a rovat írásai
Elment Nepp József is
Elhunyt Nepp József Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, forgatókönyvíró, tudatta családja hétfőn az MTI-vel.
Rekordszámú filmmel jön az idei Verzió!
Idén 14. alkalommal rendezik meg a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivált. November 14. és 19. között 43 országból több mint 100 filmet vetítenek Budapesten, november 23. és 25. között pedig Pécsett és Szegeden láthatnak válogatást az érdeklődők.
Ezüst Ibolyát kapott A martfűi rém
A legjobb filmnek járó Ezüst Ibolya-díjat nyerte el Sopsits Árpád A martfűi rém című filmje az olaszországi Parma Music Film Festivalon, melynek szakmai zsűrije Szabó Gábort a legjobb operatőr díjával tüntette ki.
Halálos séta a Károly-híd korlátján
Meghalt Jan Tríska neves cseh színész, aki számos amerikai filmben is szerepelt. A nyolcvanéves művész hétfőn kórházban halt meg, miután új filmje forgatása előtt a Károly-hídról beesett a Moldvába és súlyos sérüléseket szenvedett, közölték hétfőn Prágában.
Magaskultúra az Urániában
Metropolitan operák, Bolsoj balett-előadások, vezető angol és orosz színházak darabjai, valamint a világ vezető múzeumainak tárlatait is megtekintheti a közönség az Uránia Nemzeti Filmszínház mozivásznán a 2017/18-as évadban.
Filmrendező, aki Wittgensteinről írta a diplomamunkáját
Hatvanadik születésnapját ünnepli szeptember 21-én Ethan Coen amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Neve és pályája elválaszthatatlan szintén rendező bátyjától, Joel Coentől, akivel több mint harminc éve dolgoznak együtt, s olyan filmeket jegyeznek, mint a Fargo vagy a Nem vénnek való vidék.
Meglesz a szobor Piedone szülinapjára
A tervek szerint Bud Spencer születésnapjára, október végére kerülhet ki a színészt ábrázoló egész alakos bronzszobor a budapesti Corvin sétányra, közölte a Józsefvárosi Önkormányzat az MTI-vel.
Világkörüli útra indul a Trónok harca
Barcelonában debütál a Trónok harca televíziós sorozatról szóló világkörüli vándorkiállítás október végén.
A 7. évadot egymilliárdszor töltötték le
Több befejezést fognak forgatni a Trónok harca utolsó epizódjához, így
akarják elejét venni annak, hogy kiszivárogjon, miként végződik a
népszerű sorozat. A 7. évadot amúgy egymilliárdszor töltötték le illegálisan.
Moszkva helyett Vlagyivosztokba vitték a premier előtti vetítést
Megtartották Vlagyivosztokban Alekszej Ucsityel Matilda című filmjének premier előtti vetítését nem sokkal az után, hogy Moszkvában órákkal a tervezett bemutatója előtt hétfőn lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma vetítését biztonsági okokra hivatkozva.
Mégsem vetítették a Miklós cárról szóló filmet
Órákkal tervezett vetítése előtt lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma, a Matilda premier előtt moszkvai bemutatóját.
A hang szenvedélye és mágiája
Beszélgetés a magyar filmhang jelenéről és jövőjéről
Az átlagos mozilátogató nem szentel tudatos figyelmet a filmek füllel érzékelhető oldalának – ezt mondja a tapasztalat.
Talán ezért is voltak kíváncsiak a magyar filmhang jelenéről és jövőjéről folytatott kerekasztalbeszélgetés szervezői a körülbelül 50–60 főnyi közönség összetételére. A szakmabeliek sokasága mellett mindössze négyen mondták magukat a kérdésre válaszolva „civilnek”.
Az Uránia Filmnapok filmhang és filmzene tematikája, bár nem újkeletű, mégis időszerű. A film mint több médium szintézise, már a hangosfilm születése előtt foglalkoztatta az alkotókat. A legközelebbi testvér egyes elméletek szerint még csak nem is a látvány, hanem az irodalom. Az önálló auditív elem búvópatakként van jelen a hangosfilm elterjedése (1928 után) óta. Eizenstein és Balázs Béla óta sokan érveltek a mellérendelhetőség lehetőségei mellett, a filmköznyelv mégis az illusztratív, alárendelt szereposztást kedveli.
A hangsáv egésze túlmutat a zenei elemen. Kolozsi László, Balázs Gábor és Veiszer Alinda (fotó: Oláh Gergely Máté, ©Uránia)
A kerekasztal jó alkalom volt arra, hogy megismerkedjünk a téma hazai szaktekintélyeivel. A beszélgetők doyenjeként dr. Erdélyi Gábor azt a generációt képviselte, amely a hatvanas években kezdte pályáját. A tizedes és a többiek (Keleti Márton, 1965) után Dárday István, Gothár Péter, Vitézy László, Palásthy György és számos más rendező hangmérnökeként tevékenykedett. Balázs Béla-díjas, Aranydiplomás, a sound design magyarországi oktatásának meghonosítója, a Színház- és Filmművészeti Egyetem professzora 1982 óta, tankönyvszerző. A hangmesterképzés egyik vezetője.
