a rovat írásai

A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes

Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.

Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?

Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.

Prágáé a Szláv eposz

Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című  festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.

Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata

A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház

A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.

Seuso kincsei Fehérvárra utaznak

Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.

Újra üvölt a palmürai oroszlán

Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.

Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával

Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.

A kastély újra a régi fényében tündököl majd

Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.

Sissi és Magyarország Kínában

A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.

Itt a Spintharus davidbowiei!

Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.

Művelődés összes cikke »

Kőművessegédből kultúrpápa

aczél lead

Hogy mi volt a közös Napóleon és a kommunisták idejében, arra egyszerű a válasz. Míg a kis korzikainál minden katona úgymond a tarsolyában hordta a marsallbotot – így lett a huszár Murat-ból lovassági tábornok, majd király – addig a kommunisták alatt is lett villamoskalauzból miniszter (Kossa István), vagy éppen kőművessegédből évtizedeken át a kultúrpolitika teljhatalmú ura. 100 éve született Appel Henrik néven a későbbi Aczél György, aki barátai között tudhatta, Kádár Jánost, Illyés Gyulát és talán még Kodályt is.

Aczélnak szomorú gyermekkor jutott, a szegény zsidó család sokat nélkülözött. Előbb a titkárnő anya halt meg, majd a hentessegéd apa fagyott meg egy kamrában, így Henrik gyermekként árvaházba került. Ahol labilis viselkedése miatt egy pszichológus, György Júlia kezdett el foglalkozni vele. És Kádár barátsága mellett állítólag ebből a kapcsolatból profitált a legtöbbet, hiszen a pszichológusnőnél állandó vendégek voltak Radnótiék, vagy éppen Szerb Antal, akitől állítólag még egy olvasmánylistát is kapott a feltörekvő ifjú. Aki ekkor már az árvaház révén képzett kőművessegéd volt, de hát mentorai hatására esténként már a kávéházakat bújta. A színészethez is érzett némi vonzalmat aztán, így el is végzett egy félévet 1936-ban a Színművészetin és fel is lépett néhányszor versekkel. Ezek voltak hát Aczél György iskolái, de hát tudjuk, hogy az élet a legnagyobb iskola.

aczél
Együtt a család

Míg ifjan egy cionista szervezet környékén látták, 18 évesen már az illegális Magyar Kommunisták Pártjának a tagja volt.  Ekkoriban vette fel az Aczél György nevet is, 1939-ben pedig megnősült, ezzel meglett első állandó lakása, mert addig mindig csak szívességből lakhatott valahol.  1942-ben már a váci börtönben találjuk, a háború alatt ugyanis rossz idők jártak a kommunistákra. Ezután következik a munkaszolgálat, de valahogy le tudja szereltetni magát. Kikeresztelkedik, maga Radnóti Miklós lesz a karasztapja és újra alámerül az illegalitásba. Ekkoriban szerez papírokat a szintén bujkáló Kádárnak és Péter Gábornak, amiért az előbbi barátjává fogadja. A főváros ostroma után már az V. kerületi pártbizottság agitációs és propaganda osztályát vezeti, majd a zempléni és baranyai megyei elnök. Mindkét megyében sikeresen bővíti a taglétszámot, 1947-ben pedig a kék cédulák segítségével a parlamentbe is bekerül. Két év múlva viszont utoléri őt is a mindvégig itthon maradó kommunisták sorsa, a Rajk-ügy egyik mellékszálaként tartott perben életfogytiglanra ítélik. Öt évet le is ül, de aztán kijöhet és megteszik egy építőipari vállalat vezetőjévé. 1956. október 23-én pedig feleségével együtt éppen bécsi hajókiránduláson tartózkodik, így ráér állást foglalni.

aczél
Megmondja

Bölcs döntést hozván október 31-én ott van Kádár pártalapításánál, két év múlva pedig már a művelődési miniszter első helyetteseként építi a jövőjét. A magyar kultúra feletti teljhatalmat a hatvanas évek elején veszi át, ez válik nyilvánvalóvá 1967-ben, amikor az MSZMP KB kulturális területért felelős titkárává választják. Ehhez három év múlva megjön a Központi Bizottság tagsága is, és az általa kitalált „három T” politikáját mesteri fokon űzve, amúgy visszafogottan éldegélt az újlipótvárosi Balzac utcában. Ő volt a kultúrpápa,  nem volt olyan könyv kiadva, miről ne tudott volna, nem volt olyan köztéri szobor, amit ne látott volna előre. Nem volt olyan színházi bemutató – sokszor a szereposztásig bezáróan, ami ne került volna döntésre elé. És a „támogatottak” dedikált kötetei már hegyekben álltak a lakásban, (halála után kitépve az első lapokat, eladják az utódok mindet), a „tűrtek” örültek a nékik hullajtott morzsáknak, a tiltottak pedig füstös kocsmák mélyén szidták a rendszert és tették tönkre a májukat. De Aczél a besúgói révén még erről is tudott. 1973-ban ő csinálta ki a lukácsista Heller Ágnesékat, és 1979-ben odacsapott a Cartha77 aláíróinak is.

aczél
Meggyőződik a kesztyűk minőségéről is (forrás: MaNDA)

Szerzett kiváltságokat és hosszú évekre szilenciumra ítélt sokakat, kiadatott hasznos, év kevésbé hasznos, értékes dolgokat. Magát sohasem tolta az előtérbe, de állítólag élvezte ezt a szerepet. Az új gazdasági mechanizmus bukása után kicsit visszavettek az ő hatalmából is, de a KB titkársága, és „pápasága” egészen 1985-ig megmaradt. Még állítólag részt vett Grósz Károly megbuktatásában, a házat, ahol lakott, kormányőrök vigyázták. Bécsben halt meg 1991 decemberében.

Pálffy Lajos

 

• Publikálva: 2017.08.28. 14:59