a rovat írásai

Kultúrgyár lehet a szombathelyi volt 11-es huszárlaktanyából

Országos hatókörű kulturális logisztikai, valamint digitalizációs központ, egy „igazi kultúrgyár″ épülhet fel a volt 11-es huszárlaktanya műemléki védettség alatt álló épületeit is megújítva Szombathelyen –  közölte csütörtökön Puskás Tivadar (Fidesz-KDNP), Szombathely polgármestere.

Új felületen folytatjuk

Kedves Olvasó! Mindenek előtt köszönjük, hogy a kultúrával foglalkozó számos internetes oldal közül bennünket is érdeklődéssel lapozott. A MaNDA, mint közintézmény feldarabolása után e honlap kiadója a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság lett, feladata pedig az archívum gyarapodásának bemutatása, cégünk törekvéseinek ismertetése. Ezekhez a célokhoz egy új felületet készítettünk, ahol mindig elérhető lesz a most búcsúzó mandarchiv.hu is.

Visszabeszél a templom oldala

Hát, ha már egyszer eljutottunk Tihanyba, nem mehetünk el szó nélkül a félsziget legismertebb attrakciója, a visszhang mellett sem. Ami minden ellenkező híresztelés ellenére működik, és egészen pontosan hét egymás után gyorsan elhadart szót képes „visszamondani” a templom fala. Például azt, hogy „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!”

Ózdi intézményeink az Echo Televízió építészeti műsorában

Huszonhárom percben mutatta be az Echo Televízió a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. által működtetett két ózdi intézményt, a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és a Digitális Erőművet. Az október 14-én, szombaton adásba kerülő műsorban az építész tervező mellett megszólalt a két intézmény és a Forum Hungaricum vezetője is.

Munkát bőven adó szeptember

Sok szó esett már ezen a felületen a két világháború közti falu életéről. Megismerhettük a tisztségviselőket, a falu tekintélyeit és mesterembereit is. Csak még magáról a parasztról, a falu lakójáról nem nagyon esett szó. Pedig ők adták akkoriban az ország lakosságának legnagyobb részét. Nézzük hát meg, mit csinált a magyar földműves az esztendő hónapjaiban. Nézzük meg már csak azért is, mert ez is egy elsüllyedt világ, azok a tevékenységek, szokások rég a múlté lettek, amik meghatározták a falusi ember életét akkoriban.

A rekorder múzeumalapító korsója

Nem is ez a korsó az érdekes most nekünk, bár egészen szép darab. Hanem a megtalálójával, Dornyay/Darnay Bélával foglalkozunk most. Aki amerre járt, mindenütt múzeumot alapított. Emellett 11 évig áldozópap is volt, és piarista szerzetes.

Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg

A jó Károly Róbert királyunk pedig annyi mindent tett itt, hogy azt kár is lenne egy cikkbe belezsúfolni. Hogy aztán némi képet kapjunk a 14. század elejének magyarországi viszonyairól, nézzük csak meg jobban az első vegyesházi uralkodónk hatalomra jutását.

Finta Sándor és Walt Whitman

Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.

Tihany elveszett várai

Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról, pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.

Lármafa, véres kard, postáskisasszonyok

A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.

Szép szál ember volt ez a III. Béla

III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.

MaNDA összes cikke »

​Válasz a Magyar Narancsnak

(Helyreigazítási kérelem, amelyet nem közöltek)

Tisztelt Főszerkesztő úr!

Sajnálattal kell megállapítanom, hogy a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézetről (MaNDA) szóló, múlt heti cikkük súlyos valótlanságokat és csúsztatásokat tartalmaz. Nehezen tudnék olyan részt említeni az írásból, amely tükrözné a valóságot. Ezért a terjedelmi korlátok miatt a teljesség igénye nélkül közölnék szerzőjük hamis állításaival szemben néhány, dokumentumokkal is igazolható tényt.