Csak négyen vallották magukat „civilnek”. Fotó: Kerekes Zoltán ©Uránia Nemzeti Filmszínház
A középgenerációhoz tartozó Balázs Gábor ugyancsak az SZFE tanára. Első pillantásra Mundruczó Kornéllal és Hajdu Szabolccsal folytatott együttműködése (Delta, Bibliothèque Pascal stb.) a legfeltűnőbb, de jegyez például Rófusz Ferenccel közös animációs filmet (Ticket, 2011) is. Húsz éves oktatói gyakorlat, számos díj (pl. Legjobb hangmérnök – Belo Horizonte, Brazília, 2004) áll mögötte. A kritikát a filmekről, operáról, zenéről értekező Kolozsi László képviselte. Bár a hangsáv egésze túlmutat a zenei elemen, izgalmas lett volna egy zeneszerző a beszélgetőasztalnál. Selmeczi György sajnos betegség miatt nem tudott eljönni.
Magától értődik, hogy a beszélgetés egyik fókusza a hazai hangmesterképzésre esett. A jelenlevő számos fiatal számára valószínűleg nem volt meglepetés, de szélesebb körben kevésbé ismert, hogy az SZFE-en immár a harmadik hangmesterosztály fut jelenleg. A hazai képzés (évfolyamonként 10–15 hallgató, 20–24-szeres túljelentkezés mellett) a legtöbb hasonló jellegű külföldi intézménytől eltérően a kimerítő technikai alapok mellett művészeti ismereteket, művészettörténetet, esztétikát is ad. A bolognai rendszer értelmében a BA három éve a szakoktatásé, míg az MA célja a művészképzés. A hangmesterek nem izoláltan tanulnak, például a rendezőkkel együtt is vannak tantárgyak és gyakorlatok, a csoportmunka lényegi elem.
Az igazi hangmester szenvedélyből dolgozik. (fotó: Kerekes Zoltán ©Uránia Nemzeti Filmszínház)
A beszélgetés mindazonáltal szerencsére nem zuhant bele egy felsőoktatási termékbemutató száraz információhalmazába. Erről az inspirálóan moderáló Veiszer Alinda hivatalból is gondoskodott. Esett szó terepfelvételről, hanggyűjtésről. Az igazi hangmester szenvedélyből dolgozik. Olyan extremitások, mint a zuhanó bútorok hangja a hegyoldalban, vagy gépjárművet totálkárosra verő jégeső dörömbölése, nem feltétlenül kötődnek produkciókhoz, sokszor dobozban várják, hogy talán egyszer szükség lesz rájuk.
Az elegáns, stúdióban folytatott utómunkával szemben a terepfelvétel a szakma kisebb presztízst jelentő, ugyanakkor keményebb munkával járó válfaja. Ráadásul Magyarországon nemzetközi összehasonlításban maguk a körülmények is nehezebbek, szinte kizárt elérni például egy útszakasz lezárását a forgalomtól, még ha egy forgatás azt kifejezetten igényelné is. A dialógusok helyszíni felvételeit pedig a művészi szempontból mégoly indokolt színészválasztás színezheti: egyrészt a kifejezetten színházi beszédre kiképzett színészeket sem könnyű rögzíteni, másrészt az amatőr szereplők hangfelvétele is embert próbáló feladat. Balázs Gábor a Deltában főszereplő Lajkó Félixet hozta fel példának. De az alagút végén fény látszik: a kurrens színészosztályok tagjai már megtanulnak mikrofonnak dolgozni.
Szemléletváltásra várva. Dr. Erdélyi Gábor, Kolozsi László, Balázs Gábor, Veiszer Alinda (fotó: Oláh Gergely Máté, ©Uránia)
Szóba került, hogy miért nem foglalkozik Magyarországon a kritika a filmhanggal? Kolozsi László Báron Györgyöt idézte: gyakran eldönthetetlen, hogy a filmmel magával, vagy egy adott vetítőteremmel van-e gond. Egyáltalán: nagy kérdés, hogy egy film hangjából a filmszínház mit képes megmutatni. A tisztán zenei hangfelvételek készítői bizony nem táplálnak illúziókat: egy CD hangképét szokás a leggyatrább PC-hangszórócskákkal, valamint silány gombfülesekkel is tesztelni, mert a fogyasztók jelentékeny hányada ilyen készülékekkel hallgat zenét.
A zárókérdés így hangzott: mi ma a nagy kihívás a filmhang tekintetében az alkotóknak? Azt hiszem, nem nehéz egyetérteni a válasszal: a kismonitorok és az ilyen-olyan házimozik regnálásának korában az igazi filmszínház varázsának becsét, szeretetét, a „barlang” mágiáját kellene visszaszerezni. Szemléletváltásra várunk, egyben technikai továbblépésre, ami a közösségi élményt is képes lenne visszahozni a filmek befogadásában.
Hajnóczy Csaba