a rovat írásai

A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes

Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.

Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?

Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.

Prágáé a Szláv eposz

Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című  festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.

Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata

A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház

A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.

Seuso kincsei Fehérvárra utaznak

Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.

Újra üvölt a palmürai oroszlán

Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.

Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával

Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.

A kastély újra a régi fényében tündököl majd

Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.

Sissi és Magyarország Kínában

A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.

Itt a Spintharus davidbowiei!

Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.

Művelődés összes cikke »

Száguldás agyvérzésig – Egon Erwin Kisch

kischEgon Erwin Kisch agyvérzés következtében halt meg Prágában 1948. március 31-én. Vélhetően néhány helyi lap pár sort szentelt is a halálhírnek, mert nem akárki szenderült jobblétre az új kor hajnalán, hanem maga a „száguldó riporter”, az oknyomozó újságírás úttörője. Aki ateistaként nem volt rest hosszasan várakozni arra, hogy bejusson Lourdes-ba, a barlang csodatévő vízéhez. És aki végigtudósította a spanyol polgárháborút is, a köztársaságiak mellett.

Mert kommunista volt, mint oly sokan akkoriban, az új század első évtizedeiben. Amikor, mondhatni, divat volt értelmiségi körökben kommunistának lenni, látván a régi rend válságát, a széles tömegek nyomorát. A sokgyermekes prágai zsidó kispolgár tehetséges fia pedig onnan jött, ahol érezni is lehetett a nyomort, és saját maga küzdötte fel magát odáig, hogy Európa és az akkori világ legismertebb újságírója lett. A száguldó riporter – mert ott volt mindenütt, ahol valami fontos dolog történt. Németül írt, több ezer témával foglalkozott, és annak ellenére, hogy állandóan úton volt, rendkívül precízen felkészült cikkeire, minden lényeges információ birtokában indult csak el a helyszínre.

kisch
Frontkatonaként

Újságírói hírnevét leginkább Alfred Redl ezredes kémkedési botrányának és kikényszerített öngyilkosságának leleplezésével alapozta meg. Amiről egyik lakatosmester ismerősétől szerzett tudomást, akit a katonai titkosszolgálat kért fel Redl fiókjának felnyitására. A tiszturak közben vélhetően nem figyeltek oda, az élelmes lakatos pedig olyan információk birtokába jutott, amelyek mindent megértek Egon Erwin Kischnek. A hamarosan kirobbanó első világháborúban érdekes módon nem haditudósítóként, hanem felderítőként harcol a szerb, majd az orosz fronton. Néhány forradás mellett olyan élményanyagot gyűjt össze, amiből rengeteg cikk születik, élvezetes olvasmányok a mai napig.

kisch
Sanghajban, 1932 (fotó: DHM Berlin)

Baloldalisága egészen a köztársaság kikiáltásáig és az osztrák kommunista pártig sodorja, a bécsi kommunista hatalomátvétel viszont nem sikerül, Kisch pedig megjárja a börtönt is, majd innen a weimari Németország Berlinjébe költözik. Ahol többek között feltárja Rosa Luxemburg és Karl Liebknecht meggyilkolásának hátterét, és sikeresen vizsgálódik a Reichstag felgyújtása körül is. Ez utóbbiért természetesen le is csukják, csak a csehszlovák állam hangsúlyozott kérésére engedik Prágába, ahonnan a bevonuló németek elől Párizsba utazik, majd amikor a németek oda is utána mennek, 1940-ben egészen Mexikóig menekül.

kisch
Útirajzai a legnagyobbak közé emelik

Közben a spanyol polgárháborús tudósítások mellett beutazza szinte az egész világot, részben magyarul is olvasható útirajzai a legnagyobbak közé emelik. Hogy hű legyen tudatosan választott szakmájához is, még 1928-ban megírja a sajtó 400 éves történetét. Kommunista elkötelezettsége is töretlen, a Magyar Távirati Iroda Sajtóadatbankjának egy 2005-ben felhasznált háttéranyaga szerint „nem hasonlott meg” a harmincas évek nagy koncepciós perei után sem. Mexikóban is baloldali újságot szerkeszt, majd 1946-ban visszatér szülővárosába. Ahol viszont a saját bőrén tapasztalva az új világot, elhallgat, nincs nyoma például annak sem, hogy a népek önrendelkezéséről szóló elvre hivatkozva tiltakozott volna a Beneš-dekrétumok ellen. Amit talán a szülőföldjéhez való ragaszkodása miatt sem várhattunk volna el tőle. A kiépülő diktatúrát leleplező cikkek viszont vélhetően idővel megszülettek volna, mert valahol ő is tudhatta, hogy gyilkosok közt cinkos aki néma, és hiába minden, az utókor kíméletlenül kimondja az ítéletet.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2013.03.31. 07:00 • Címke: évforduló