a rovat írásai

Kultúrgyár lehet a szombathelyi volt 11-es huszárlaktanyából

Országos hatókörű kulturális logisztikai, valamint digitalizációs központ, egy „igazi kultúrgyár″ épülhet fel a volt 11-es huszárlaktanya műemléki védettség alatt álló épületeit is megújítva Szombathelyen –  közölte csütörtökön Puskás Tivadar (Fidesz-KDNP), Szombathely polgármestere.

Új felületen folytatjuk

Kedves Olvasó! Mindenek előtt köszönjük, hogy a kultúrával foglalkozó számos internetes oldal közül bennünket is érdeklődéssel lapozott. A MaNDA, mint közintézmény feldarabolása után e honlap kiadója a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság lett, feladata pedig az archívum gyarapodásának bemutatása, cégünk törekvéseinek ismertetése. Ezekhez a célokhoz egy új felületet készítettünk, ahol mindig elérhető lesz a most búcsúzó mandarchiv.hu is.

Visszabeszél a templom oldala

Hát, ha már egyszer eljutottunk Tihanyba, nem mehetünk el szó nélkül a félsziget legismertebb attrakciója, a visszhang mellett sem. Ami minden ellenkező híresztelés ellenére működik, és egészen pontosan hét egymás után gyorsan elhadart szót képes „visszamondani” a templom fala. Például azt, hogy „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!”

Ózdi intézményeink az Echo Televízió építészeti műsorában

Huszonhárom percben mutatta be az Echo Televízió a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. által működtetett két ózdi intézményt, a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és a Digitális Erőművet. Az október 14-én, szombaton adásba kerülő műsorban az építész tervező mellett megszólalt a két intézmény és a Forum Hungaricum vezetője is.

Munkát bőven adó szeptember

Sok szó esett már ezen a felületen a két világháború közti falu életéről. Megismerhettük a tisztségviselőket, a falu tekintélyeit és mesterembereit is. Csak még magáról a parasztról, a falu lakójáról nem nagyon esett szó. Pedig ők adták akkoriban az ország lakosságának legnagyobb részét. Nézzük hát meg, mit csinált a magyar földműves az esztendő hónapjaiban. Nézzük meg már csak azért is, mert ez is egy elsüllyedt világ, azok a tevékenységek, szokások rég a múlté lettek, amik meghatározták a falusi ember életét akkoriban.

A rekorder múzeumalapító korsója

Nem is ez a korsó az érdekes most nekünk, bár egészen szép darab. Hanem a megtalálójával, Dornyay/Darnay Bélával foglalkozunk most. Aki amerre járt, mindenütt múzeumot alapított. Emellett 11 évig áldozópap is volt, és piarista szerzetes.

Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg

A jó Károly Róbert királyunk pedig annyi mindent tett itt, hogy azt kár is lenne egy cikkbe belezsúfolni. Hogy aztán némi képet kapjunk a 14. század elejének magyarországi viszonyairól, nézzük csak meg jobban az első vegyesházi uralkodónk hatalomra jutását.

Finta Sándor és Walt Whitman

Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.

Tihany elveszett várai

Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról, pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.

Lármafa, véres kard, postáskisasszonyok

A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.

Szép szál ember volt ez a III. Béla

III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.

MaNDA összes cikke »

Régi erdőpásztorok

elsullyedt_vilagok_leadItt egy fotó a mögöttünk hagyott véres 20. század harmincas éveiből. A Pápa környéki Esterházy birtokok erdészeinek a csoportképe. Csak egyet ismerhetünk közülük, annak is csak a vezetéknevét tudjuk. De tudunk mást, például azt, hogy a két világháború közötti Magyarország falvaiban tekintélynek számítottak az erdészek, akik általában az állam, vagy a nagybirtokos erdőit kezelték.

A kommunisták hatalomátvételéig az állami mellett magántulajdonban lévő erdők is voltak szép számmal Magyarországon. (Valami csoda folytán az Őrség nyugati szegletében, az úgynevezett Vendvidéken az államosítások után is maradhatott magántulajdonban az erdők egy része.) A polgári világban tehát a magánerdőket valahogy úgy kell elképzelni, hogy ott voltak a nagy tömbökben lévő egyházi és főúri erdők, de a jobbágyfelszabadítás után a parasztok is hozzájuthattak kisebb erdőbirtokokhoz. Ezeket saját maguk kezelték, vagy az Isten háta mögötti helyeken, például a hegyvidékeken közbirtokosságokat alapítottak. Erdésze ezeknek is lehetett, ha a tulajdonosok el tudták tartani, de mégis inkább az állam és a nagybirtok volt erre képes. Az erdész aztán a maga fix fizetésével, fegyverviselési engedélyével és esetleges szép szolgálati lakásával, juttatásaival bizony tekintélynek számított a faluban. És voltak olyan fában szegény vidékek is, ahol az uradalmi erdészek jóindulatán múlt a szegény ember téli tüzelője, ők engedélyezhették ugyanis a gallyszedést, a szárazulatok eltávolítását.

erdészek
Forrás: MaNDA

Ők tizenegyen a fényképen tehát tekintélyes, iskolázott emberek voltak. Magyarországon az erdészeti képzés központja 1807-től 1918 decemberéig Selmecbányán volt, majd innen költözött át sebtében Sopronba, amikor a Felvidékre bevonultak a csehszlovákok. Ez volt hát az erdészeti akadémia, és ha ezt a fotót így nézzük, akkor a kamerába néző úriemberek közül talán négyen lehettek, akik már Sopronban végeztek. Pápa az Esterházyak fraknói, avagy pápai ágának birtokközpontja volt. Ezeket a területeket, ahol korábban a kihalt Török család volt a birtokos, még 1626-ban, Esterházy Mikós nádor szerezte meg a bécsi uralkodótól. Utóda, Ferenc kezdte meg a pápai kastély építését, amin a nagy Franz Anton Pilgram is dolgozott. A család erdei egészen a Bakonyig nyúltak, volt tehát feladata ennek a 11 derék erdésznek rendesen. A család és az alkalmazottak tüzelőjének a biztosítása mellett a tanultak alapján gyérítettek, telepítettek, tagosítottak, tisztíttattak és persze akadt jócskán dolguk a tolvajokkal is. Ugyanakkor maradt idő a baráti, szakmai összejövetelekre, és persze a vadászatokra is. Mert az erdésznek is kötelessége volt a vadállomány gyérítése, a vadkárok megelőzése is. És persze a birtokos érdekeinek a szem előtt való tartása, hiszen ezért is voltak fizetve, nem is olyan rosszul.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2017.10.04. 09:54

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

károly róbert
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg – A 12 éves Caroberto a délvidéki Frangepánok, Subicsok és Babonicsok lefizetése után partra is száll Dalmáciában, és elindul Buda felé. Még tart a menetelés, amikor III. András hirtelen elhalálozik, így aztán Bicskei Gergely esztergomi érsek meg is koronázza valami sebtében előkerített koronával a 13 éves ifjút. Ez volt Károly Róbert első megkoronázása, amit még kettő követett.