a rovat írásai
Kultúrgyár lehet a szombathelyi volt 11-es huszárlaktanyából
Országos hatókörű kulturális logisztikai, valamint digitalizációs központ, egy „igazi kultúrgyár″ épülhet fel a volt 11-es huszárlaktanya műemléki védettség alatt álló épületeit is megújítva Szombathelyen – közölte csütörtökön Puskás Tivadar (Fidesz-KDNP), Szombathely polgármestere.
Új felületen folytatjuk
Kedves Olvasó! Mindenek előtt köszönjük, hogy a kultúrával foglalkozó számos internetes oldal közül bennünket is érdeklődéssel lapozott. A MaNDA, mint közintézmény feldarabolása után e honlap kiadója a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság lett, feladata pedig az archívum gyarapodásának bemutatása, cégünk törekvéseinek ismertetése. Ezekhez a célokhoz egy új felületet készítettünk, ahol mindig elérhető lesz a most búcsúzó mandarchiv.hu is.
Visszabeszél a templom oldala
Hát, ha már egyszer eljutottunk Tihanyba, nem mehetünk el szó nélkül a félsziget legismertebb attrakciója, a visszhang mellett sem. Ami minden ellenkező híresztelés ellenére működik, és egészen pontosan hét egymás után gyorsan elhadart szót képes „visszamondani” a templom fala. Például azt, hogy „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!”
Ózdi intézményeink az Echo Televízió építészeti műsorában
Huszonhárom percben mutatta be az Echo Televízió a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. által működtetett két ózdi intézményt, a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és a Digitális Erőművet. Az október 14-én, szombaton adásba kerülő műsorban az építész tervező mellett megszólalt a két intézmény és a Forum Hungaricum vezetője is.
Munkát bőven adó szeptember
Sok szó esett már ezen a felületen a két világháború közti falu életéről. Megismerhettük a tisztségviselőket, a falu tekintélyeit és mesterembereit is. Csak még magáról a parasztról, a falu lakójáról nem nagyon esett szó. Pedig ők adták akkoriban az ország lakosságának legnagyobb részét. Nézzük hát meg, mit csinált a magyar földműves az esztendő hónapjaiban. Nézzük meg már csak azért is, mert ez is egy elsüllyedt világ, azok a tevékenységek, szokások rég a múlté lettek, amik meghatározták a falusi ember életét akkoriban.
A rekorder múzeumalapító korsója
Nem is ez a korsó az érdekes most nekünk, bár egészen szép darab. Hanem a megtalálójával, Dornyay/Darnay Bélával foglalkozunk most. Aki amerre járt, mindenütt múzeumot alapított. Emellett 11 évig áldozópap is volt, és piarista szerzetes.
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg
A jó Károly Róbert királyunk pedig annyi mindent tett itt, hogy azt kár is lenne egy cikkbe belezsúfolni. Hogy aztán némi képet kapjunk a 14. század elejének magyarországi viszonyairól, nézzük csak meg jobban az első vegyesházi uralkodónk hatalomra jutását.
Finta Sándor és Walt Whitman
Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.
Tihany elveszett várai
Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról,
pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt
egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és
ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig
sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.
Lármafa, véres kard, postáskisasszonyok
A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.
Szép szál ember volt ez a III. Béla
III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.
Nyár, sör, víz, Krúdy, Margitsziget
Újabb izgalmas, és a nyárhoz kapcsolódó kiállítások érhetők el digitális formában A MaNDA (Magyar Nemzeti Digitális Archívum) adatbázisában.
