a rovat írásai

Hétvégén bárki bemehet a Képzőre!

A Magyar Képzőművészeti Egyetem idén is részt vesz a Kulturális Örökség Napjai szeptember 16-17-i programjában, amelyet Aranykorok emlékezete címmel hirdetettek meg a szervezők. Ezen a hétvégén az egyetem mindkét campusa látogatható lesz, ahol az érdeklődők ingyenesen vezetéseken vehetnek részt. A főépületben a Közös történetünk ‒ Hallgatói tettek a Képzőnek a Képzőről címmel a Barcsay Teremben és az Aulában megnyílt kiállítást is meg lehet majd tekinteni.

Kiállítást ajándékozott a Budavár testvérvárosának, Zentának

Megnyílt A zentai csata és a magyarországi visszafoglaló háborúk című kiállítás a Zentai Városi Múzeumban. Az emlékkiállítást a Budavári Önkormányzat ajándékozta testvérvárosának azért, hogy a 320 éves zentai csata nemzeti és világtörténelmi jelentőségét bemutassák és egy állandó tárlatot hozzanak létre a zentai Városháza toronyszobájában.

Körbeutazza az országot a Seuso-kincs

Döntött a kormány a Seuso-kincs magyarországi vándorkiállításáról. A Magyar Közlöny hétfői számában megjelent kormányhatározat szerint az úgynevezett Seuso-kincs, amely az egykori Pannonia provincia területén fellelt, az egyetemes antik kultúra egyik legnagyobb értékű lelete magyarországi bemutatására Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Nyíregyháza, Székesfehérvár és Zalaegerszeg megyei jogú városokban vándorkiállítást szerveznek.

A mozi, amelynek nyitását Kosztolányi meg is verselte

Azért foglalkozunk most a Corvin mozival, mert éppen hatvan éve annak, hogy a megkapaszkodó Kádár-féle hatalom újjáépíttette a forradalom alatt rommá lőtt, félig leégett épületet. Bizony, feledtetni akarván az akkori napokat, csillivilli mozi lett ismét a Corvin, ahol először tudták az országban levetíteni a cinemascope filmeket.

Amikor a komputer megjelent az otthonokban

A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) és Nagy Károly magángyűjtő közös kiállításon mutatja be az informatikatörténet egy fontos és népszerű szeletét az első házi számítógépek világát.

Szobor a város asszonyainak, leányainak

Magánadományból, egy helyi vállalkozó felajánlásaként állítanak köztéri szobrot Nagykanizsán az egykori kereskedővárosi múltra és a város lányaira, asszonyaira emlékezve.

Ludovikás tiszt, partizán és a forradalom tábornoka

Száz esztendeje született Eperjesen Maléter Pál, aki önként jelentkezett katonának, majd fogságba esve partizánnak, hogy aztán a forradalom honvédelmi minisztereként csalják tőrbe, és végezzék ki kötél által, ami mindig nagy megszégyenítés egy katonának.

Derviskolostor a szőlőhegyen, a szultán sírjánál

Folytatódik szeptembertől a Szigetvár-turbéki szőlőhegyen felfedezett Szulejmán-sírkomplexum feltárása, közölte Pap Norbert, a kutatás vezetője.A Pécsi Tudományegyetem (PTE) Kelet-Mediterrán és Balkán Tudományok Központjának igazgatója elmondta: a türbe és dzsámi mellett eddig csak kismértékben feltárt derviskolostor régészeti kutatásával és az erődítmény további vizsgálatával folytatódik a munka.

Kőművessegédből kultúrpápa

Hogy mi volt a közös Napóleon és a kommunisták idejében, arra egyszerű a válasz. Míg a kis korzikainál minden katona úgymond a tarsolyában hordta a marsallbotot – így lett a huszár Murat-ból lovassági tábornok, majd király – addig a kommunisták alatt is lett villamoskalauzból miniszter (Kossa István), vagy éppen kőművessegédből évtizedeken át a kultúrpolitika teljhatalmú ura. 100 éve született Appel Henrik néven a későbbi Aczél György, aki barátai között tudhatta, Kádár Jánost, Illyés Gyulát és talán még Kodályt is.

Lemmyből őskrokodil lett

Lemmyről, a Motörhead néhai énekeséről nevezték el a londoni Természettudományi Múzeum hatalmas, jura kori krokodilfosszíliáját brit kutatók. Az 5,8 méteres fenevadnak a Lemmysuchus nevet adta az Edinburgi Egyetem kutatócsapata, miután rájöttek, hogy egy külön fajt képvisel.

