a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Nagy Konstantin és a Titkos Levéltár
Az idei nyár nagy római slágerkiállítása a Musei Capitolinin a Vatikáni Titkos Levéltár anyagából összeállított Lux in Arcana volt.A levéltári dokumentum önmagában nem a leglátványosabb kiállítási tárgy, az okleveleknél sokkal jobban lázba hozza a látogatókat az arany, a drágakő és az emberi csont, ezúttal azonban az „interaktív” feliratokkal és a rendkívül anyagszerűvé varázsoló súrolófényes kísérő képekkel sikerült nagyszabású spektákulumot létrehozni. (A kiváló, indirekt eszközökkel is dolgozó reklámhadjárat szintén hozzájárult a kiállítás sikeréhez).
A valódi érdekesség persze nem a kiállítástechnika újszerűségében rejlett. Ezt ugyanis feledtette a hely adottsága: a Capitoliumi Múzeum nem költözhetett el a kiállítás idejére; az etruszk, görög és római kerámiákat és egyebeket – ha lehetett – egyszerűen paravánokkal eltakarták, a látogatók pedig három szinten kóvályoghattak a szemük láttára valósággá váló világtörténelemben.
Nagy Konstanstin szobra
Mert ez volt a sokkoló erejű kiállítás igazi ütőkártyája: a késő ókorral kezdődő európai és világtörténelem, amint az a fennmaradt legfontosabb dokumentumokból kiolvasható. Sok botrány, sok homály, titok, szenvedély. „Rejtélyek lenyűgöző gyűjteménye” – mondta Róma polgármestere a megnyitón. Szent Ferenctől Galileiig, a templomosok perének hosszan kígyózó pergamenjeitől Krisztina svéd királynő lemondásának dokumentumáig, Keplertől a reformátorokig, mind aki komoly hatást gyakorolt az emberiség történelmére, írásaiban megjelent a látogatók előtt.
A múzeum emeletei által három részre tagolt kiállítás befejezéseként pedig Mons. Sergio Pagano a levéltár hétköznapjairól is fellebbentette a fátylat: nem túl meglepő módon az Archivum Secretum Vaticanum teljesen úgy működik, mint bármilyen más levéltár – kicsit talán hosszabb ideje, a kiállítást éppen a négyszázadik évfordulóra rendezték. Az iratok feldolgozása, rendezése, konzerválása, semmiben sem különbözik más levéltárak módszereitől. És ugyanúgy zajlik gőzerővel a digitalizálás is, mint másutt. Néhány éve láttak hozzá a munkához, méghozzá a legrégebbi dokumentumokkal kezdve. Mára 2 500 000 felvételük van főként TIFF formátumban, 48 TB összmérettel. (Erről bővebben itt.)
Valószínűleg digitalizálták a kiállítás első darabját is, az úgynevezett a Donatio Constatinit is. Ez a dokumentum egykor a pápai állam világi hatalmának bizonyítására szolgált. A lelki hatalom eredetét nem kell külön igazolni, hiszen azt az Újszövetség elég félreérthetetlen formában megfogalmazta. A világi hatalom eredete azonban magyarázatra szorult, ezért készült a koraközépkorban, 750-850 körül a Donatio Constantini nevű hamisítvány. Ennek első részében Nagy Konstantin csodálatos gyógyulásáról olvashatunk: Szent Péter és Szent Pál megjelent a halálosan beteg császár álmában, és azt javasolták, hogy a pogány orvosok által tanácsolt csecsemővér-fürdő helyett inkább keresztelkedjen meg, hogy megszabaduljon a leprától. Nagy Konstantin meg is fogadta az apostolfejedelmek javaslatát, megkeresztelkedett, meggyógyult, majd a csoda hatására lényegében minden hatalmát Péter utódára, I. Szilveszter pápára ruházta át. A pápa így lett imperialis potestas, uralkodói hatalommal felruházott.
A Négy megkoronázott szent bazilikája, Róma
A történet gyönyörű, magyar vonatkozásokban is gazdag középkori ábrázolását a Ss. Quattro Coronati, a Négy megkoronázott szent bazilikája előtti Szent Szilveszter-kápolnában láthatjuk a Coelius dombon, Rómában. Az őskeresztény oratóriumra épült erődítményszerű kolostornak a történelem során sok királyi látogatója is volt, így többek között Károly Róbert és Zsigmond is megfordult falai között. Homályba vesző titulusa is Pannóniához kapcsolódik: a templom és kolostor védőszentjei a vértanúságot szenvedett pannóniai kőfaragók lehettek. A Szent Szilveszter kápolna 1246-ban épült, nagy Konstantin adományát megjelenítő freskói kicsit fiatalabbak.
A Donatio Constantini éppúgy a legendák világába vezet, mint a Szent Szilveszter kápolna másik freskója, amelyen az egyházfő megszabadít egy sárkány által sanyargatott vidéket. Ráadásul a Donatio Constantini kétes eredetét már a XV. században, Luther előtt bebizonyította Lorenzo Valla humanista könyvtáros. Vagyis, bár a kiállítás kapcsán néhány sajtótermék a szenzációs hamisítvány-leleplezésre koncentrált, ennek a felismerésnek újdonságértéke elég csekély.
Persze a történelem azért mégiscsak komoly fordulatot vett Nagy Konstantin alatt, még ha ez a meglepő változás nem is az volt, hogy a császár „ráiratta” birodalmát a pápára. Hanem a híres milviusi hídi ütközet, éppen 1700 évvel ezelőtt, 312. október 28-án. Az uralkodó látomás hatására a kereszt jelét festette katonái pajzsára, és hogy ennek a jelnek az erejét már Nagy Konstantin életében is döntőnek tartották a Maxentius fölött avatott győzelemben, arra abból a tényből is következtethetünk, hogy Constantinus egykorú diadalívére is felkerült „Divino instinctu” – isteni indíttatásra győzött felirat.
A Lux in Arcana kiállítás első dokumentuma, a Donatio Constantini talán csakugyan egy mesés, legendás világba vezető, 1200 éves hamisítvány. Nagy Konstantin azonban mégiscsak megváltoztatta a világ történelmét.
Fáy Zoltán