A személyemmel kapcsolatos állításokra azért nem kívánok reagálni, mert méltatlannak tartok mindenféle magyarázkodást. Annyit azonban megjegyeznék, hogy Gyökér Róbert úr állításával szemben a „főosztály” nem kapott semmiféle „engedélyt” a Filmarchívumba való beköltözésre, az intézményt a MaNDÁ-t létrehozó törvénymódosítás elfogadása után miniszteri biztosként irányítottam, majd nyílt pályázaton elnyertem a főigazgatói megbízatást öt évre.

Gyökér úr állítása, mely szerint azonnal megkezdtem volna a „filmarchívumi részleg” leépítését és elsorvasztását, csak abban az esetben igaz, ha az elmúlt tíz év elmaradt technikai fejlesztéseinek pótlását annak tekintjük. Úgy mint: új vágóállomás, három szerver, húsz új munkaállomás (igen, a filmarchívumi rész számára), kettő darab digitBeta magnó és egy szállítás alatt álló képbontó berendezés.

Gyökér úr állításával ellentétben nem igaz, hogy a DVD-kiadás lelassult volna. Az intézmény 2011-ben kilenc filmet adott ki (ebből négyet már MaNDA logóval), 2012-ben pedig úgyszintén kilenc film fog megjelenni (ötöt már kézbe lehet venni, négy kiadás alatt.)

Gyökér úr állításával ellentétben nem igaz, hogy nem indult el a közfoglalkoztatási programunk. Igaz, nem nyáron, ahogy az eredeti tervekben szerepelt, hanem ősszel. Nyertes pályázatunk eredményeként eddig a pillanatig 70 diplomás közfoglalkoztatottal kötöttünk szerződést kulturális intézményekben folytatott digitalizációra, és a következő hetekben további 170 szerződést kötünk meg. A digitalizációhoz szükséges eszközöket pályázati forrásból beszereztük, a gyűjteményekhez való kiszállítását megkezdtük, és a héten befejezzük. Fél éves pilot-programunk után, a következő pályázati forduló megnyerése esetén, valóban mintegy 6000 diplomás közfoglalkoztatottnak adhatunk munkát, akik a digitalizált dokumentumokat az Europeana sztenderdjeinek megfelelő univerzális adatbázisunkba töltik fel.

Ebből következik, hogy Gyökér úr azon állítása sem igaz, hogy nem készítettük el azt a központi felületet, amely alkalmas a digitalizált kultúrkincs nyilvánossá tételére. Igaz, ezt a felületünket csak tízezer feltöltött és metaadatolt dokumentum után kívánjuk nyilvánosságra hozni ez év végén. Elismerem, hogy ezt magától nem tudhatta kitalálni, de ha megkérdez, szívesen elmondtam volna. Ahogy továbbá, az Europeanával kapcsolatos, általa leírt irreleváns mondatokat érdemi információkkal tudtam volna kiegészíteni. Például: 2010-ig a magyarországi feltöltések 7 ezreléknyit tettek ki az Unió digitális könyvtárának állományában. Vagy például azt, hogy univerzális adatbázisunk tartalma exportálásra kerül az Europeanába.

Gyökér úr állításával szemben nem igaz, hogy a „két intézmény” költségvetésileg egy soron van. Ha egy kicsivel lejjebb olvas, megtalálhatta volna, hogy a MaNDA feladatainak ellátására a 2012-es költségvetésben külön alsoron szerepel 180 millió forint, ami nem azonos az intézmény felállítására a 2011-ben kapot 180 millió forintos fejezeti kezelésű előirányzattal.

Ebből következően Gyökér úr azon állítása is hamis, amely szerint a „180 millió forintot felélte a MaNDA”, és ezek után a „filmarchívumi” dolgozók béréből az új, „mandás” alkalmazottakat fizeti tovább.

Ahogy elképesztő, és minden alapot nélkülöző valótlanság az is, hogy az ózdi projektre kétszázmillió forintot fordítottunk, ezzel szemben pályázati előkészítésre eddig összesen mintegy négymillió forintot költöttünk.

