a rovat írásai

Akkor ismerjük meg a kanászt is!

A két világháború közötti falu képéhez hozzá tartozott a közösség által fizetett kanász, kondás vagy csürhés is, akit leginkább reggel és este láthatott a falusi. Mikor is erős tülkölés és ostorpattogtatás közepette kiterelte a falu disznait (kondát, csürhét) a határba, majd pedig este, amikor ugyanolyan zenebonával hazahozta az állatokat.

Kolomp, vagy valami

Itt van ez a kolomp, vagy valami a szentendrei múzeum gyűjteményéből, még 2008-ban fordította ki a földből a régész ásója Pátyon. Ha jobban megnézzük aztán a 3D-s szoftvert is bevetve, találunk azért rajta furcsa dolgokat.

Bábák és boszorkányok

A két világháború között minden nagyobb falunak volt bábaasszonya is. Eme írás szerzőjének apai nagynénje is ekként működött 1942-től, a szombathelyi Magyar Királyi Bábaképző elvégzése után. Manyi néni, ahogy a faluban hívták, ugyan a szülőotthonok megjelenésével munka nélkül maradt, de tudását továbbra is igénybe vette a falu. Ő adta be például a körzeti orvos által felírt vitamininjekciókat.

Kagylókarkötő

Be kell vallanom már itt az elején, hogy ebből az írásból nem sok értékelhető dolgot fog megtudni a kedves olvasó eme a Balaton Múzeumban őrzött karkötőről. Ez pedig nem a a múzeum munkatársai, de nem is a cikk szerzője miatt van. Inkább azért, mert valóban elég keveset lehet mondani erről kagyóból készített primitív ékszerről.

Nyár, sör, víz, Krúdy, Margitsziget

Újabb izgalmas, és a nyárhoz kapcsolódó kiállítások érhetők el digitális formában A MaNDA (Magyar Nemzeti Digitális Archívum) adatbázisában.

Tengeralattjárót faragó asztalos

A falu virágkorában, valamikor a két világháború között a közösség mesteremberei között megbecsült helye volt az asztalosoknak is. Akik, ahogy a nevük is mutatja, elsősorban bútorokat, és a lakóházak fából készült nyílászáróit gyártották le. Mégpedig szigorúan kéziszerszámokkal, motoros fűrészről, gyalugépről, csiszolóról még csak nem is hallottak.

Agyonfoltozott pohár

Nézem ezt bronzból készült poharat, és azon gondolkodom, hogy a mégoly termékeny és gazdag Pannónia provinciában sem lehetett olyan egyszerű az élet. Egyrészt ott voltak az egymás után sorban jövő barbár támadások, rablóhadjáratok, aztán itt van ez az agyonfoltozott pohár is. Amit a már ismert pátyi lelőhelyen, vélhetően valaki örök nyugodalmát kissé megzavarva hoztak elő a föld alól a régészek.

Örökmozgó a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkban

Örökmozgó fantázianévvel napközis, filmes tematikájú tábort indít a nyár folyamán a Élménypark július és augusztus hónapokban, három alkalommal. Természetesen a tábor fő témája a filmművészet köré szerveződik, közelebbről az animációkészítés rejtelmeivel ismerkedhetnek meg a gyerekek az öt nap során.

 

Gertrúd

Keveset tudunk az Árpád-ház történetében jelentős szerepet játszó Gertrúdról, amit meg tudunk, azt is leginkább az Erkel Ferenc-féle Bánk bán nem éppen történelmi hitelességű anyagából. Lássuk tehát, mit mond a tudomány!

Szatyorban hordták a szenet a grófnak

Dédestapolcsányban, a Bükk-fennsík lábánál, festői környezetben található az egykoron szebb napokat is megélt Serényi-kastély. Építését több időpontra is datálják, valamikor 1898-1903 között folyhattak a munkálatok.

Szent László, a rendteremtő

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

 

MaNDA összes cikke »

Nyár, sör, víz, Krúdy, Margitsziget

manda db lead

Újabb izgalmas, és a nyárhoz kapcsolódó kiállítások érhetők el digitális formában A MaNDA (Magyar Nemzeti Digitális Archívum) adatbázisában.

