a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Mítoszkonferencia a KINÓban
Mítoszok a modernitásban – Modern mítoszok címmel tartanak konferenciát november 16–17-én a KINÓban.„A mitológia megmagyarázza önmagát és mindent a világon” – írta Kerényi Károly. A mítoszokból feltáruló valóságból szövődnek a kultúrák világmagyarázatai: milyen és miért olyan a világ, az élet és mi magunk? A tudomány pedig a mítoszok keletkezésének, működésének, fennmaradásának és elhalásának elemzését kívánja megérteni és elemezni.
Milyen térben és időben jelennek meg a mítoszok? A látható szimbólumokon keresztül hogyan és mit üzennek a mitikus minták? Hogyan kommunikál ezekkel az ember, hogyan hat egymásra kultúra, mítosz és személyiség? Ezek a kérdések a modernitásban ugyanúgy alapvető fontossággal bírnak, mint a múltban. Hogyan élnek tovább vagy változnak meg a szakrális narratívák a modernitásban? Milyen mítoszok és rítusok jelennek meg a társadalmak vallási életén kívül? Milyen mitikus minták szövik át a modernitás társadalmait a világmagyarázatoktól kezdve, a követendő értékeken és személyiségjegyeken át az ember életének „értelméig”? Milyen kommunikációs csatornákon, rituális alkalmakon keresztül mélyülnek el a modernitás mítoszai?
A konferencia során többek között ezeket a kérdéseket járhatjuk körül, gondolhatjuk tovább az előadók kutatásainak tükrében. Az előadások írott szövegek, szépirodalmi művek, reklámok, filmek, zenék, celebek, internetes fórumok, szubkultúrák elemzéseit és empirikus kutatások eredményeit is magukban foglalják.
A konferencia részletes programja itt olvasható.
Témakörök:
Mítosz és valóság
A modernitásban továbbélő tradicionális mítoszok adaptációi és/vagy változásai napjainkban. A modernitás ethoszához, ideológiáihoz, identitáskonstrukcióihoz és világmagyarázataihoz kapcsolódó mítoszok elemzése. Városok és egyéb „szent helyek” mitológiája, a pénz, a hatalom működésének mitológiája (pl. összeesküvés-elméletek).
Az „igazi élet” és a „boldogság” mítoszai
Mit jelent napjainkban az „igazi élet”? Hogyan élhető meg a „boldogság” és hogyan törekedjünk ennek elérésére? Elérhető-e, megtapasztalható-e a modernitásban az „Édenkert” állapota, és ha igen, hogyan? Többek között ezek a kérdések járhatók körül a témakör kapcsán.
A „hős” mítosza
A témakör kapcsán megvitathatóvá válnak a modernitás követendő személyiségmintái. Milyen személyiségjegyek, döntések tesznek valakit hőssé?
A „szépség” és egészség mítoszai
A „szépséggel” kapcsolatos mítoszok és rituális gyakorlatok meghatározó összetevői a modernitás kultúrájának. Mi, illetve ki számít „szépnek” a modernitásban? Hogyan lehet elérni a „szépség ideálját” napjainkban? A téma lehetővé teszi a magazinok, filmek, valamint a szépségipar mitikus mintáinak és rituális helyzeteinek (szépségszalonok, szépségversenyek) elemzését is. Ehhez kapcsolódik az „örök ifjúság” megőrzésének mítosza, ahhoz pedig a testhez, illetve az egészség- és betegségképzetekhez kötődő mítoszok.
Az „igazi szerelem” és a szexualitás mítoszai, vagy: Emberi kapcsolatok és mítoszok
Milyen narratívákon keresztül és hogyan jelenik meg a modernitásban a párkapcsolat és az érzékiség? Mit jelent az „igazi szerelem” és/vagy a szexualitás szabadsága a modernitásban? Hogyan jelennek meg a mítoszokban általában az emberi kapcsolatok? (barátság, szövetség, ellenségesség, stb.). A kérdéseket körüljáró előadások szintén a modernitás egyik leggyakrabban felmerülő alapproblematikáját tehetik összefüggéseiben megismerhetővé.
A művészet és a design mítoszai
A művészet és a mítosz elválaszthatatlan egymástól. Milyen művészeti formákon keresztül kommunikálódnak a mítoszok? Hogyan mesélik el, adják tovább a mítoszok üzeneteit a művészeti alkotások, vagy éppen hogyan fogalmazzák át, értelmezik újra, illetve kritizálják a művészek a mítoszokban megnyilvánuló ethoszt? A kapcsolódó válaszok a művészetek modernitásban betöltött szerepére is rámutathatnak. A tematikus blokk részeként kerülhetne sor a mítikussá váló designtárgyakról illetve a mitologizálódás-mítoszképzés folyamatáról szóló előadásokra.
A kommunikációhoz kapcsolódó mítoszok
Az Internethez és egyéb digitális eszközökhöz, technológiákhoz kapcsolódó mítoszok. Televíziós mitológiák.
Mítosz és mese
Külön kérdéskört képez mítosz és mese összefüggéseinek elemzése a konferencia során. A felmerülő kérdések, mások mellett a következőket érinthetik: milyen hasonlóságok és különbségek vannak a mítoszok és mesék világa, kulturális szerepe, megnyilvánulása és hatása között a modernitásban? Felértékelődött-e a mesék fontossága napjainkban? Milyen változásokon mennek keresztül a tradicionális mesék a mai gyermekcsatornákon, mesefilmeken átdolgozott történetekhez hasonlítva, milyen új mesék születtek, születnek a modernitásban és milyen értékrendszer és világnézet kommunikálódik általuk a gyermekek és a felnőttek felé?
Szervezők: ELTE Vallásantropológiai Kutatóműhely, Magyar Kulturális Antropológiai Társaság, MTA Szociológiai Kutatóintézet, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem
A konferencia időpontja: november 16–17.
Helyszíne: KINO mozi, 1137 Budapest, Szent István krt. 16.
A konferencia belépési díja diákoknak és MAKAT tagoknak 1500 Ft, egyéb résztvevőknek 3000 Ft, ami tartalmaz 2 mozijegyet is az esti vetítésekre.