a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Mátyás király szilárd talapzata
110 avatták fel a kolozsvári Mátyás-szobrot
A szakirodalom szimbolikus térfoglalásnak nevezi azokat kezdeményezéseket, amikor egy népcsoport vagy kisebbség saját identitásának jelképét a település központi részén, köztéren helyezi el. A kolozsvári Mátyás tér az ott álló Mátyás-szobor miatt erre példa, s mint ilyen, gyakran ki van téve támadásoknak is.A kolozsvári Mátyás király-emlékművet éppen 110 éve, 1902. október 12-én avatták fel. Kolozsvár központi terét az 1600-as években Piac, majd az 1700-as évektől Nagypiac néven emlegették. A modern időkben aztán számos csillogó, hatalmas kirakatú üzletsor is nyílt a közelben, így az addigi piactér dísztérré vált, 1869-től Dísztér, majd 1899-től Mátyás király tér lesz a neve. Ahhoz azonban, hogy a Mátyás-szobor helyet kapjon rajta, a térrendezésnek egészen más kérdéseire is megoldást kellett találni – írja Murádin Jenő kolozsvári művészettörténész A Mátyás-szobor és alkotója, Fadrusz János című könyvében. Az akkori Főtéren már állt egy világi emlékmű, Kolozsvár első világi emlékműve, a Karolina-oszlop, amely I. Ferenc császár 1817. évi kolozsvári látogatásának emelt emléket. Az obeliszk áthelyezése először akkor került szóba, amikor 1894. július 2-én döntöttek a sikeres Mátyás-szobor pályázat megvalósulásának helyszínéről.
Szimbolikus térfoglalás
A Mátyás-kultusz Kolozsváron már a reformkorban kezdődött, majd Haller Károly 1880-ban indítványozta, hogy Mátyás szülőházán emléktáblát avassanak. A szobor milleniumi emlékmű, amellyel Erdély a magyar honfoglalás ezredéves ünnepét kívánta megünnepelni, 1895-ben pedig Bánffy Dezső miniszteri határozattal mondatta ki, hogy a szobor leleplezése is az országos milleniumi ünnepségek sorába kerül. Az 1882-ben alakult szoborbizottság sokáig passzívan kezelte az ügyet, 1888-ban pedig új szoborbizottságot kellett alakítani – amely már számokban mérhetően aktívabb volt, sokkal több pénzt gyűjtött össze. 1893 nyarán ki is írták a szoborpályázatot, amelynek követelményeit hat pontban foglalták össze: lovasszobrornak kell lennie, amelyen Mátyás ül, arcának jellegzetességeit figyelembe véve. A Szent Mihály-templom déli oldalán helyezkedjen el, az összköltség 100.000 forint lehetett, a pályázat nyílt, azonban csak hazai művészek vehettek részt, a nyertes mű pedig Kolozsvár város tulajdonává válik. Hét pályázat érkezett be, két héttel később pedig megvolt a döntés is.
Fadrusz kompozíciója egyfajta szimbólumként is működött: „A kolozsvári Mátyás-szoborban Magyarország fénykorát ábrázolom, amikor a magyar rettegve tisztelt és csodált nemzet volt Európa népei között.” – írja egyik levelében. A szobrász terveinek kivitelezése idején, rájött, hogy a szobrot másfélszereséről kétszeresére kell növelni, így a 100.000 forintos költség 130.000-ra emelkedett. 1896. szeptember 30-án megtörtént alapkőletétel. Fadrusz hatalmas, naphegyi műtermében készítette el a gipszváltozatot, amelyet később a Beschorner cég öntött bronzba. Közben a Mátyás-szobor mintája a párizsi világkiállításon is Grand-prix-t nyert.
A nagy király kolosszális ércalakja
Az 1902-es kolozsvári szoboravatás több napos ünnepség volt, amelyet bőkezűen finanszírozott a magyar kormány, az összköltség 32 ezer koronára rúgott. A szoborszállítás augusztusban kezdődött, hatalmas ládákban, négy nagy vasúti kocsiban. A szállítást nagy nyilvánosság övezte, rengetegen kimentek a nagyváradi állomásra is, hátha látnak valamit a szoborból. A szeptember közepén kezdődött összeszerelést is sokan követték figyelemmel. A verőfényes október 12-i vasárnapra ideérkezett Széll Kálmán miniszterelnök, Jókai Mór és Benedek Elek is. Az avatás előestéjén történt egy kis incidens: József Ágost főherceg fogadásakor a zenekar a császári himnuszra zendített rá, amelyre a honiak fülbedugással reagáltak, majd felhangzott a magyar himnusz is. A rendőrök szétoszlatták a tüntetőket, jórészt diákokat. Az összetűzésnek nem volt folytatása. Október 12-én az ünnepség dr. Majláth Gusztáv celebrálta misével kezdődött. Utána Széll Kálmán és József Ágost főherceg beszéde után megtörtént az avatás: „Egyszerre lehullott a szobrot körülvevő lepel. Előttünk egyszerre a nagy király kolosszális ércalakja, melynek aranykoszorús fején, fönséges kifejező arcán először törtek meg a reá hulló napsugarak.” – így emlékeztek a pillanatra a Magyar Polgár tudósítói.
Lyka Károly művészettörténész egyik írásában azt feltételezi, hogy a Mátyást körülvevő négy mellékalak történelmi személyiségként való azonosítása pusztán legenda. A néphit szerint Magyar Balázs főkapitányt, Kinizsi Pált, Báthory Istvánt és Szapolyai István nádort ábrázolta, és Báthory alakjában Fadrusz önmagát mintázta meg. A legenda eredete valószínűsíthetően egy félreérthető kijelentéséből származik, amikor is Fadrusz a lelkiismeretes kortörténeti dokumentációs nyomozására utalt. A szobrot egyenlő szárú háromszögbe szerkesztette, amelynek csúcsa Mátyás babérkoszorús feje, az oldalvonalak pedig a feléje irányuló fölemelt zászlók. Mátyás arcának pedig valószínűleg a bautzeni dombormű Mátyás-portréja szolgálhatott alapanyagul.
A város központi találkozóhelye
A szobor az elmúlt 110 évben sok vihart megélt: 1919-ben a román seregek összezúzzák a Mátyás-szobor címerét, és a magyar király román eredetére utaló táblát helyeztek el. 1945-ben elhelyezik a konszenzusos „Mathias Rex” feliratot. Legutoljára saját, 2008-ban elkezdődött felújítási kálváriájában vett részt, amikor a magyar és a román állam által közösen finanszírozott restaurálást is hatalmas pénzhiányok kísérték, végül 2011. április 2-án újraavatták a kolozsvári főtéren. Jelenleg is látható a szobor talapzatánál egy jogellenesen elhelyezett bronztábla, amelyen egy román történésztől, Nicolae Iorgától származó, Mátyás király román eredetére utaló idézet olvasható. Az ügyészség Kolozsvár egyik volt polgármestere, Sorin Apostu ellen indított vizsgálatot ez ügyben.
Felméri Cecília animációs áldokumentumfilmje azt veszi számba igen szórakoztató módon, hogyan viszonyulnak a város lakosai ma a hely híres szülöttéhez és a szoborhoz.
Kolozsváron október 12-én flashmobbal ünneplik a szobor felavatásának 110. évfordulóját. Az eseményről bővebben itt.
Bakk Ágnes