A szabad pálinkafőzés jogát sem kellett volna bántani

Hát igen, lehet valaki a király első számú bizalmasa, az ország tényleges irányítója, a felvilágosodás rajongója és tudós orvos, ha nekimegy a kereskedők és a nemesek előjogainak, és korlátozza a pórnépet a pálinkafőzés szabadságában, vesznie kell. Még az 1700-as évek második felének Dániájában is vesznie kell, pedig az már a felvilágosult, polgárilag is fejlett Nyugat volt, legalább is innen úgy látjuk, láttuk sokáig.

Művelődés összes cikke »

A szabad pálinkafőzés jogát sem kellett volna bántani

Struensee leadHát igen, lehet valaki a király első számú bizalmasa, az ország tényleges irányítója, a felvilágosodás rajongója és tudós orvos, ha nekimegy a kereskedők és a nemesek előjogainak, és korlátozza a pórnépet a pálinkafőzés szabadságában, vesznie kell. Még az 1700-as évek második felének Dániájában is vesznie kell, pedig az már a felvilágosult, polgárilag is fejlett Nyugat volt, legalább is innen úgy látjuk, láttuk sokáig.

Persze az 1700-as évek második felének Dániája sem volt a demokrácia, a tolerancia, a polgári jogok és a szociális biztonság mintapéldája, csaknem ugyanolyan felvilágosult abszolutizmus volt, mint II. József birodalma, benne Magyarországgal. Itt, az akkor húszezres, Hamburg melletti Altonában kezdett el praktizálni a 280 évvel ezelőtt született Johann Friedrich Struensee, egy hallei lelkész fia. Aki a szegények orvosaként, látva a nyomort, a felvilágosodás híve lett, emellett jeles tudós, a patásokra veszélyes száj és körömfájás betegségének első leírója. A röplapokat is szerkesztő doktor 31 évesen kerül a nála tizenkét évvel fiatalabb VII. Keresztély dán király környezetébe. Majd rövidesen orvosa és személyi titkára is lesz az idegbeteg, kicsapongó, az államtanácsi üléseken a kutyájával és szerecsen szolgájával ekkoriban még az asztal alatt játszadozó uralkodónak. Két év múlva pedig már a titkos tanács feloszlatása és az addigi főminiszter elzavarása után Struensee Dánia tényleges ura is lesz, és nem mellesleg az ugyancsak fiatal királyné, Karolina Matild szeretője.

Struensee
Ereje teljében

A király pedig minden gond nélkül aláírja az általa fogalmazott rendeleteket, majd 1771-től oda jut, hogy már királyi szentesítést sem kell kérnie a törvényalkotáshoz. Így összesen 1800 rendeletében igyekszik megreformálni Dániát, eltörölvén az előzetes cenzúrát, biztosítván a lutheránusok szabad vallásgyakorlatát, az állami monopóliumok és vámok korlátozásával támogatván az ipart és a kereskedelmet. Mindezek mellett megszünteti a jobbágyok robotját, racionalizálja az állami kiadásokat, átalakítja a közigazgatást, egységesíti a bíráskodást, eltörli a kínvallatást és korlátozza a halálbüntetést. Bevezeti a bírósági tárgyalások nyilvánosságát, de gondja van a törvénytelen gyermekek jogaira is. Igaz, neki is volt egy ilyen, mégpedig a királynétól, és hála a cenzúra eltörlésének, ezt mindenki tudta is Dániában.

Struensee
Darabokban

De mégsem ez okozta bukását, hanem az, hogy néhány ésszerű elképzelésével komoly érdekeket sértett. A nemesi címek, rangok eltörlésével, a koppenhágai kereskedők kiváltságainak korlátozásával, vagy éppen a szabad pálinkafőzés megadóztatásával olyan széles társadalmi egységfrontot nyit maga ellen, ami elkerülhetetlenné teszi a bukást. Az összeesküvők egy farsangi bál után lépnek a tettek mezejére 1772 januárjában, a bíróság pedig minden vádpontban (felségsértés, házasságtörés, hivatali hatalommal való visszaélés) bűnösnek találja és halálra ítéli a reformer doktort. A kivégzése valóságos népünnepély, először levágják a jobb karját, majd a fejét. Ezek után még fel is négyelik és kerékbe is törik a holttestet. A reformok is mennek persze a kukába, hogy aztán szépen visszaszivárogjanak idővel. Mert a haladást nem lehet megállítani, tudhatta ezt jól Struensee is, aki állítólag vidáman, kalapjával integetve lépett fel a hóhér mellé az emelvényre.

Pálffy Lajos 

• Publikálva: 2017.08.02. 13:46