a rovat írásai

Visszabeszél a templom oldala

Hát, ha már egyszer eljutottunk Tihanyba, nem mehetünk el szó nélkül a félsziget legismertebb attrakciója, a visszhang mellett sem. Ami minden ellenkező híresztelés ellenére működik, és egészen pontosan hét egymás után gyorsan elhadart szót képes „visszamondani” a templom fala. Például azt, hogy „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!”

Ózdi intézményeink az Echo Televízió építészeti műsorában

Huszonhárom percben mutatta be az Echo Televízió a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. által működtetett két ózdi intézményt, a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és a Digitális Erőművet. Az október 14-én, szombaton adásba kerülő műsorban az építész tervező mellett megszólalt a két intézmény és a Forum Hungaricum vezetője is.

Munkát bőven adó szeptember

Sok szó esett már ezen a felületen a két világháború közti falu életéről. Megismerhettük a tisztségviselőket, a falu tekintélyeit és mesterembereit is. Csak még magáról a parasztról, a falu lakójáról nem nagyon esett szó. Pedig ők adták akkoriban az ország lakosságának legnagyobb részét. Nézzük hát meg, mit csinált a magyar földműves az esztendő hónapjaiban. Nézzük meg már csak azért is, mert ez is egy elsüllyedt világ, azok a tevékenységek, szokások rég a múlté lettek, amik meghatározták a falusi ember életét akkoriban.

Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg

A jó Károly Róbert királyunk pedig annyi mindent tett itt, hogy azt kár is lenne egy cikkbe belezsúfolni. Hogy aztán némi képet kapjunk a 14. század elejének magyarországi viszonyairól, nézzük csak meg jobban az első vegyesházi uralkodónk hatalomra jutását.

Finta Sándor és Walt Whitman

Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.

Tihany elveszett várai

Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról, pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.

Lármafa, véres kard, postáskisasszonyok

A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.

Szép szál ember volt ez a III. Béla

III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.

Asszonyok védelmezte Csobánc

Bizony, nem csak Egerben ragadtak kardot, forróvizes fazekat a nők, hanem megvédték Csobáncot is, mikor a labanc ostromolta. Hatvan férfi és nő, a környék nemesasszonyai, lányai egy ezer fős császári seregtestet győztek le. Úgy, hogy annak majdnem fele tisztestül, parancsnokostul a fűbe harapott a 376 méteres hegy oldalán.

Amikor kivonult Róma

Egyes vélemények szerint 100 év elég volt ahhoz, hogy Róma kivonulása után Pannónia elveszítse római jellegét. A légiók és a hivatalnoki kar, no és a civil lakosság jó részének a távozása után készült ez az általunk most 3D-ben is tanulmányozható, Szentendrén talált fülbevaló, amin látszik, hogy nem akárki készítette.

Régi erdőpásztorok

Itt egy fotó a mögöttünk hagyott véres 20. század harmincas éveiből. A Pápa környéki Esterházy birtokok erdészeinek a csoportképe. Csak egyet ismerhetünk közülük, annak is csak a vezetéknevét tudjuk. De tudunk mást, például azt, hogy a két világháború közötti Magyarország falvaiban tekintélynek számítottak az erdészek, akik általában az állam, vagy a nagybirtokos erdőit kezelték.

MaNDA összes cikke »

Asszonyok védelmezte Csobánc

helyszineilead

Bizony, nem csak Egerben ragadtak kardot, forróvizes fazekat a nők, hanem megvédték Csobáncot is, mikor a labanc ostromolta. Hatvan férfi és nő, a környék nemesasszonyai, lányai egy ezer fős császári seregtestet győztek le. Úgy, hogy annak majdnem fele tisztestül, parancsnokostul a fűbe harapott a 376 méteres hegy oldalán.

Bazaltkúpon épült Csobánc vára is, mint a többi erősség errefelé. 1272-ben említik először a források, és már ekkor a Rátót nembeli Gyulaffy család birtokolja. Aztán jól megvetették itt a lábukat ezek az itáliai eredetű Gyulaffyak, de igazán komoly haditetteket csak a török időkben mutattak föl, pontosabban egyikük, Gyulaffy László uram. Aki lovastisztként megjárta Szigetvárt, Pápát, Devecsert és Győrt is, 1560-tól pedig a családi birtok, Csobánc mellett ő volt Tihany kis földvárának kapitánya is. Nagy duhaj és neves bajvívó, a törökök rettegték nevét, különösen miután 1562-ben a „világ legszörnyűbb öklelésével” megölte a közeli Hegyesd várának török parancsnokát.

csobánc
Forrás: MaNDA

Ami után a várból is elkergették a törököt, a kegyes császár, Miksa pedig ott Bécsben, 1563-ban aranysarkantyús vitézzé is tette Gyulaffyt. Aki fegyvertársával, Thúry Györggyel három év múlva egy merész hadjárattal kiverte a törököt Veszprémből, Tatáról és Gesztes várából is. No de azt is kell tudni róla, hogy ama duhajság, fékezhetetlenség nem csak a törökkel szemben volt jellemző rá, hanem bizony rá-rá tört egyházi birtokokra is. Ami miatt végül menekülnie kellett, Erdélybe ment hát, és János Zsigmondnak ajánlott fel kardját.

csobánc
Forrás: MaNDA

A vár viszont 1669-ben, vásárlás útján az Esterházyaké lett, akik hűek voltak a császárhoz. Itt szolgált a gyalogosok hadnagyaként Béri Balogh Ádám, akiből később Rákóczi egyik legvitézebb brigadérosa lett. Aztán a kuruc időkben, és 1705-ben egy váratlan portya Rákóczi kezére juttatja a várat. 1707. február 25-én pedig az Erdélyből visszavonuló Rabutin tábornok egyik ezrede veszi ostrom alá.

csobánc
Forrás: MaNDA

Ekkor esik meg a bevezetőben említett hőstett, amikor Szász Márton alhadnagy harminc gyalogos puskása, és ugyanennyi bemenekült nemesember, asszonyaik és lányaik 400 fős veszteséget okoztak a meredek hegyoldalon felkapaszkodó ostromlóknak, a halottak között pedig itt volt 52 tiszt Kreutz ezredessel, az egység parancsnokával együtt. Aztán 1709-ben már ismét császári kézen van az erősség, amit annak rendje és módja szerint fel is robbantanak majd. Azóta rom Csobánc vára, Gyulaffy László uram hajléka, Béri Balogh Ádám szolgálati helye és az asszonyi vitézség tanúja.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2017.10.06. 09:47

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

károly róbert
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg – A 12 éves Caroberto a délvidéki Frangepánok, Subicsok és Babonicsok lefizetése után partra is száll Dalmáciában, és elindul Buda felé. Még tart a menetelés, amikor III. András hirtelen elhalálozik, így aztán Bicskei Gergely esztergomi érsek meg is koronázza valami sebtében előkerített koronával a 13 éves ifjút. Ez volt Károly Róbert első megkoronázása, amit még kettő követett.