a rovat írásai

Visszabeszél a templom oldala

Hát, ha már egyszer eljutottunk Tihanyba, nem mehetünk el szó nélkül a félsziget legismertebb attrakciója, a visszhang mellett sem. Ami minden ellenkező híresztelés ellenére működik, és egészen pontosan hét egymás után gyorsan elhadart szót képes „visszamondani” a templom fala. Például azt, hogy „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!”

Ózdi intézményeink az Echo Televízió építészeti műsorában

Huszonhárom percben mutatta be az Echo Televízió a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. által működtetett két ózdi intézményt, a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és a Digitális Erőművet. Az október 14-én, szombaton adásba kerülő műsorban az építész tervező mellett megszólalt a két intézmény és a Forum Hungaricum vezetője is.

Munkát bőven adó szeptember

Sok szó esett már ezen a felületen a két világháború közti falu életéről. Megismerhettük a tisztségviselőket, a falu tekintélyeit és mesterembereit is. Csak még magáról a parasztról, a falu lakójáról nem nagyon esett szó. Pedig ők adták akkoriban az ország lakosságának legnagyobb részét. Nézzük hát meg, mit csinált a magyar földműves az esztendő hónapjaiban. Nézzük meg már csak azért is, mert ez is egy elsüllyedt világ, azok a tevékenységek, szokások rég a múlté lettek, amik meghatározták a falusi ember életét akkoriban.

Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg

A jó Károly Róbert királyunk pedig annyi mindent tett itt, hogy azt kár is lenne egy cikkbe belezsúfolni. Hogy aztán némi képet kapjunk a 14. század elejének magyarországi viszonyairól, nézzük csak meg jobban az első vegyesházi uralkodónk hatalomra jutását.

Finta Sándor és Walt Whitman

Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.

Tihany elveszett várai

Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról, pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.

Lármafa, véres kard, postáskisasszonyok

A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.

Szép szál ember volt ez a III. Béla

III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.

Asszonyok védelmezte Csobánc

Bizony, nem csak Egerben ragadtak kardot, forróvizes fazekat a nők, hanem megvédték Csobáncot is, mikor a labanc ostromolta. Hatvan férfi és nő, a környék nemesasszonyai, lányai egy ezer fős császári seregtestet győztek le. Úgy, hogy annak majdnem fele tisztestül, parancsnokostul a fűbe harapott a 376 méteres hegy oldalán.

Amikor kivonult Róma

Egyes vélemények szerint 100 év elég volt ahhoz, hogy Róma kivonulása után Pannónia elveszítse római jellegét. A légiók és a hivatalnoki kar, no és a civil lakosság jó részének a távozása után készült ez az általunk most 3D-ben is tanulmányozható, Szentendrén talált fülbevaló, amin látszik, hogy nem akárki készítette.

Régi erdőpásztorok

Itt egy fotó a mögöttünk hagyott véres 20. század harmincas éveiből. A Pápa környéki Esterházy birtokok erdészeinek a csoportképe. Csak egyet ismerhetünk közülük, annak is csak a vezetéknevét tudjuk. De tudunk mást, például azt, hogy a két világháború közötti Magyarország falvaiban tekintélynek számítottak az erdészek, akik általában az állam, vagy a nagybirtokos erdőit kezelték.

MaNDA összes cikke »

Ki rombolta le Rezi várát?

helyszineileadA keszthelyi fennsíkon lévő Rezi község mellett a honvédségnek volt egykoron lőtere és bázisa, de ha már katonaság, akkor volt itt egy váracska is, amelyről nem szólnak ugyan hősi énekek, de a romokról készült fényképek ott vannak a Balatoni Múzeum jóvoltából az adatbázisunkban.

A tengerszint feletti 424 méteres Meleghegy elnyúló tetejére rakták Rezi várát, a települést amúgy 1236-ban említik először oklevélben, a castrum Rezi formula pedig 1378-ban tűnik fel a forrásokban. Hogy a két időpont között ki volt az, aki előbb egy árokkal kerített lakótornyot, majd pedig a hegytető formájának megfelelően egy É-D irányban elnyújtott formájú váracskát rakatott a hegytetőre, azt nem igazán tudni.

rezi
Forrás: MaNDA

Állítólag már királyi birtokként került a Nyugat-Dunántúlt ténylegesen birtokló Kőszegiek kezére, akiktől aztán Károly Róbert vette vissza, hogy aztán utóda, Nagy Lajos a számos és hű szolgálatokért Lackfi Istvánnak adományozza 1346-ban. Tőle István nevű fia örökölte, nádor és főlovászmester is volt, és örökös pártütő, így összeakasztotta a bajuszát Luxemburgi Zsigmonddal is, aki nem sokat teketóriázott, 1397. február 27-én a körös-krizecai gyűlésen helyben lefejeztette, és testét az ablakból az ott táborozó emberei közé dobatta.

rezi
Forrás: MaNDA

A testet aztán Keszthelyen temetik el, de Rezi vára az összes birtokkal együtt a királyé lesz. Aki 1427-ben úgy dönt, hogy a gersei Pethő Pétert és Lászlót jutalmazza meg a váracskával. A Pethők aztán egészen 1741-ig birtokolták a helyet. Pénzük nem nagyon volt, ezért aztán a török közeledtének hírére az is felmerült bennük, hogy le kellene a várat rombolni. Aztán egy 1554-es kisebb ostrom után úgy döntöttek, hogy jobb lenne mégis csak megerősíteni. Ez talán meg is történt, de a következő írásos említés 1592-ben már romként tartja számon. Hogy aztán a török pusztította el 1589-ben, amikor a szomszédos Tátikát is elfoglalta, vagy mégis csak a magyarok rombolták le, nem lehet tudni. Az biztos még, hogy 1741-ben az erősen romos várat a hozzá tartozó területekkel együtt Festetics Kristóf (1696-1768) vásárolta meg Pethő Zsigmondtól, megalapozva ezzel a keszthelyi uradalmat. Festetics Kristóf, már egyik legnagyobb zalai birtokosként aztán 1745-ben megkezdte a keszthelyi kastély építését, de ez már egy másik történet.

rezi
Forrás: MaNDA

Az biztos, hogy a Festeticsek már egyáltalán nem foglalkoztak a romokkal, igaz a várépítés is kiment már addigra a divatból. Így aztán az 1500-as évek végétől pusztul a vár, mára már alig maradt valami a lakótoronyból és a 9 méter magas falakból.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2017.09.20. 09:15

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

károly róbert
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg – A 12 éves Caroberto a délvidéki Frangepánok, Subicsok és Babonicsok lefizetése után partra is száll Dalmáciában, és elindul Buda felé. Még tart a menetelés, amikor III. András hirtelen elhalálozik, így aztán Bicskei Gergely esztergomi érsek meg is koronázza valami sebtében előkerített koronával a 13 éves ifjút. Ez volt Károly Róbert első megkoronázása, amit még kettő követett.