a rovat írásai

Magyar király Jeruzsálem falai alatt

„Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia” – így fogalmazott lapunk nyugdíjba vonult szerzője. Már csak azért is igaza van, mert II. András királyunkról szerintem leginkább az maradt meg az emberekben, hogy hagyta megöletni a feleségét, meg hogy mindenféle kurtanemesek rákényszerítették az Aranybulla kiadására, ezzel korlátozván a hatalmát. Pedig ő volt az a magyar uralkodó, aki a Szentföldön menetelt a magyar hadakkal és Akkon városában felvette a Jeruzsálem királya címet is.

III. Országos Közfoglalkoztatási Kiállítás a Vajdahunyad várában

Szeptember 22. és 23. között rendezik meg a III. Országos Közfoglalkoztatási Kiállítást a Vajdahunyad várában. A Belügyminisztérium által szervezett rendezvényen 130 kiállító mutatja be a megvalósított közfoglalkoztatási programok eredményeit, biztosít lehetőséget a település megismerésére, az általuk készített termékek, és a helyi ételek kóstolására, azok megvásárlására.

Ki rombolta le Rezi várát?

A keszthelyi fennsíkon lévő Rezi község mellett a honvédségnek volt egykoron lőtere és bázisa, de ha már katonaság, akkor volt itt egy váracska is, amelyről nem szólnak ugyan hősi énekek, de a romokról készült fényképek ott vannak a Balatoni Múzeum jóvoltából az adatbázisunkban.

Nem volt egy Michelangelo a farkasvári szobrász

Be kell vallanunk, azért a római szobrászok, legalábbis a provinciákban működők nem nagyon érték el görög elődeik színvonalát. Hogy úgy mondjam, elég esetlegesnek, elnagyoltnak is tűnnek azok a sírszobrok is, amik Aquincumból, az egykori helytartói városból kerültek elő. Még inkább elmondhatjuk ezt a most 3D-ben is tanulmányozható, Szentendrén, a rómaiak által Farkasvárnak (Ulcisia Castra) nevezett katonai településen talált dombormű töredékéről. Ami nem valami szemet gyönyörködtető alkotás.

Stádinger Ferenc úr, a parancsnok

Aztán itt van a tűzoltóparancsnok is, aki azért mégis csak volt valaki a két világháború közti falu hierarchiájában. Leginkább a helyi önkéntes tűzoltó egylet, vagy egyesület tagjai választották meg „saját kebelükből”. Tehát egy közéjük tartozó, tekintélyes ember volt, akinek így bizalmat szavaztak. Ilyent látunk a Balatoni Múzeumban őrzött fényképen is, Stádinger Ferenc úr 25 évesen lett tűzoltó Keszthelyen, és egyben el is indult a parancsnokság felé vezető úton.

Az utolsó aranyágacska

„Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia” – így fogalmazott lapunk nyugdíjba vonult szerzője, akinek most III. András, az utolsó Árpád-házi királyunk alakjának felidézésével folytatjuk sorozatát.

Kucs Béla mindenütt

Az ózdi kollégák révén Kucs Béla több kisplasztikája is belekerült az adatbázisba. Ami nem is véletlen, az Ózdon született szobrász, aki az ország szinte minden nagyobb településére készített az ötvenes évektől indulóan köztéri szobrot, végül 150 művét szülővárosának ajándékozta.

A ház a sziklák alatt

Badacsonyi sétánkat a páratlan kilátással bíró Rodostó turistaházzal folytatjuk, ami leginkább Tördemicről közelíthető meg a 482 fokot számláló Bujdosó-lépcsőn. Bemenni nem tudunk, de ez a jövőben változhat.

Akik hajtották Singer úr masináját

Az is biztos, hogy nem nagyon volt falu a két világháború között, sőt még azután sem varrónő nélkül. Persze, a jelentősebb településeken szabók is működtek, akik minden a korban viselt ruhanemű előállítására képesek voltak. A varrónők viszont, ahogy én emlékszem, inkább a nők ruhadarabjainak elkészítésével, vagy éppen javítgatásával foglalkoztak.

