a rovat írásai
Kultúrgyár lehet a szombathelyi volt 11-es huszárlaktanyából
Országos hatókörű kulturális logisztikai, valamint digitalizációs központ, egy „igazi kultúrgyár″ épülhet fel a volt 11-es huszárlaktanya műemléki védettség alatt álló épületeit is megújítva Szombathelyen – közölte csütörtökön Puskás Tivadar (Fidesz-KDNP), Szombathely polgármestere.
Új felületen folytatjuk
Kedves Olvasó! Mindenek előtt köszönjük, hogy a kultúrával foglalkozó számos internetes oldal közül bennünket is érdeklődéssel lapozott. A MaNDA, mint közintézmény feldarabolása után e honlap kiadója a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság lett, feladata pedig az archívum gyarapodásának bemutatása, cégünk törekvéseinek ismertetése. Ezekhez a célokhoz egy új felületet készítettünk, ahol mindig elérhető lesz a most búcsúzó mandarchiv.hu is.
Visszabeszél a templom oldala
Hát, ha már egyszer eljutottunk Tihanyba, nem mehetünk el szó nélkül a félsziget legismertebb attrakciója, a visszhang mellett sem. Ami minden ellenkező híresztelés ellenére működik, és egészen pontosan hét egymás után gyorsan elhadart szót képes „visszamondani” a templom fala. Például azt, hogy „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!”
Ózdi intézményeink az Echo Televízió építészeti műsorában
Huszonhárom percben mutatta be az Echo Televízió a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. által működtetett két ózdi intézményt, a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és a Digitális Erőművet. Az október 14-én, szombaton adásba kerülő műsorban az építész tervező mellett megszólalt a két intézmény és a Forum Hungaricum vezetője is.
Munkát bőven adó szeptember
Sok szó esett már ezen a felületen a két világháború közti falu életéről. Megismerhettük a tisztségviselőket, a falu tekintélyeit és mesterembereit is. Csak még magáról a parasztról, a falu lakójáról nem nagyon esett szó. Pedig ők adták akkoriban az ország lakosságának legnagyobb részét. Nézzük hát meg, mit csinált a magyar földműves az esztendő hónapjaiban. Nézzük meg már csak azért is, mert ez is egy elsüllyedt világ, azok a tevékenységek, szokások rég a múlté lettek, amik meghatározták a falusi ember életét akkoriban.
A rekorder múzeumalapító korsója
Nem is ez a korsó az érdekes most nekünk, bár egészen szép darab. Hanem a megtalálójával, Dornyay/Darnay Bélával foglalkozunk most. Aki amerre járt, mindenütt múzeumot alapított. Emellett 11 évig áldozópap is volt, és piarista szerzetes.
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg
A jó Károly Róbert királyunk pedig annyi mindent tett itt, hogy azt kár is lenne egy cikkbe belezsúfolni. Hogy aztán némi képet kapjunk a 14. század elejének magyarországi viszonyairól, nézzük csak meg jobban az első vegyesházi uralkodónk hatalomra jutását.
Finta Sándor és Walt Whitman
Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.
Tihany elveszett várai
Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról,
pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt
egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és
ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig
sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.
Lármafa, véres kard, postáskisasszonyok
A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.
Szép szál ember volt ez a III. Béla
III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.
Az utolsó aranyágacska
„Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük,
tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így,
szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a
magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia” – így
fogalmazott lapunk nyugdíjba vonult szerzője, akinek most III. András,
az utolsó Árpád-házi királyunk alakjának felidézésével folytatjuk
sorozatát.II. András erőteljes férfiú volt, háromszor is megnősült élete folyamán. Harmadik feleségét, Estei Beatrixot egy itáliai zarándoklaton ismerte meg, aki már a Szentföldet is megjárt király halála után, IV. Béla elöl menekülvén Németföldön szülte meg István nevű gyermekét. István herceg Velencében nőtt fel, itt is vette feleségül 1263-ban a dallamos nevű patríciuslányt, Marosini Tomasinát. István herceg ugyan 1271-ben meghalt, de özvegye sosem felejtette el, hogy gyermekük, András igényt támaszthat a magyar trónra. A IV. Kun László alatti és utáni anarchia pedig realizálta is ezt az igényt. Ugyan András korábban már kétszer is próbálkozott László ellenében a déli tartományurak segítségével, de László halála után végül Habsburg Albert fogságából, Bécsből kellett elszöktetni.
A Szent Koronát a szökést szervező Ladomér esztergomi érsek helyezte Székesfehérváron a fejére 1290. július 23-án. De persze a koronával a fején akkoriban még nem lett automatikusan az ország ura, ezt András is hamar megtapasztalhatta. Legelőször a pápa, majd korábbi fogva tartója, Albert jelentette be igényét a trónra, de Mária nápolyi királyné, V. István lánya is bejelentette, fia, Martell Károly a Szent Korona jogos tulajdonosa. Sőt, Mária és fia élénk birtokadományozásokba is kezdtek a délvidéki Subicsok, Dragutinok és persze a Kőszegiek javára. Martell Károly aztán 1295-ben meghalt, így fiára, Carobertóra szállt a trónigény. András mindeközben teljesen hiábavalóan gyürkőzött a tartományurakkal, a Kőszegiek és a felemelkedő Csák Máté (északi szomszédunknál jelenleg szlovák szabadsághős Matej Čak néven) nem hódolt be. Így András a kisebb, feltörekvő oligarchák között, az egyháznál és a városokban keresett szövetségeseket. Ez azonban már 11 éves uralkodásának a második felére esik.
Közben ugyanis a Habsburgok igényeivel is foglalkoznia kellett. Habsburg Rudolf német király ugyanis IV. Béla hűbéri felajánlására hivatkozva (a tatároktól szorongatott király tényleg tett ilyent), fiának, a már emlegetett Albertnek szánta a magyar trónt. Ezen a fronton Rudolf halála és némi erődemonstráció után az Alberttel Haimburgban kötött béke hozta meg a megoldást. Mire aztán a szükséges erő is meglett volna a királyi hatalom helyreállítására, letört az Árpád-ház fájáról az utolsó, még élő aranyágacska, András 1301. január 14-én hirtelen meghalt. Előtte nap még birtokokat adományozott a margitszigeti apácáknak, aztán egyszerre csak vége lett. És vele együtt vége lett az Árpád-ház uralmának is, fia nem született, egy szem lánya, Erzsébet pedig a családi hagyományt (is) követve zárdába vonult, és ott is halt meg 1338-ban.
Pálffy Lajos
Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer
Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer – Információk: tevékenység, képgaléria, rendezvények, dokumentumok.
Történelmi játékok
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com
Közkincstár
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg – A 12 éves Caroberto a délvidéki Frangepánok, Subicsok és Babonicsok lefizetése után partra is száll Dalmáciában, és elindul Buda felé. Még tart a menetelés, amikor III. András hirtelen elhalálozik, így aztán Bicskei Gergely esztergomi érsek meg is koronázza valami sebtében előkerített koronával a 13 éves ifjút. Ez volt Károly Róbert első megkoronázása, amit még kettő követett.