a rovat írásai

Új felületen folytatjuk

Kedves Olvasó! Mindenek előtt köszönjük, hogy a kultúrával foglalkozó számos internetes oldal közül bennünket is érdeklődéssel lapozott. A MaNDA, mint közintézmény feldarabolása után e honlap kiadója a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság lett, feladata pedig az archívum gyarapodásának bemutatása, cégünk törekvéseinek ismertetése. Ezekhez a célokhoz egy új felületet készítettünk, ahol mindig elérhető lesz a most búcsúzó mandarchiv.hu is.

Visszabeszél a templom oldala

Hát, ha már egyszer eljutottunk Tihanyba, nem mehetünk el szó nélkül a félsziget legismertebb attrakciója, a visszhang mellett sem. Ami minden ellenkező híresztelés ellenére működik, és egészen pontosan hét egymás után gyorsan elhadart szót képes „visszamondani” a templom fala. Például azt, hogy „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!”

Ózdi intézményeink az Echo Televízió építészeti műsorában

Huszonhárom percben mutatta be az Echo Televízió a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. által működtetett két ózdi intézményt, a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és a Digitális Erőművet. Az október 14-én, szombaton adásba kerülő műsorban az építész tervező mellett megszólalt a két intézmény és a Forum Hungaricum vezetője is.

Munkát bőven adó szeptember

Sok szó esett már ezen a felületen a két világháború közti falu életéről. Megismerhettük a tisztségviselőket, a falu tekintélyeit és mesterembereit is. Csak még magáról a parasztról, a falu lakójáról nem nagyon esett szó. Pedig ők adták akkoriban az ország lakosságának legnagyobb részét. Nézzük hát meg, mit csinált a magyar földműves az esztendő hónapjaiban. Nézzük meg már csak azért is, mert ez is egy elsüllyedt világ, azok a tevékenységek, szokások rég a múlté lettek, amik meghatározták a falusi ember életét akkoriban.

A rekorder múzeumalapító korsója

Nem is ez a korsó az érdekes most nekünk, bár egészen szép darab. Hanem a megtalálójával, Dornyay/Darnay Bélával foglalkozunk most. Aki amerre járt, mindenütt múzeumot alapított. Emellett 11 évig áldozópap is volt, és piarista szerzetes.

Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg

A jó Károly Róbert királyunk pedig annyi mindent tett itt, hogy azt kár is lenne egy cikkbe belezsúfolni. Hogy aztán némi képet kapjunk a 14. század elejének magyarországi viszonyairól, nézzük csak meg jobban az első vegyesházi uralkodónk hatalomra jutását.

Finta Sándor és Walt Whitman

Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.

Tihany elveszett várai

Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról, pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.

Lármafa, véres kard, postáskisasszonyok

A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.

Szép szál ember volt ez a III. Béla

III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.

Asszonyok védelmezte Csobánc

Bizony, nem csak Egerben ragadtak kardot, forróvizes fazekat a nők, hanem megvédték Csobáncot is, mikor a labanc ostromolta. Hatvan férfi és nő, a környék nemesasszonyai, lányai egy ezer fős császári seregtestet győztek le. Úgy, hogy annak majdnem fele tisztestül, parancsnokostul a fűbe harapott a 376 méteres hegy oldalán.

MaNDA összes cikke »

Oltárocska

adatbázisA majd ezer éven át létező lengyeli kultúra termékének tartják a kutatók ezt a kis oltárt, amit Balatonmagyaród Kápolnapusztán fordított ki a földből a régész ásója. És mi most a keszthelyi Balaton Múzeum munkatársainak jóvoltából 3d-ben is tanulmányozhatunk.

A bevezetőben két olyan dologról is olvashatunk ami némi magyarázatra szorulhat. Először is itt van ez a lengyeli kultúra, amiről már olvashattak egy rövid összefoglalót ezeken az oldalakon. A Tolna megyei Lengyel községről (itt találták meg és azonosították az első leleteket) elnevezett régészeti időszak a csiszolt kőkorszakból a rézkorba való ezer éves átmenetet fedte le a Kárpát-medencében. A Krisztus előtti V. évezred medencei történetéről nyilván valóan csak a régészeti leletekből következtethetünk. Az írásbeliség ekkoriban még Mezopotámiában sem igazán létezett, bár az már elképzelhető, hogy egy akkurátus kereskedő a Tigris, vagy az Eufrátesz mellet talált agyagdarabba nyomogatott egy pálcikával annyi jelet, amennyi cserépkorsó sört vásárolt továbbadásra a készítőtől.

oltár
Forrás: MaNDA

Szóval nincs sok támpontunk ahhoz sem, hogy felelősen merjünk nyilatkozni ennek a földművelést folytató, textíliák és agyagedények készítésére már képes népességnek a hitvilágáról. Amiben a leletek alapján fontos szerepe volt a termékenységnek, ezt mutatják a föld alól előkerült széles csipejű, nagy hasú és mellű idolok is. Olyanok, mint a közismert Willendorfi Vénusz. Ezek méreteikben valahol passzolnak ehhez a 6,5 x 6,5 centiméteres oltárocskához. Még az is lehet, hogy a kis bütykös tégla tetején lévő 2 cm mély és 3 cm átmérőjű lyukba egy ilyen termékenységet biztosító, óvó és védő szobrocskát állított bele a tulajdonosa.

Aztán végül a bevezetőben említett Balatonmagyaród Kápolnapusztáról kellene ejteni néhány szót, ami Zala és Somogy határán, a szúnyogos Kis-Balaton déli végén található. Itt, egy 115 méter magas É-D irányú dombháton már a középső neolitikumban éltek emberek, de a település virágkora a Krisztus előtti V. évezredre jött el. A területet egy víztározó építése miatt 1993-ra tárták fel, jórészt kerámiákat összegyűjtve. Ezek többségében a durvább, ezzel, azzal soványított fajtájúak. Olyanok, mint ez az oltár, aminek anyagába kavicsokat és törött kerámiadarabokat is belekevert az egykori mester.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2017.08.23. 10:42

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

károly róbert
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg – A 12 éves Caroberto a délvidéki Frangepánok, Subicsok és Babonicsok lefizetése után partra is száll Dalmáciában, és elindul Buda felé. Még tart a menetelés, amikor III. András hirtelen elhalálozik, így aztán Bicskei Gergely esztergomi érsek meg is koronázza valami sebtében előkerített koronával a 13 éves ifjút. Ez volt Károly Róbert első megkoronázása, amit még kettő követett.