a rovat írásai

Kultúrgyár lehet a szombathelyi volt 11-es huszárlaktanyából

Országos hatókörű kulturális logisztikai, valamint digitalizációs központ, egy „igazi kultúrgyár″ épülhet fel a volt 11-es huszárlaktanya műemléki védettség alatt álló épületeit is megújítva Szombathelyen –  közölte csütörtökön Puskás Tivadar (Fidesz-KDNP), Szombathely polgármestere.

Új felületen folytatjuk

Kedves Olvasó! Mindenek előtt köszönjük, hogy a kultúrával foglalkozó számos internetes oldal közül bennünket is érdeklődéssel lapozott. A MaNDA, mint közintézmény feldarabolása után e honlap kiadója a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság lett, feladata pedig az archívum gyarapodásának bemutatása, cégünk törekvéseinek ismertetése. Ezekhez a célokhoz egy új felületet készítettünk, ahol mindig elérhető lesz a most búcsúzó mandarchiv.hu is.

Visszabeszél a templom oldala

Hát, ha már egyszer eljutottunk Tihanyba, nem mehetünk el szó nélkül a félsziget legismertebb attrakciója, a visszhang mellett sem. Ami minden ellenkező híresztelés ellenére működik, és egészen pontosan hét egymás után gyorsan elhadart szót képes „visszamondani” a templom fala. Például azt, hogy „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!”

Ózdi intézményeink az Echo Televízió építészeti műsorában

Huszonhárom percben mutatta be az Echo Televízió a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. által működtetett két ózdi intézményt, a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és a Digitális Erőművet. Az október 14-én, szombaton adásba kerülő műsorban az építész tervező mellett megszólalt a két intézmény és a Forum Hungaricum vezetője is.

Munkát bőven adó szeptember

Sok szó esett már ezen a felületen a két világháború közti falu életéről. Megismerhettük a tisztségviselőket, a falu tekintélyeit és mesterembereit is. Csak még magáról a parasztról, a falu lakójáról nem nagyon esett szó. Pedig ők adták akkoriban az ország lakosságának legnagyobb részét. Nézzük hát meg, mit csinált a magyar földműves az esztendő hónapjaiban. Nézzük meg már csak azért is, mert ez is egy elsüllyedt világ, azok a tevékenységek, szokások rég a múlté lettek, amik meghatározták a falusi ember életét akkoriban.

A rekorder múzeumalapító korsója

Nem is ez a korsó az érdekes most nekünk, bár egészen szép darab. Hanem a megtalálójával, Dornyay/Darnay Bélával foglalkozunk most. Aki amerre járt, mindenütt múzeumot alapított. Emellett 11 évig áldozópap is volt, és piarista szerzetes.

Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg

A jó Károly Róbert királyunk pedig annyi mindent tett itt, hogy azt kár is lenne egy cikkbe belezsúfolni. Hogy aztán némi képet kapjunk a 14. század elejének magyarországi viszonyairól, nézzük csak meg jobban az első vegyesházi uralkodónk hatalomra jutását.

Finta Sándor és Walt Whitman

Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.

Tihany elveszett várai

Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról, pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.

Lármafa, véres kard, postáskisasszonyok

A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.

Szép szál ember volt ez a III. Béla

III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.

MaNDA összes cikke »

Stádinger Ferenc úr, a parancsnok

elsullyedt_vilagok_leadAztán itt van a tűzoltóparancsnok is, aki azért mégis csak volt valaki a két világháború közti falu hierarchiájában. Leginkább a helyi önkéntes tűzoltó egylet, vagy egyesület tagjai választották meg „saját kebelükből”. Tehát egy közéjük tartozó, tekintélyes ember volt, akinek így bizalmat szavaztak. Ilyent látunk a Balatoni Múzeumban őrzött fényképen is, Stádinger Ferenc úr 25 évesen lett tűzoltó Keszthelyen, és egyben el is indult a parancsnokság felé vezető úton.
Álítólag az első tűzoltást mutató ábrázolás a mezopotámiai Nimrud városából való, ahol vélhetően egy ostrom során a falakról ledobált égő szövétnekeket, fáklyákat oltották el vízzel. Hatalmas, városokat elpusztító tűzvészekről különben már jócskán írtak az ókori történetírók, végső soron annak a bizonyos, Homérosz által megénekelt Trójának a pusztulását is tűzvész okozta, mint azt már a 19. században megállapították. A bibliai Szodoma és Gomora is a tűz martaléka lett, de hát Nero révén leégett Róma is. A tűzoltás ekkoriban természetesen vödörrel és vízzel történt, amelyet nyilvánvalóan már akkor láncot alkotva adtak kézről kézre a víz lelőhelyétől egészen a tűzig. Az első valamirevaló, kézzel sűrített levegővel működő fecskendőre egészen 1642-ig kellett várni, 1829-ben pedig már gőzgéppel végezték el ezt a műveletet. Magyarországon Pest városában vetettek be állítólag először egy ilyen masinát 1873-ban, de ekkor már léteztek a tűz oltásának hivatásos művelői is a városban.
 
tűzoltó
Forrás: MaNDA
 
Az első önkéntes egyesület Aradon alakult 1835-ben, 1871-re pedig létre is jött az egyesületek országos szövetsége. Ebben (is) elévülhetetlen érdemei vannak Széchenyi István kisebbik fiának, Ödönnek, aki az 1862-es londoni világkiállításon csodálkozott rá az ottani hivatásos tűzoltók precíz munkájára. És mindjárt haza is hozta a történetet, egy év múlva már önkéntes tűzoltóság működött Pest-Budán, hogy aztán 1870-ben a Városháza felvegye az első 12 hivatásost is. Ödön gróf amúgy pasaként fejezte be Isztambulban földi pályafutását, miután megoldotta az ottani tűzoltást is. De mi a falusi tűzoltóságról mesélnénk inkább, ahol már a 19. század végén megjelentek a filmekből is ismert pumpás fecskendők, amiket követett a benzinmotoros változat. Ezt már árvizeknél és kutak karbantartásánál is be lehetett vetni a másik irányból, szivattyúként. A gyakorló és díszegyenruhát kapó önkéntes tűzoltók pedig akár hetente is gyakorlatozhattak eszközeikkel, és sok helyen tűzfigyelő szolgálatot is elláttak. A parancsnok és a fecskendő kezelői mellett fontos szerepe volt a kürtösnek, aki a riasztás mellett tehetségétől függően a temetéseken is „be volt vetve”.
 
tűzoltó
Forrás: MaNDA
 
Stádinger úr az igazolványa szerint 1945-ben is hivatalban volt, ezért is kerülhetett arcképe fölé az a ceruzás ákombákom, amivel egy megszálló orosz katona jelezte a többiek felé, hogy az igazolvány tulajdonosa parancsnokolja a helyi tűzoltóságot.
 
Pálffy Lajos

• Publikálva: 2017.09.18. 10:17

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

károly róbert
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg – A 12 éves Caroberto a délvidéki Frangepánok, Subicsok és Babonicsok lefizetése után partra is száll Dalmáciában, és elindul Buda felé. Még tart a menetelés, amikor III. András hirtelen elhalálozik, így aztán Bicskei Gergely esztergomi érsek meg is koronázza valami sebtében előkerített koronával a 13 éves ifjút. Ez volt Károly Róbert első megkoronázása, amit még kettő követett.