a rovat írásai

A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes

Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.

Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?

Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.

Prágáé a Szláv eposz

Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című  festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.

Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata

A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház

A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.

Seuso kincsei Fehérvárra utaznak

Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.

Újra üvölt a palmürai oroszlán

Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.

Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával

Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.

A kastély újra a régi fényében tündököl majd

Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.

Sissi és Magyarország Kínában

A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.

Itt a Spintharus davidbowiei!

Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.

Művelődés összes cikke »

Az óramű apostola?

newton_leadAz Angliában csak később bevezetett Gergely-naptár szerint ma 370 éve született Sir Isaac Newton. A közismertebb dátum 1642. december 25, még éppen Galilei halálozásának évében.

Vannak persze vitán/világnézeten/időszámításon felül álló dolgok. A prizma katolikusoknak, deistáknak, sőt még ateistáknak is felbontja a Nap fehér fényét, tükrös távcsöveket a mai napig használunk és a Naprendszer bolygói is (kitűnő közelítéssel) ellipszispályákon keringenek, amelyeknek egyik gyújtópontjában van a Nap, vagyis hivatalosan is Kopernikusznak, Keplernek és Galileinek lett igaza. Newton négy mozgástörvénye (vagy legalább az első három) manapság általános iskolai tananyag, de talán nem árt őket felidézni.

I. Minden test nyugalomban van, vagy egyenes vonalú, egyenletes mozgást végez, amíg erő hatására az állapot megváltoztatására nem kényszerül. Szemben az akkoriban egyeduralkodó arisztoteliánus nézőponttal, amely szerint a magára hagyott test „természetes” állapota a nyugalom. A világnak ezen alapelv szerint nincs „közepe”, a newtoni dinamika minden olyan vonatkoztatási rendszerben ugyanúgy viselkedik, ahol ez a törvény igaz (ezeket nevezzük inerciarendszereknek). Az analógiás mágia „ami fönt, az lent” elve tehát ironikus módon fennáll: az égitestekre ugyanazok az egyetemes törvények vonatkoznak, mint egy almára.

II. Pontszerű test lendületének (impulzusának) megváltozása egyenesen arányos a testre ható erővel, és az arányossági tényező a test tömege, azaz F=dI/dt (régebbi jelölés szerint dp/dt). Vagyis egy testre ható erő nem közvetlenül a sebességet határozza meg (szintén Arisztotelész), hanem annak megváltozását, a gyorsulást. Ha a test tömege nem változik, az egyenlet az ismerősebb F=ma alakot veszi fel, ezt nevezzük a dinamika alaptörvényének. Einsteinnél majd más formát vesz fel az egyenlet, de határesetként tartalmazza az elegáns newtoni alakot.

III. Két test kölcsönhatása során mindkét testre azonos nagyságú, egymással ellentétes irányú erő hat. Vagyis a boxzsák visszaüt, és a Föld is elmozdul, ha ugrálunk rajta. Newton innen vezette le a lendületmegmaradás törvényét.

IV. Ha egy testre egy időpillanatban több erő hat, akkor ezek együttes hatása megegyezik a vektori eredőjük hatásával. Ritkán idézett törvény; akire tartozik, az ma már teljesen magától értetődőnek tartja, aki meg nem érti, annak nem is kell értenie.

newtonscradle
Fu-Kwun Hwang és lookang szimulációja a Newton bölcsője néven ismert asztali ismeretterjesztő játékhoz.

Sir Isaac Newton, minden elméleti fizikus prototípusa, aki egy jelentőségében, pontosságában és eleganciájában csak Eukleidész Elemekjéhez mérhető alapművet hozott létre (a newtoni mechanika meghaladásához egy Einsteinre volt szükség), az aufklérizmus ikonikus figurája, az ész évszázadának apostola nem volt fenntartás nélküli newtoniánus. John Maynard Keynes, a világhírű közgazdász, aki részben titkosírással írt kéziratainak nagy részét felvásárolta és megfejtette, így fogalmazott: „Nem az ész korának első szülöttje. Az utolsó varázsló.”

newton blake
William Blake: Newton (1795–1805). Newton munkásságának csak a nyilvánvaló részét ismerte.

Persze részben igaza volt Blake-nek: Newton valóban „a végessel leplezte a végtelent”, hiszen az általa (is) kifejlesztett, a Principia alapjául szolgáló matematikai módszernek, a kalkulusnak/függvényanalízisnek valami nagyon hasonló a célja, tévedés viszont, hogy ennyire ne látott volna ki a saját maga kreálta óramű-univerzumból. Newton nagyon vallásos volt – a maga módján. Például nem fogadta el a szentháromságtant, amiért önmagában megfoszthatták volna professzori címétől, sőt akár halálra is ítélhették volna, ha nyilvánosságra kerül. Viszont azt sem gondolta, hogy „a gép forog, az alkotó pihen”; nem tekinthető deistának sem. Szilárdan hitte, hogy a gravitációt a Mindenható tartja működésben (hiszen minden egyéb bálványimádás volna), könyveket írt a Biblia szó szerinti értelmezéséről, különös tekintettel a Salamon templomának arányaiban elrejtett titkos üzenetekre. Az Apokalipszissal való riogatást fölösleges szenzációhajhászásnak tartotta, de azért megjósolta(!), hogy az Új Jeruzsálem 2060 előtt nem jön el.

Diana fája
A Diana fája néven ismert képződmény. ΛΦΠ felvétele.

És hogy teljes legyen a kép, az akkoriban végnapjait élő alkímiával is foglalkozott. Ne felejtsük el azonban, hogy még Antoine Lavoisier és John Dalton munkássága előtt járunk, Dmitrij Mengyelejevről nem is beszélve: az ókori atomelmélet még nem támadt fel, az alkímia „az” anyagtudomány. Ennek ellenére életerőt tulajdonítani például ennek a fásan kristályosodó ezüst–higany-ötvözetnek még ekkor, a flogisztonelmélet fénykorában is meredek. Magukat a kísérleteket viszont a rá jellemző precizitással írta le, mai elnevezéssel ásványi savak előállítását célzó kísérletei például sikeresen reprodukálhatóak.

Moldován Márton

• Publikálva: 2013.01.04. 10:41 • Címke: évforduló, tudomány