a rovat írásai

Új felületen folytatjuk

Kedves Olvasó! Mindenek előtt köszönjük, hogy a kultúrával foglalkozó számos internetes oldal közül bennünket is érdeklődéssel lapozott. A MaNDA, mint közintézmény feldarabolása után e honlap kiadója a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság lett, feladata pedig az archívum gyarapodásának bemutatása, cégünk törekvéseinek ismertetése. Ezekhez a célokhoz egy új felületet készítettünk, ahol mindig elérhető lesz a most búcsúzó mandarchiv.hu is.

Visszabeszél a templom oldala

Hát, ha már egyszer eljutottunk Tihanyba, nem mehetünk el szó nélkül a félsziget legismertebb attrakciója, a visszhang mellett sem. Ami minden ellenkező híresztelés ellenére működik, és egészen pontosan hét egymás után gyorsan elhadart szót képes „visszamondani” a templom fala. Például azt, hogy „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!”

Ózdi intézményeink az Echo Televízió építészeti műsorában

Huszonhárom percben mutatta be az Echo Televízió a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. által működtetett két ózdi intézményt, a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és a Digitális Erőművet. Az október 14-én, szombaton adásba kerülő műsorban az építész tervező mellett megszólalt a két intézmény és a Forum Hungaricum vezetője is.

Munkát bőven adó szeptember

Sok szó esett már ezen a felületen a két világháború közti falu életéről. Megismerhettük a tisztségviselőket, a falu tekintélyeit és mesterembereit is. Csak még magáról a parasztról, a falu lakójáról nem nagyon esett szó. Pedig ők adták akkoriban az ország lakosságának legnagyobb részét. Nézzük hát meg, mit csinált a magyar földműves az esztendő hónapjaiban. Nézzük meg már csak azért is, mert ez is egy elsüllyedt világ, azok a tevékenységek, szokások rég a múlté lettek, amik meghatározták a falusi ember életét akkoriban.

A rekorder múzeumalapító korsója

Nem is ez a korsó az érdekes most nekünk, bár egészen szép darab. Hanem a megtalálójával, Dornyay/Darnay Bélával foglalkozunk most. Aki amerre járt, mindenütt múzeumot alapított. Emellett 11 évig áldozópap is volt, és piarista szerzetes.

Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg

A jó Károly Róbert királyunk pedig annyi mindent tett itt, hogy azt kár is lenne egy cikkbe belezsúfolni. Hogy aztán némi képet kapjunk a 14. század elejének magyarországi viszonyairól, nézzük csak meg jobban az első vegyesházi uralkodónk hatalomra jutását.

Finta Sándor és Walt Whitman

Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.

Tihany elveszett várai

Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról, pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.

Lármafa, véres kard, postáskisasszonyok

A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.

Szép szál ember volt ez a III. Béla

III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.

Asszonyok védelmezte Csobánc

Bizony, nem csak Egerben ragadtak kardot, forróvizes fazekat a nők, hanem megvédték Csobáncot is, mikor a labanc ostromolta. Hatvan férfi és nő, a környék nemesasszonyai, lányai egy ezer fős császári seregtestet győztek le. Úgy, hogy annak majdnem fele tisztestül, parancsnokostul a fűbe harapott a 376 méteres hegy oldalán.

MaNDA összes cikke »

A királyné régi szoknyája

helyszineileadA sorozat címéből is kikövetkeztethetően itt nem egy díszes ruhadarabról, hanem egy helyről lesz szó. Pontosabban egy kisebb hegyről, vulkáni végtermékéről, ami a gyönyörű Szigligeten található. A Balatoni Múzeumban őrzött fotográfia a vízről készült 1971-ben, amikor még egy kicsit „kisebb” volt a Balaton.

Szigliget, ahogyan a Balaton-felvidék hegyei is a Sággal és a Somlóval együtt a pliocén kor bazaltvulkánjainak a maradványa. Így aztán a királyné szoknyája sem más, mint egy vulkáni tevékenységből itt maradt nagyobbacska dombocska, ami alatt a parton ott található a falu szépen rendben tartott strandja. Aminek az archívumunkban is fellelhető 1971-es fényképen még semmi nyoma sincsen. Mostanra viszont a szőlősorok ritkultak meg a Királyné szoknyáján, elbozótosodott, használaton kívüli területek vették át a helyüket és persze erdő. Jó látszik, hogy nyaralóból is jóval kevesebb van, mint most. Alig van nyoma a Rózsahegyi és az Aranykagyló utcáknak, amiket most már a hajdani szőlők helyett jobbára épületek szegélyeznek. A strand jórészét is nádas foglalja el, pedig ekkor már az alkotóházban nyaraló írók, költők és mindenféle művészek divatba hozták a strandolást, amit némi vonakodás után kipróbáltak a falusiak is.

szigliget
Forrás: MaNDA

Mert a Balaton-parti ember nem szokott fürödni a tóban, neki az inkább a munkahelye, lásd nádaratás és halászat. No de megint elkanyarodtunk, nézzük inkább ezt a kis szabályos kúp alakú 182 méter magas hegyet, rajta is az Óvárat, egy közel téglalap alakú 25x12 méteres épület maradványait. Amiről többen azt tartják, hogy egy római őrtoronynak a maradványa, ahonnan a legionáriusok figyelték a tavat, a szőlősorokat és azt, hogy az edericsi hegyek mögé hogyan bukik le a nap. Sokkal inkább lehetséges, hogy a szigligeti, 1260-tól épülő vár „tarisznyája”, külső őrhelye volt itt, vagy a török időben a tavon tevékenykedő magyar sajkások tanyája. Mivel az ilyen romok mindig is foglalkoztatták az embert, hát egy helybeli monda, legenda is született a néhány éve teljesen feltárt maradványokról. Eszerint a somogyi partokról járt át csónakkal egy ember építeni, de amit nappal felhúzott fal, az mindig leomlott reggelre. Így aztán fel is adta az ügyet, otthon maradt inkább. A legutolsó ásatás 2003-ban volt itt, de semmi az eredetre bizonyító erejű holmit sem találtak. Viszont épült részben fölé egy remek kilátó, ahonnan Pazar a látvány minden irányban.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2017.08.28. 10:54

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

károly róbert
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg – A 12 éves Caroberto a délvidéki Frangepánok, Subicsok és Babonicsok lefizetése után partra is száll Dalmáciában, és elindul Buda felé. Még tart a menetelés, amikor III. András hirtelen elhalálozik, így aztán Bicskei Gergely esztergomi érsek meg is koronázza valami sebtében előkerített koronával a 13 éves ifjút. Ez volt Károly Róbert első megkoronázása, amit még kettő követett.