A mindentudó kocsmáros

Az emberiség történetének első kocsmája talán éppen egy nagy fa alatt volt, ahol egy élelmes ősünk különféle hasznos dolgokra cserélte az általa erjesztett és leszűrt és kimért boldogító italt. Azóta sokat változott a világ, mostanra a falusi kocsma lassan megszűnik a helyi közösségi élet fontos színterének lenni, érdeklődés híján egyre több be is zár. Pedig másként volt ez a boldog békeidőkben, vagy a két világháború között.

A püspök úr 12 méteres keresztje

Szigligetről, a Királyné szoknyáján lévő kilátóból, de a Rókarántó tetején lévő kápolnától is jól látszik a Badacsony tetején, Tördemic felett Ranolder János püspök úr 12 méter magas keresztje. Igaz, mostanra úgy felnőttek a fák körülötte, hogy nem ötlik egyszerre szemünkbe, a Balatoni Múzeum gyűjteményéből kiválasztott képeslapokon. Igaz, ezeken azért jól láthatóan meg is erősítették vonalait.

MaNDA összes cikke »

A királyné régi szoknyája

helyszineileadA sorozat címéből is kikövetkeztethetően itt nem egy díszes ruhadarabról, hanem egy helyről lesz szó. Pontosabban egy kisebb hegyről, vulkáni végtermékéről, ami a gyönyörű Szigligeten található. A Balatoni Múzeumban őrzött fotográfia a vízről készült 1971-ben, amikor még egy kicsit „kisebb” volt a Balaton.

Szigliget, ahogyan a Balaton-felvidék hegyei is a Sággal és a Somlóval együtt a pliocén kor bazaltvulkánjainak a maradványa. Így aztán a királyné szoknyája sem más, mint egy vulkáni tevékenységből itt maradt nagyobbacska dombocska, ami alatt a parton ott található a falu szépen rendben tartott strandja. Aminek az archívumunkban is fellelhető 1971-es fényképen még semmi nyoma sincsen. Mostanra viszont a szőlősorok ritkultak meg a Királyné szoknyáján, elbozótosodott, használaton kívüli területek vették át a helyüket és persze erdő. Jó látszik, hogy nyaralóból is jóval kevesebb van, mint most. Alig van nyoma a Rózsahegyi és az Aranykagyló utcáknak, amiket most már a hajdani szőlők helyett jobbára épületek szegélyeznek. A strand jórészét is nádas foglalja el, pedig ekkor már az alkotóházban nyaraló írók, költők és mindenféle művészek divatba hozták a strandolást, amit némi vonakodás után kipróbáltak a falusiak is.

szigliget
Forrás: MaNDA

Mert a Balaton-parti ember nem szokott fürödni a tóban, neki az inkább a munkahelye, lásd nádaratás és halászat. No de megint elkanyarodtunk, nézzük inkább ezt a kis szabályos kúp alakú 182 méter magas hegyet, rajta is az Óvárat, egy közel téglalap alakú 25x12 méteres épület maradványait. Amiről többen azt tartják, hogy egy római őrtoronynak a maradványa, ahonnan a legionáriusok figyelték a tavat, a szőlősorokat és azt, hogy az edericsi hegyek mögé hogyan bukik le a nap. Sokkal inkább lehetséges, hogy a szigligeti, 1260-tól épülő vár „tarisznyája”, külső őrhelye volt itt, vagy a török időben a tavon tevékenykedő magyar sajkások tanyája. Mivel az ilyen romok mindig is foglalkoztatták az embert, hát egy helybeli monda, legenda is született a néhány éve teljesen feltárt maradványokról. Eszerint a somogyi partokról járt át csónakkal egy ember építeni, de amit nappal felhúzott fal, az mindig leomlott reggelre. Így aztán fel is adta az ügyet, otthon maradt inkább. A legutolsó ásatás 2003-ban volt itt, de semmi az eredetre bizonyító erejű holmit sem találtak. Viszont épült részben fölé egy remek kilátó, ahonnan Pazar a látvány minden irányban.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2017.08.28. 10:54

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

II. András
Magyar király Jeruzsálem falai alatt – II. András pénze nem lett több még a rendszeresen szedett rendkívüli adók bevezetése után sem. Ráadásul volt egy régi ügye is, megfogadta a pápának, hogy keresztes hadjáratot indít a Szentföldre. Erre végül 1216-ban került sor, amikor is a bizánci székhelyű, 1204-óta létező Latin Császárság trónjára is esélyessé vált.