a rovat írásai

Új felületen folytatjuk

Kedves Olvasó! Mindenek előtt köszönjük, hogy a kultúrával foglalkozó számos internetes oldal közül bennünket is érdeklődéssel lapozott. A MaNDA, mint közintézmény feldarabolása után e honlap kiadója a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság lett, feladata pedig az archívum gyarapodásának bemutatása, cégünk törekvéseinek ismertetése. Ezekhez a célokhoz egy új felületet készítettünk, ahol mindig elérhető lesz a most búcsúzó mandarchiv.hu is.

Visszabeszél a templom oldala

Hát, ha már egyszer eljutottunk Tihanyba, nem mehetünk el szó nélkül a félsziget legismertebb attrakciója, a visszhang mellett sem. Ami minden ellenkező híresztelés ellenére működik, és egészen pontosan hét egymás után gyorsan elhadart szót képes „visszamondani” a templom fala. Például azt, hogy „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!”

Ózdi intézményeink az Echo Televízió építészeti műsorában

Huszonhárom percben mutatta be az Echo Televízió a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. által működtetett két ózdi intézményt, a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és a Digitális Erőművet. Az október 14-én, szombaton adásba kerülő műsorban az építész tervező mellett megszólalt a két intézmény és a Forum Hungaricum vezetője is.

Munkát bőven adó szeptember

Sok szó esett már ezen a felületen a két világháború közti falu életéről. Megismerhettük a tisztségviselőket, a falu tekintélyeit és mesterembereit is. Csak még magáról a parasztról, a falu lakójáról nem nagyon esett szó. Pedig ők adták akkoriban az ország lakosságának legnagyobb részét. Nézzük hát meg, mit csinált a magyar földműves az esztendő hónapjaiban. Nézzük meg már csak azért is, mert ez is egy elsüllyedt világ, azok a tevékenységek, szokások rég a múlté lettek, amik meghatározták a falusi ember életét akkoriban.

A rekorder múzeumalapító korsója

Nem is ez a korsó az érdekes most nekünk, bár egészen szép darab. Hanem a megtalálójával, Dornyay/Darnay Bélával foglalkozunk most. Aki amerre járt, mindenütt múzeumot alapított. Emellett 11 évig áldozópap is volt, és piarista szerzetes.

Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg

A jó Károly Róbert királyunk pedig annyi mindent tett itt, hogy azt kár is lenne egy cikkbe belezsúfolni. Hogy aztán némi képet kapjunk a 14. század elejének magyarországi viszonyairól, nézzük csak meg jobban az első vegyesházi uralkodónk hatalomra jutását.

Finta Sándor és Walt Whitman

Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.

Tihany elveszett várai

Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról, pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.

Lármafa, véres kard, postáskisasszonyok

A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.

Szép szál ember volt ez a III. Béla

III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.

Asszonyok védelmezte Csobánc

Bizony, nem csak Egerben ragadtak kardot, forróvizes fazekat a nők, hanem megvédték Csobáncot is, mikor a labanc ostromolta. Hatvan férfi és nő, a környék nemesasszonyai, lányai egy ezer fős császári seregtestet győztek le. Úgy, hogy annak majdnem fele tisztestül, parancsnokostul a fűbe harapott a 376 méteres hegy oldalán.

MaNDA összes cikke »

A ház a sziklák alatt

helyszineileadBadacsonyi sétánkat a páratlan kilátással bíró Rodostó turistaházzal folytatjuk, ami leginkább Tördemicről közelíthető meg a 482 fokot számláló Bujdosó-lépcsőn. Bemenni nem tudunk, de ez a jövőben változhat.

A túrázás, a szabadidővel rendelkező szűk rétegek hasznos időtöltése igazán a 19. század végén, 20. elején terjedt el – leginkább a városlakók között. 1891-ben a Magyar Turista Egyesület megalakulásával pedig szervezetté vált a hobbi, sorra alakultak meg az egyes helyi osztályok, köztük a balatoni is. Itt született az ötlet 1910-ben, hogy turistaházat kellene építeni az akkor még igen csak kopár Badacsony hegyére. Aztán jött a világháború, jöttek a forradalmak, Trianon, majd a nemzet újjáépítése, nem jutott idő, nem volt tehetség arra, hogy megvalósuljon a boldog békeévek ötlete. Aztán II. Rákóczi Ferenc halálnak 200 éves évfordulóját, 1935. április 8-át megcélozva mégis csak megkezdődött a munka a tördemici közbirtokosság által felajánlott telken.

rodostó
Forrás: MaNDA

Ahová kezdetben bivajos szekerek tudták csak felhordani az építőanyagot, a Bujdosó-lépcső bazaltkövének lerakásán pedig egyetemisták is dolgoztak társadalmi munkában. Ha nem is az évfordulóra, de elkészült a náddal fedett kőépület. A megnyitót július 5-én tartották, Cholnoky Jenő egyetemi tanár, az egyesület híres elnöke mondta a beszédet. A ház falára emléktábla is került a fejedelem és a bújdosásban mellette a halálig kitartók (Bercsényi Miklós, Esterházy Antal, Sibrik Miklós és mások) nevével. A ház mindössze 11 évig működött az egyesület égisze alatt, a feloszlatás után a csepeli vas- és fémművek természetjárói, 1980-ban pedig a munkásőrség kapta meg.

Itt volt gondnok a harmincas évek végétől Tatay Sándor anyósa, az író egy szigligeti filmforgatás miatt időzött 1944-ben itt, és szeretett bele a gondnok gyönyörű lányába, Takács Máriába. Feleségül is vette, és boldogan éltek víz és villany nélkül is a három négyágyas szobával bíró házban, a sziklák alatt. Tatay több könyvében is megírta ezeket az éveket, végül maga is itt építkezett, borászkodott nem messze a Rodostótól. A csepeli gyalogtúrázók után megérkező munkásőrök rekreációs célokra használták az épületet, nagy tivornyák voltak itt a tördemiciek szerint, folyt bor és nagyokat kacagtak a lányok. Aztán a szürke Kádár-huszárok kora is leáldozott, azóta szögesdróttal bekerítve, üresen áll a Rodostó. Jó hír, hogy bevették az illetékesek a Téry Ödön nemzeti turistaház-fejlesztési programba, néhány hónap múlva talán meg is nyitja a kapuit.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2017.09.13. 10:55

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

károly róbert
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg – A 12 éves Caroberto a délvidéki Frangepánok, Subicsok és Babonicsok lefizetése után partra is száll Dalmáciában, és elindul Buda felé. Még tart a menetelés, amikor III. András hirtelen elhalálozik, így aztán Bicskei Gergely esztergomi érsek meg is koronázza valami sebtében előkerített koronával a 13 éves ifjút. Ez volt Károly Róbert első megkoronázása, amit még kettő követett.