Itt a nyár, a jó idő, és a fővárosban élve mivel is tölthetnénk kellemesebben a napot, mint egy kiadós sétával, mondjuk Budapest szívében, a Margitszigeten. Ám ezt 250 évvel ezelőtt nem tehettük volna meg, hiszen a sziget sokáig egyházi tulajdonban volt, majd nádori nyaralóhellyé vált. Később jeles írók, költők is lakták, számos irodalmi alkotásunk született a szigeti fák alatt. Jelenleg a gyógyvizek szerelmeseinek paradicsoma, profi sportolók és amatőr futók, Nagyréten jógázók gyűjtőhelye. A kiállítás a sziget jelenlegi formájának kialakulásával indul, bemutatja az itt valaha felépült kolostorokat, templomokat, részletesen foglalkozik a lelkes botanikus József nádor idejével, majd az itt kialakuló fürdőkultúráról kaphatunk képet. Nem maradhat ki a virtuális tárlatból Krúdy alakja sem, végül pedig eljutunk a ma is üzemelő Palatinus strandra, amely 1921-től várja fürdőzőket.
És ha már meg lett említve Krúdy Gyula, akkor a terítékre kerül egykori lakóhelye az millenniumi ünnepségekre elkészülő Royal szálló, más néven Grand Hotel Royal is. A körúti épület megélte egy patinás szálloda mindennapjait, hírességek szerepeltek a vendégkönyvében, luxus körülmények várták itt a vendéget, mozi üzemelt a bálteremben, ugyanakkor Magyarország megszállása után beköltözött ide a Gestapo, volt itt 1963-ban háromhetes karantén is, és az a bizonyos bálterem Vörös Csillag moziként működött a rendszerváltásig. Az ifjú Krúdy állandó bérlőként itt szerette el az igazgató feleségét, majd arra ráunva, feleségül vette annak lányát.
A nyári melegben egyesek szerint nincs is jobb annál, mint meginni egy korsó hideg sört kedvenc kerthelyiségünkben. Bár hazánk inkább bor-, mint sörtermelő, négy, a rendszerváltás óta külföldi kézbe került történelmi sörgyárunk is van, amelyekben évente több mint 6 millió hektoliter sört főznek. A mögöttünk hagyott hónap harmadik virtuális kiállítása a sörfőzős és fogyasztás Mezopotámiáig nyúló gyökereinek bemutatásával indul, majd a hazai választékból a jelenleg is működő legöregebb üzemet, a Pécsi Sörgyárat mutatja be, ahol már a 14. századtól főzték eleink a gondűző nedűt. Megismerhetjük aztán a kőbányai sörgyártás történetét, a Dréherek 1862-től induló itteni tevékenységét, de eljutunk virtuális utunkon Sopronba és Bőcsre is.
Az első kánikulát is meghozó június hónap Magyarország gazdag ásványvízkészletének bemutatásával zárul. De nem csak a jótékony hatású ásványvizeink, hanem a szódavíz, leánykori nevén szikvíz, valamint a szocialista ipar üdítőital-történelmébe is betekinthet az érdeklődő. Szó esik a tettyei forrásokról, a már emlegetett sör alapanyagáról, amiket 1892-ban Pécs vízhálózatába is bevezettek. Ásványvíz folyt hát a csapból a városban, de palackozták is a fertőző betegségektől óvó „terméket”. Bemutatkozik az állítólag nem éppen szilárd erkölcsű bizánci császárnéról, Theodóráról elnevezett kékkúti víz is, és Jedlik Ányos találmányának, a szódavíznek a bemutatása után eljutunk az 1947-ben palackozni kezdett Bambiig is.
Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer
Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer – Információk: tevékenység, képgaléria, rendezvények, dokumentumok.
Történelmi játékok
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com
Közkincstár
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg – A 12 éves Caroberto a délvidéki Frangepánok, Subicsok és Babonicsok lefizetése után partra is száll Dalmáciában, és elindul Buda felé. Még tart a menetelés, amikor III. András hirtelen elhalálozik, így aztán Bicskei Gergely esztergomi érsek meg is koronázza valami sebtében előkerített koronával a 13 éves ifjút. Ez volt Károly Róbert első megkoronázása, amit még kettő követett.