Továbbá Gyökér úr állítsával ellentétben az ózdi fejlesztések előkészítése nem volt hiábavaló, mivel a TIOP 1.2.1/B: 1,927 milliárd Ft-os, a TÁMOP 3.2.14: 500 millió Ft-os fejlesztési összértékkel az NFÜ pályázati kiírása alatt áll, amely fejlesztési programokat a kormány akcióterv módosítása keretében elfogadott.

Őszintén sajnálom, hogy Gyökér úrnak nem sikerült működésre bírni a kulturális GPS alkalmazásunkat, amelynek bemutatásakor elmondtuk, hogy pilot-programról van szó, és pályázni kívánunk a fejlesztésére. Kár, hogy a nyolcszáz helyszínt feldolgozó alkalmazás kiterjesztett valóság üzemmódját, amely tulajdonképpen a lényege, nem találta meg.

Gyökér úr sajnos nem volt jelen az e-learning programunk bemutatójakor, így nem volt tisztában azzal, hogy a Történelmi Animációs Egyesülettel közösen bemutattuk a piski csatát feldolgozó animációt (és nem a mohácsit) továbbá közösen fejlesztettük ki a történelmi csatákat feldolgozó 2D-s játéksorozatot (honlapunkról elérhető), illetve bejelentettük, hogy az év végéig elkészül a magyar történelmet bemutató 3D-játék.

Gyökér úr azon állítása sem igaz, amely szerint a MaNDA „részleg” dolgozóinak átlagfizetése meghaladja a bruttó ötszázezer forintot, valójában nem lépi túl a háromszázezer forintot sem. A szerző a megbízási szerződéssel dolgozóknak fizetett megbízási díjakat, továbbá a személyi jellegű kifizetések járulékterheit is hozzáadta a bruttó bérhez, valószínűsíthetően így képezte az átlagbért.

Sajnálom, hogy Gyökér úr nem kérdezett meg legalább tényállításainak megfogalmazása kapcsán. Sok érdekes összefüggéssel és információval szolgálhattam volna. Például, hogy az országos kulturális digitalizációs stratégiai tervet (Mandalat) a közgyűjtemények bevonásával készítettük el. Vagy például azt, hogy az általa implicite erősnek nevezett Filmarchívum üzemeltetési költségeit a felesleges külső szerződések felmondásával tízmilliós nagyságrendben csökkentettük. Vagy hogy az intézmény végre rendelkezik a hatályos jogszabályoknak megfelelő szabályzatokkal, vagy azt, hogy a fenntartó belső ellenőrzése milyen eredményre jutott a 2010–2011-es évek vizsgálata során.

Végezetül értetlenül állok szerzőjük, Gyökér úr eljárása előtt, amely szerint a neki nyilatkozó kollégám előtt nem fedte fel, hogy a Magyar Narancs számára készít interjút, ellenben észak-magyarországi újságíróként mutatkozott be, az interjú egyeztetése során pedig a MaNDA munkatársa által kért változásokat nem vezette át, amit levelezésük egyértelműen bizonyít. Hogy ennek mi értelme volt, nem tudom elképzelni.

Azt szinte már csak zárójelben jegyezném meg, hogy Gyökér úr közös szerzőnk. Vele ellentétben mi értelmezni tudjuk saját gazdasági adatainkat, meg tudjuk mondani például azt, hogy 2012-ben 65.934 forintot vett fel tőlünk három cikk honoráriumaként.

Lovas Lajos

főigazgató
MaNDA

2012. október 26.

• Publikálva: 2012.11.16. 14:01 • Címke: manda

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

károly róbert
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg – A 12 éves Caroberto a délvidéki Frangepánok, Subicsok és Babonicsok lefizetése után partra is száll Dalmáciában, és elindul Buda felé. Még tart a menetelés, amikor III. András hirtelen elhalálozik, így aztán Bicskei Gergely esztergomi érsek meg is koronázza valami sebtében előkerített koronával a 13 éves ifjút. Ez volt Károly Róbert első megkoronázása, amit még kettő követett.