már itt az elején, hogy ebből az írásból nem sok értékelhető dolgot fog megtudni a kedves olvasó eme a Balaton Múzeumban őrzött karkötőről. Ez pedig nem a a múzeum munkatársai, de nem is a cikk szerzője miatt van. Inkább azért, mert valóban elég keveset lehet mondani erről kagyóból készített primitív ékszerről.

Nyár, sör, víz, Krúdy, Margitsziget

Újabb izgalmas, és a nyárhoz kapcsolódó kiállítások érhetők el digitális formában A MaNDA (Magyar Nemzeti Digitális Archívum) adatbázisában.

Tengeralattjárót faragó asztalos

A falu virágkorában, valamikor a két világháború között a közösség mesteremberei között megbecsült helye volt az asztalosoknak is. Akik, ahogy a nevük is mutatja, elsősorban bútorokat, és a lakóházak fából készült nyílászáróit gyártották le. Mégpedig szigorúan kéziszerszámokkal, motoros fűrészről, gyalugépről, csiszolóról még csak nem is hallottak.

Agyonfoltozott pohár

Nézem ezt bronzból készült poharat, és azon gondolkodom, hogy a mégoly termékeny és gazdag Pannónia provinciában sem lehetett olyan egyszerű az élet. Egyrészt ott voltak az egymás után sorban jövő barbár támadások, rablóhadjáratok, aztán itt van ez az agyonfoltozott pohár is. Amit a már ismert pátyi lelőhelyen, vélhetően valaki örök nyugodalmát kissé megzavarva hoztak elő a föld alól a régészek.

Örökmozgó a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkban

Örökmozgó fantázianévvel napközis, filmes tematikájú tábort indít a nyár folyamán a Élménypark július és augusztus hónapokban, három alkalommal. Természetesen a tábor fő témája a filmművészet köré szerveződik, közelebbről az animációkészítés rejtelmeivel ismerkedhetnek meg a gyerekek az öt nap során.

 

Gertrúd

Keveset tudunk az Árpád-ház történetében jelentős szerepet játszó Gertrúdról, amit meg tudunk, azt is leginkább az Erkel Ferenc-féle Bánk bán nem éppen történelmi hitelességű anyagából. Lássuk tehát, mit mond a tudomány!

Szatyorban hordták a szenet a grófnak

Dédestapolcsányban, a Bükk-fennsík lábánál, festői környezetben található az egykoron szebb napokat is megélt Serényi-kastély. Építését több időpontra is datálják, valamikor 1898-1903 között folyhattak a munkálatok.

Szent László, a rendteremtő

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

 

MaNDA összes cikke »

Tengeralattjárót faragó asztalos

elsullyedt_vilagok_leadA falu virágkorában, valamikor a két világháború között a közösség mesteremberei között megbecsült helye volt az asztalosoknak is. Akik, ahogy a nevük is mutatja, elsősorban bútorokat, és a lakóházak fából készült nyílászáróit gyártották le. Mégpedig szigorúan kéziszerszámokkal, motoros fűrészről, gyalugépről, csiszolóról még csak nem is hallottak.
Többször is hallottam a nagyapámról egy történetet, aki a Weigli nevezetű asztalost bízta meg 1923-ban, hogy épülő házának ablakait, az ajtókat, és az utcafronti hat nagy ablakra a zsalukat készítse el. A Weigli asztalos azért kapta meg ezt a munkát a falu bírájának a tisztét is akkoriban betöltő nagyapámtól, mert jól dolgozott. (Nem volt azoknak az ablakoknak, zsaluknak semmi baja, amikor a vállalkozó a szellemű rokon szétdöntötte a házat, hogy bolttal egybenyitott kávézót csináljon belőle az osztrák kuncsaftoknak.) És azért is ő kapta meg a munkát, mert a 800 lakosú falu, Pinkamindszent négy asztalosa között ő volt a legszegényebb, és hat éhes gyermekszáj várta otthon. Szegénységét az esetet sokszor elmesélő anyám azzal is illusztrálta, hogy a Weiglinek még gombra sem telt, így egy szöggel volt csak összetűzve a mellénye.
 
asztalos
Műhelyében lakó asztalos a gyalupad előtt (MaNDA)
 
Eme kis történetből a nagypapa jó szíve mellett azt is megtudhatjuk, hogy egy átlagos méretű falu bizony 2-3 asztalosmestert is el tudott tartani, munkát tudott adni nekik. Igaz a fúrás, faragás és gyalulás mellett valószínűleg volt egy kis „háztáji″ gazdaságuk is, két tehénnel, malacokkal, baromfival az ólakban. A mesterség szakmai fogásai akár apáról fiúra is szállhattak a gyalupaddal és a kevéske szerszámmal együtt. Ez utóbbiak közül a legfontosabbak a fűrészek és a gyaluk voltak, no meg a különféle fúrók, furdancsok és vésők, mert ezek a mesterek még sokkal szívesebben éltek a csapolás módszerével, mint a ragasztással, szögeléssel, vagy csavarozással. Ismerni kellett persze a munkadarabot, magát a fát is, mert a jó asztalos tudta, hogy milyen fajtából mit lehet és érdemes csinálni.
 
asztalos
Mozgai Imre asztalos Kiskunhalasról - tellett neki gombokra (MaNDA)
 
A történethez az is hozzá tartozik, hogy Pinkamindszent legnevesebb asztalosa ebben az időben Marth Antal volt, aki állítólag még egy „tengeralattjárót″ is összefúrt és faragott. Ami még mindig ott pihen a rég megszűnt vasútállomás melletti bányató iszapjában.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2017.07.05. 10:32

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

gertrúd királyné
Gertrúd – A magyar királyné, Gertrúd az Andesch-Meráni házból, a császárság egyik legelőkelőbb családjából származott, mely a kor befolyásos és gazdag dinasztiájának számított. Egyenes ági leszármazottja volt Nagy Károlynak. A család Dél-Németország legszebb tartományaiban uralkodott.