a rovat írásai

Magyar király Jeruzsálem falai alatt

„Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia” – így fogalmazott lapunk nyugdíjba vonult szerzője. Már csak azért is igaza van, mert II. András királyunkról szerintem leginkább az maradt meg az emberekben, hogy hagyta megöletni a feleségét, meg hogy mindenféle kurtanemesek rákényszerítették az Aranybulla kiadására, ezzel korlátozván a hatalmát. Pedig ő volt az a magyar uralkodó, aki a Szentföldön menetelt a magyar hadakkal és Akkon városában felvette a Jeruzsálem királya címet is.

III. Országos Közfoglalkoztatási Kiállítás a Vajdahunyad várában

Szeptember 22. és 23. között rendezik meg a III. Országos Közfoglalkoztatási Kiállítást a Vajdahunyad várában. A Belügyminisztérium által szervezett rendezvényen 130 kiállító mutatja be a megvalósított közfoglalkoztatási programok eredményeit, biztosít lehetőséget a település megismerésére, az általuk készített termékek, és a helyi ételek kóstolására, azok megvásárlására.

Ki rombolta le Rezi várát?

A keszthelyi fennsíkon lévő Rezi község mellett a honvédségnek volt egykoron lőtere és bázisa, de ha már katonaság, akkor volt itt egy váracska is, amelyről nem szólnak ugyan hősi énekek, de a romokról készült fényképek ott vannak a Balatoni Múzeum jóvoltából az adatbázisunkban.

Nem volt egy Michelangelo a farkasvári szobrász

Be kell vallanunk, azért a római szobrászok, legalábbis a provinciákban működők nem nagyon érték el görög elődeik színvonalát. Hogy úgy mondjam, elég esetlegesnek, elnagyoltnak is tűnnek azok a sírszobrok is, amik Aquincumból, az egykori helytartói városból kerültek elő. Még inkább elmondhatjuk ezt a most 3D-ben is tanulmányozható, Szentendrén, a rómaiak által Farkasvárnak (Ulcisia Castra) nevezett katonai településen talált dombormű töredékéről. Ami nem valami szemet gyönyörködtető alkotás.

Stádinger Ferenc úr, a parancsnok

Aztán itt van a tűzoltóparancsnok is, aki azért mégis csak volt valaki a két világháború közti falu hierarchiájában. Leginkább a helyi önkéntes tűzoltó egylet, vagy egyesület tagjai választották meg „saját kebelükből”. Tehát egy közéjük tartozó, tekintélyes ember volt, akinek így bizalmat szavaztak. Ilyent látunk a Balatoni Múzeumban őrzött fényképen is, Stádinger Ferenc úr 25 évesen lett tűzoltó Keszthelyen, és egyben el is indult a parancsnokság felé vezető úton.

Az utolsó aranyágacska

„Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia” – így fogalmazott lapunk nyugdíjba vonult szerzője, akinek most III. András, az utolsó Árpád-házi királyunk alakjának felidézésével folytatjuk sorozatát.

Kucs Béla mindenütt

Az ózdi kollégák révén Kucs Béla több kisplasztikája is belekerült az adatbázisba. Ami nem is véletlen, az Ózdon született szobrász, aki az ország szinte minden nagyobb településére készített az ötvenes évektől indulóan köztéri szobrot, végül 150 művét szülővárosának ajándékozta.

A ház a sziklák alatt

Badacsonyi sétánkat a páratlan kilátással bíró Rodostó turistaházzal folytatjuk, ami leginkább Tördemicről közelíthető meg a 482 fokot számláló Bujdosó-lépcsőn. Bemenni nem tudunk, de ez a jövőben változhat.

Akik hajtották Singer úr masináját

Az is biztos, hogy nem nagyon volt falu a két világháború között, sőt még azután sem varrónő nélkül. Persze, a jelentősebb településeken szabók is működtek, akik minden a korban viselt ruhanemű előállítására képesek voltak. A varrónők viszont, ahogy én emlékszem, inkább a nők ruhadarabjainak elkészítésével, vagy éppen javítgatásával foglalkoztak.

A mindentudó kocsmáros

Az emberiség történetének első kocsmája talán éppen egy nagy fa alatt volt, ahol egy élelmes ősünk különféle hasznos dolgokra cserélte az általa erjesztett és leszűrt és kimért boldogító italt. Azóta sokat változott a világ, mostanra a falusi kocsma lassan megszűnik a helyi közösségi élet fontos színterének lenni, érdeklődés híján egyre több be is zár. Pedig másként volt ez a boldog békeidőkben, vagy a két világháború között.