Itt a nyár, a jó idő, és a fővárosban élve mivel is tölthetnénk kellemesebben a napot, mint egy kiadós sétával, mondjuk Budapest szívében, a Margitszigeten. Ám ezt 250 évvel ezelőtt nem tehettük volna meg, hiszen a sziget sokáig egyházi tulajdonban volt, majd nádori nyaralóhellyé vált. Később jeles írók, költők is lakták, számos irodalmi alkotásunk született a szigeti fák alatt. Jelenleg a gyógyvizek szerelmeseinek paradicsoma, profi sportolók és amatőr futók, Nagyréten jógázók gyűjtőhelye. A kiállítás a sziget jelenlegi formájának kialakulásával indul, bemutatja az itt valaha felépült kolostorokat, templomokat, részletesen foglalkozik a lelkes botanikus József nádor idejével, majd az itt kialakuló fürdőkultúráról kaphatunk képet. Nem maradhat ki a virtuális tárlatból Krúdy alakja sem, végül pedig eljutunk a ma is üzemelő Palatinus strandra, amely 1921-től várja fürdőzőket.

És ha már meg lett említve Krúdy Gyula, akkor a terítékre kerül egykori lakóhelye az millenniumi ünnepségekre elkészülő Royal szálló, más néven Grand Hotel Royal is. A körúti épület megélte egy patinás szálloda mindennapjait, hírességek szerepeltek a vendégkönyvében, luxus körülmények várták itt a vendéget, mozi üzemelt a bálteremben, ugyanakkor Magyarország megszállása után beköltözött ide a Gestapo, volt itt 1963-ban háromhetes karantén is, és az a bizonyos bálterem Vörös Csillag moziként működött a rendszerváltásig. Az ifjú Krúdy állandó bérlőként itt szerette el az igazgató feleségét, majd arra ráunva, feleségül vette annak lányát.

A nyári melegben egyesek szerint nincs is jobb annál, mint meginni egy korsó hideg sört kedvenc kerthelyiségünkben. Bár hazánk inkább bor-, mint sörtermelő, négy, a rendszerváltás óta külföldi kézbe került történelmi sörgyárunk is van, amelyekben évente több mint 6 millió hektoliter sört főznek. A mögöttünk hagyott hónap harmadik virtuális kiállítása a sörfőzős és fogyasztás Mezopotámiáig nyúló gyökereinek bemutatásával indul, majd a hazai választékból a jelenleg is működő legöregebb üzemet, a Pécsi Sörgyárat mutatja be, ahol már a 14. századtól főzték eleink a gondűző nedűt. Megismerhetjük aztán a kőbányai sörgyártás történetét, a Dréherek 1862-től induló itteni tevékenységét, de eljutunk virtuális utunkon Sopronba és Bőcsre is.

Az első kánikulát is meghozó június hónap Magyarország gazdag ásványvízkészletének bemutatásával zárul. De nem csak a jótékony hatású ásványvizeink, hanem a szódavíz, leánykori nevén szikvíz, valamint a szocialista ipar üdítőital-történelmébe is betekinthet az érdeklődő. Szó esik a tettyei forrásokról, a már emlegetett sör alapanyagáról, amiket 1892-ban Pécs vízhálózatába is bevezettek. Ásványvíz folyt hát a csapból a városban, de palackozták is a fertőző betegségektől óvó „terméket”. Bemutatkozik az állítólag nem éppen szilárd erkölcsű bizánci császárnéról, Theodóráról elnevezett kékkúti víz is, és Jedlik Ányos találmányának, a szódavíznek a bemutatása után eljutunk az 1947-ben palackozni kezdett Bambiig is.

 

• Publikálva: 2017.07.05. 12:27

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

gertrúd királyné
Gertrúd – A magyar királyné, Gertrúd az Andesch-Meráni házból, a császárság egyik legelőkelőbb családjából származott, mely a kor befolyásos és gazdag dinasztiájának számított. Egyenes ági leszármazottja volt Nagy Károlynak. A család Dél-Németország legszebb tartományaiban uralkodott.