a rovat írásai

Hétvégén bárki bemehet a Képzőre!

A Magyar Képzőművészeti Egyetem idén is részt vesz a Kulturális Örökség Napjai szeptember 16-17-i programjában, amelyet Aranykorok emlékezete címmel hirdetettek meg a szervezők. Ezen a hétvégén az egyetem mindkét campusa látogatható lesz, ahol az érdeklődők ingyenesen vezetéseken vehetnek részt. A főépületben a Közös történetünk ‒ Hallgatói tettek a Képzőnek a Képzőről címmel a Barcsay Teremben és az Aulában megnyílt kiállítást is meg lehet majd tekinteni.

Kiállítást ajándékozott a Budavár testvérvárosának, Zentának

Megnyílt A zentai csata és a magyarországi visszafoglaló háborúk című kiállítás a Zentai Városi Múzeumban. Az emlékkiállítást a Budavári Önkormányzat ajándékozta testvérvárosának azért, hogy a 320 éves zentai csata nemzeti és világtörténelmi jelentőségét bemutassák és egy állandó tárlatot hozzanak létre a zentai Városháza toronyszobájában.

Körbeutazza az országot a Seuso-kincs

Döntött a kormány a Seuso-kincs magyarországi vándorkiállításáról. A Magyar Közlöny hétfői számában megjelent kormányhatározat szerint az úgynevezett Seuso-kincs, amely az egykori Pannonia provincia területén fellelt, az egyetemes antik kultúra egyik legnagyobb értékű lelete magyarországi bemutatására Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Nyíregyháza, Székesfehérvár és Zalaegerszeg megyei jogú városokban vándorkiállítást szerveznek.

A mozi, amelynek nyitását Kosztolányi meg is verselte

Azért foglalkozunk most a Corvin mozival, mert éppen hatvan éve annak, hogy a megkapaszkodó Kádár-féle hatalom újjáépíttette a forradalom alatt rommá lőtt, félig leégett épületet. Bizony, feledtetni akarván az akkori napokat, csillivilli mozi lett ismét a Corvin, ahol először tudták az országban levetíteni a cinemascope filmeket.

Amikor a komputer megjelent az otthonokban

A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) és Nagy Károly magángyűjtő közös kiállításon mutatja be az informatikatörténet egy fontos és népszerű szeletét az első házi számítógépek világát.

Szobor a város asszonyainak, leányainak

Magánadományból, egy helyi vállalkozó felajánlásaként állítanak köztéri szobrot Nagykanizsán az egykori kereskedővárosi múltra és a város lányaira, asszonyaira emlékezve.

Ludovikás tiszt, partizán és a forradalom tábornoka

Száz esztendeje született Eperjesen Maléter Pál, aki önként jelentkezett katonának, majd fogságba esve partizánnak, hogy aztán a forradalom honvédelmi minisztereként csalják tőrbe, és végezzék ki kötél által, ami mindig nagy megszégyenítés egy katonának.

Derviskolostor a szőlőhegyen, a szultán sírjánál

Folytatódik szeptembertől a Szigetvár-turbéki szőlőhegyen felfedezett Szulejmán-sírkomplexum feltárása, közölte Pap Norbert, a kutatás vezetője.A Pécsi Tudományegyetem (PTE) Kelet-Mediterrán és Balkán Tudományok Központjának igazgatója elmondta: a türbe és dzsámi mellett eddig csak kismértékben feltárt derviskolostor régészeti kutatásával és az erődítmény további vizsgálatával folytatódik a munka.

Kőművessegédből kultúrpápa

Hogy mi volt a közös Napóleon és a kommunisták idejében, arra egyszerű a válasz. Míg a kis korzikainál minden katona úgymond a tarsolyában hordta a marsallbotot – így lett a huszár Murat-ból lovassági tábornok, majd király – addig a kommunisták alatt is lett villamoskalauzból miniszter (Kossa István), vagy éppen kőművessegédből évtizedeken át a kultúrpolitika teljhatalmú ura. 100 éve született Appel Henrik néven a későbbi Aczél György, aki barátai között tudhatta, Kádár Jánost, Illyés Gyulát és talán még Kodályt is.

Lemmyből őskrokodil lett

Lemmyről, a Motörhead néhai énekeséről nevezték el a londoni Természettudományi Múzeum hatalmas, jura kori krokodilfosszíliáját brit kutatók. Az 5,8 méteres fenevadnak a Lemmysuchus nevet adta az Edinburgi Egyetem kutatócsapata, miután rájöttek, hogy egy külön fajt képvisel.

A szabad pálinkafőzés jogát sem kellett volna bántani

Hát igen, lehet valaki a király első számú bizalmasa, az ország tényleges irányítója, a felvilágosodás rajongója és tudós orvos, ha nekimegy a kereskedők és a nemesek előjogainak, és korlátozza a pórnépet a pálinkafőzés szabadságában, vesznie kell. Még az 1700-as évek második felének Dániájában is vesznie kell, pedig az már a felvilágosult, polgárilag is fejlett Nyugat volt, legalább is innen úgy látjuk, láttuk sokáig.

