Egészen előkelő helyen van Magyarország a régióban az unió digitális könyvtárába való feltöltések számát tekintve. A 2008-ban induló Europeana Közép-Kelet európai feltöltői között Ausztria mögött a második helyen állunk az egymilliót jócskán meghaladó anyaggal.
Csaknem 4000, Rómáról készült 16-20. századi történelmi ábrázolást, köztük festményeket, nyomtatványokat és rajzokat digitalizált és tett közzé a világhálón kutatók egy csoportja.
Elkészült a közgyűjteményi digitalizálási stratégia, amelynek célja biztosítani a közgyűjteményi tartalmak minél szélesebb körű, akadálytalan hozzáférését a kultúrafogyasztók számára.
A Norvég Nemzeti Könyvtár digitalizálja a nigériai irodalmat egy olyan példa nélkül álló konstrukció keretében, amely a felek reményei szerint mintaként szolgál más országok számára is, és segít létrehozni egy önálló afrikai digitális könyvtárat.
Magyar Október címmel készített az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) szabadon elérhető online adatbázist, amelyen keresztül az 1956-os forradalomról fennmaradt fotókat és mozgóképes anyagokat az események helyszíneihez rendelve térképen böngészhetik az érdeklődők, valamint elérhetik a Szabad Európa Rádió magyar osztályának archív hanganyagait is.
Alapos vizsgálatok után Rembrandtnak tulajdonított egy tulajdonában lévő állatrajzot a braunschweigi Herzog Anton Ulrich Múzeum.
Ezentúl szabadon letölthetők és felhasználhatók azok a digitalizált fotók, amelyek a New York-i Metropolitan Múzeum gyűjteményének egy jelentős részéről készültek – jelentette be az intézmény.
A Vatikán legféltettebb kincsei is megcsodálhatók a Vatikáni Múzeumok teljesen megújult és modernizálódott honlapján, amelyet most mutattak be a sajtónak.
A British Library Endangered Archives programja legújabb támogatásának köszönhetően egy moldvai cigány közösség családi hagyatékanyagát böngészhetjük online.
Az Endangered Archive projektjeiről már korábban is tudósítottunk. Egyik legutóbbi vállalkozásuk keretében régi burmai negatívokat digitalizáltak és tettek nagy felbontásban elérhetővé. A szocialista Burma életébe bepillantást nyújtó fotók ritka kuriózumnak számítanak.
Most már nem csak magyar forrásokat, hanem az angol nyelvű dokumentumokat és forrásanyagokat is tanulmányozhatjuk online.
Egyre több kezdeményezésről olvashatunk, amelyek a nagyvárosok közösségi térképeinek a kiépítésére irányulnak. Ezek lehetnek akár baráti közösségek, vagy szubjektív saját térképek összeállítása: erre például a Foursquare alkalmazás kiváló. A felhasználó által bejárt és kedvelt helyeket barátai is láthatják, átvehetik a példáját, megismerhetik szokásait, esetleg real-time követhetik is, ha élőben szeretnék elcsípni.
Vannak viszont olyan közösségi térképek is, amelyek valamely tartalom mentén vagy egy cél érdekében jöttek létre. Az egyik szomszédos friss példa erre a Narațiuni Urbane bukaresti oldal, amely öt téma köré szerveződő közösségi, online térképek kialakulását célozta meg. A megjelölt pontok mellé a megadott témák alapján egy történetet is fel lehet tölteni. Például be lehet jelölni olyan pontokat, ahol az utcai járókelő nem érzi magát biztonságban, egy-egy adott ponthoz milyen hangokat asszociálnak, vagy hogy melyik utca milyen burkolatú (aszfalt, makadám stb.), vagy milyen a levegő minősége. Van olyan alkalmazás, amelynek segítségével bárki elindíthat egy közösségi térképtervezési folyamatot.
Hasonló kezdeményezés nálunk a Kortárs Építészeti Központ koordinálásában létrejött Lakatlan Budapest projekt. A szervezők és az önkéntesek várják a bejelentéseket, amelyek lakatlan, ki nem használt épületekről tudósítanak. A problémát a közép-európai térség városainak posztszocialista, posztindusztriális, illetve válság okozta átalakulása jelentette, amelynek során sok ingatlan megüresedett. Az elhagyott városi terek sok esetben egy-egy környék, városnegyed leértékelődését is okozták. „Az ilyen típusú épületekről és telkekről – részben a források szűkössége miatt – még senki sem készített átfogó leltárt, ám számuk láthatóan egyre növekszik.” – tudósít a projekt honlapja. Hozzáfűzi ugyanakkor, hogy sokan keresnek áron alul bérelhető irodákat, alkotóműhelyeket, kereskedelmi és lakótereket ideiglenes használatra. A térkép ösztönzője kíván lenni a lakókörnyezetről való felelős gondolkodásnak, párbeszédet kíván teremteni az üres ingatlanok létéről, azok helyzetének fenntarthatatlanságáról.
Cél a felelős gondolkodás erősítése
A belvárosból is sok-sok ilyen példát mutat már a honlap: az egyik közismert példa a Párizsi udvar, amely a gyönyörű tereivel, több mint két emeletnyi területével üresen áll, műemlékvédelem alatt. Vagy a Petőfi Sándor utcai egykori Corso étterem épülete, a leírás szerint a legnagyobb klasszicista bérház, amelyet 1832-ben építetett át Hild József a Trattner-Károlyi család és nyomdájuk számára. A listából látható, hogy a Petőfi Sándor utca sajnos bővelkedik további üres ingatlanokban, amelyeknek felhasználása műemlékvédelmi szempontból nehezen kivitelezhető. De megtalálható itt a Sándor-villa, a valamikori OPNI szecessziós épülete, a Svábhegyi Szanatórium és a Hungária körúti Kontrax Irodaház, amely 1992 óta áll üresen. Persze a felelős gondolkodás eredményeiről is érdemes szót ejteni: például a Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház egy 100 éves hatalmas épületet vett birtokba, illetve a MÜSZi, a Művelődési Szint pedig a Corvin Áruház harmadik emeletére költözött.
Bakk Ágnes