A püspök úr 12 méteres keresztje

Szigligetről, a Királyné szoknyáján lévő kilátóból, de a Rókarántó tetején lévő kápolnától is jól látszik a Badacsony tetején, Tördemic felett Ranolder János püspök úr 12 méter magas keresztje. Igaz, mostanra úgy felnőttek a fák körülötte, hogy nem ötlik egyszerre szemünkbe, a Balatoni Múzeum gyűjteményéből kiválasztott képeslapokon. Igaz, ezeken azért jól láthatóan meg is erősítették vonalait.

MaNDA összes cikke »

A ház a sziklák alatt

helyszineileadBadacsonyi sétánkat a páratlan kilátással bíró Rodostó turistaházzal folytatjuk, ami leginkább Tördemicről közelíthető meg a 482 fokot számláló Bujdosó-lépcsőn. Bemenni nem tudunk, de ez a jövőben változhat.

A túrázás, a szabadidővel rendelkező szűk rétegek hasznos időtöltése igazán a 19. század végén, 20. elején terjedt el – leginkább a városlakók között. 1891-ben a Magyar Turista Egyesület megalakulásával pedig szervezetté vált a hobbi, sorra alakultak meg az egyes helyi osztályok, köztük a balatoni is. Itt született az ötlet 1910-ben, hogy turistaházat kellene építeni az akkor még igen csak kopár Badacsony hegyére. Aztán jött a világháború, jöttek a forradalmak, Trianon, majd a nemzet újjáépítése, nem jutott idő, nem volt tehetség arra, hogy megvalósuljon a boldog békeévek ötlete. Aztán II. Rákóczi Ferenc halálnak 200 éves évfordulóját, 1935. április 8-át megcélozva mégis csak megkezdődött a munka a tördemici közbirtokosság által felajánlott telken.

rodostó
Forrás: MaNDA

Ahová kezdetben bivajos szekerek tudták csak felhordani az építőanyagot, a Bujdosó-lépcső bazaltkövének lerakásán pedig egyetemisták is dolgoztak társadalmi munkában. Ha nem is az évfordulóra, de elkészült a náddal fedett kőépület. A megnyitót július 5-én tartották, Cholnoky Jenő egyetemi tanár, az egyesület híres elnöke mondta a beszédet. A ház falára emléktábla is került a fejedelem és a bújdosásban mellette a halálig kitartók (Bercsényi Miklós, Esterházy Antal, Sibrik Miklós és mások) nevével. A ház mindössze 11 évig működött az egyesület égisze alatt, a feloszlatás után a csepeli vas- és fémművek természetjárói, 1980-ban pedig a munkásőrség kapta meg.

Itt volt gondnok a harmincas évek végétől Tatay Sándor anyósa, az író egy szigligeti filmforgatás miatt időzött 1944-ben itt, és szeretett bele a gondnok gyönyörű lányába, Takács Máriába. Feleségül is vette, és boldogan éltek víz és villany nélkül is a három négyágyas szobával bíró házban, a sziklák alatt. Tatay több könyvében is megírta ezeket az éveket, végül maga is itt építkezett, borászkodott nem messze a Rodostótól. A csepeli gyalogtúrázók után megérkező munkásőrök rekreációs célokra használták az épületet, nagy tivornyák voltak itt a tördemiciek szerint, folyt bor és nagyokat kacagtak a lányok. Aztán a szürke Kádár-huszárok kora is leáldozott, azóta szögesdróttal bekerítve, üresen áll a Rodostó. Jó hír, hogy bevették az illetékesek a Téry Ödön nemzeti turistaház-fejlesztési programba, néhány hónap múlva talán meg is nyitja a kapuit.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2017.09.13. 10:55

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

II. András
Magyar király Jeruzsálem falai alatt – II. András pénze nem lett több még a rendszeresen szedett rendkívüli adók bevezetése után sem. Ráadásul volt egy régi ügye is, megfogadta a pápának, hogy keresztes hadjáratot indít a Szentföldre. Erre végül 1216-ban került sor, amikor is a bizánci székhelyű, 1204-óta létező Latin Császárság trónjára is esélyessé vált.