Művelődés összes cikke »

Kőművessegédből kultúrpápa

aczél lead

Hogy mi volt a közös Napóleon és a kommunisták idejében, arra egyszerű a válasz. Míg a kis korzikainál minden katona úgymond a tarsolyában hordta a marsallbotot – így lett a huszár Murat-ból lovassági tábornok, majd király – addig a kommunisták alatt is lett villamoskalauzból miniszter (Kossa István), vagy éppen kőművessegédből évtizedeken át a kultúrpolitika teljhatalmú ura. 100 éve született Appel Henrik néven a későbbi Aczél György, aki barátai között tudhatta, Kádár Jánost, Illyés Gyulát és talán még Kodályt is.

Aczélnak szomorú gyermekkor jutott, a szegény zsidó család sokat nélkülözött. Előbb a titkárnő anya halt meg, majd a hentessegéd apa fagyott meg egy kamrában, így Henrik gyermekként árvaházba került. Ahol labilis viselkedése miatt egy pszichológus, György Júlia kezdett el foglalkozni vele. És Kádár barátsága mellett állítólag ebből a kapcsolatból profitált a legtöbbet, hiszen a pszichológusnőnél állandó vendégek voltak Radnótiék, vagy éppen Szerb Antal, akitől állítólag még egy olvasmánylistát is kapott a feltörekvő ifjú. Aki ekkor már az árvaház révén képzett kőművessegéd volt, de hát mentorai hatására esténként már a kávéházakat bújta. A színészethez is érzett némi vonzalmat aztán, így el is végzett egy félévet 1936-ban a Színművészetin és fel is lépett néhányszor versekkel. Ezek voltak hát Aczél György iskolái, de hát tudjuk, hogy az élet a legnagyobb iskola.

aczél
Együtt a család

Míg ifjan egy cionista szervezet környékén látták, 18 évesen már az illegális Magyar Kommunisták Pártjának a tagja volt.  Ekkoriban vette fel az Aczél György nevet is, 1939-ben pedig megnősült, ezzel meglett első állandó lakása, mert addig mindig csak szívességből lakhatott valahol.  1942-ben már a váci börtönben találjuk, a háború alatt ugyanis rossz idők jártak a kommunistákra. Ezután következik a munkaszolgálat, de valahogy le tudja szereltetni magát. Kikeresztelkedik, maga Radnóti Miklós lesz a karasztapja és újra alámerül az illegalitásba. Ekkoriban szerez papírokat a szintén bujkáló Kádárnak és Péter Gábornak, amiért az előbbi barátjává fogadja. A főváros ostroma után már az V. kerületi pártbizottság agitációs és propaganda osztályát vezeti, majd a zempléni és baranyai megyei elnök. Mindkét megyében sikeresen bővíti a taglétszámot, 1947-ben pedig a kék cédulák segítségével a parlamentbe is bekerül. Két év múlva viszont utoléri őt is a mindvégig itthon maradó kommunisták sorsa, a Rajk-ügy egyik mellékszálaként tartott perben életfogytiglanra ítélik. Öt évet le is ül, de aztán kijöhet és megteszik egy építőipari vállalat vezetőjévé. 1956. október 23-én pedig feleségével együtt éppen bécsi hajókiránduláson tartózkodik, így ráér állást foglalni.

aczél
Megmondja

Bölcs döntést hozván október 31-én ott van Kádár pártalapításánál, két év múlva pedig már a művelődési miniszter első helyetteseként építi a jövőjét. A magyar kultúra feletti teljhatalmat a hatvanas évek elején veszi át, ez válik nyilvánvalóvá 1967-ben, amikor az MSZMP KB kulturális területért felelős titkárává választják. Ehhez három év múlva megjön a Központi Bizottság tagsága is, és az általa kitalált „három T” politikáját mesteri fokon űzve, amúgy visszafogottan éldegélt az újlipótvárosi Balzac utcában. Ő volt a kultúrpápa,  nem volt olyan könyv kiadva, miről ne tudott volna, nem volt olyan köztéri szobor, amit ne látott volna előre. Nem volt olyan színházi bemutató – sokszor a szereposztásig bezáróan, ami ne került volna döntésre elé. És a „támogatottak” dedikált kötetei már hegyekben álltak a lakásban, (halála után kitépve az első lapokat, eladják az utódok mindet), a „tűrtek” örültek a nékik hullajtott morzsáknak, a tiltottak pedig füstös kocsmák mélyén szidták a rendszert és tették tönkre a májukat. De Aczél a besúgói révén még erről is tudott. 1973-ban ő csinálta ki a lukácsista Heller Ágnesékat, és 1979-ben odacsapott a Cartha77 aláíróinak is.

aczél
Meggyőződik a kesztyűk minőségéről is (forrás: MaNDA)

Szerzett kiváltságokat és hosszú évekre szilenciumra ítélt sokakat, kiadatott hasznos, év kevésbé hasznos, értékes dolgokat. Magát sohasem tolta az előtérbe, de állítólag élvezte ezt a szerepet. Az új gazdasági mechanizmus bukása után kicsit visszavettek az ő hatalmából is, de a KB titkársága, és „pápasága” egészen 1985-ig megmaradt. Még állítólag részt vett Grósz Károly megbuktatásában, a házat, ahol lakott, kormányőrök vigyázták. Bécsben halt meg 1991 decemberében.

Pálffy Lajos

 

• Publikálva: 2017.08.28. 14:59