a rovat írásai
Nem a rák, méreginjekció végzett a költővel?
Nemzetközi szakértők egy csoportja szerint százszázalékos bizonyossággal kijelenthető, hogy a Nobel-díjas chilei költő, Pablo Neruda halálát nem rák okozta, ahogy azt annak idején a katonai rezsim állította a dél-amerikai országban.
És elindult a nagy íróper
Hatvan éve, 1957. október 25-én kezdődött az 1956-os forradalom utáni Kádár-kormány nagy nemzetközi visszhangot kiváltó koncepciós jogi eljárása, a „nagy íróper″.
Segédmunkásból lett költő
Október 24-én lesz hetvenöt éves Serfőző Simon Kossuth- és József Attila-díjas költő, író.
Ishiguróé a Nobel
Kazuo Ishiguro angol írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Hemingway tíz évesen képzeletben Európába utazott
Előkerült Ernest Hemingway első elbeszélése, amelyet még tízéves korában írt. A fikciós útinaplót két Hemingway-kutató, Sandra Spanier és Brewster Chamberlin találta meg egy Key West-i magánarchívumban.
100 éve született Szbó Magda - megemlékezés Debrecenben
Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából emlékházat és domborművet avattak az író egykori iskolájában, a debreceni Dóczy gimnáziumban.
Csesztve és Sztregova, Arany és Madách
Madách Imre Irodalmi Napokat tartanak a szlovákiai Alsósztregován és a Nógrád megyei Csesztvén; a pénteki és szombati rendezvény programjait Arany János születésének 200. évfordulója jegyében állították össze, és megemlékeznek a két költő barátságáról is, tájékoztatta az MTI-t a csesztvei Madách Imre Emlékház munkatársa.
Költő elvont gondolatisággal
Hatvan éve, 1957. október 3-án halt meg Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, műfordító.
Tompa a búslelkű verselő lelkész
Kétszáz éve született Tompa Mihály, népdalokból kiinduló édes-bús elégiák és hazafias versek szerzője. Három település református lelkésze, és Petőfi, majd Arany barátja. Aki végül is három faluban élte le életét, és vetette papírra tekintélyes életművét.
Ma van a magyar dráma napja
A magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve.
King a rémkirály
Nagy valószínűséggel Stephen Edwin King írással tölti 70. születésnapját is. Na jó, mondjuk inkább, hogy azért reggel még bepötyög néhány bekezdést az aktuális műből, és csak azután adja meg magát a nagy napnak. És ünnepelheti, ünnepeltetheti magát, mert valószínűleg ő a világ legismertebb, és legelismertebb élő írója.
A nyolcvanéves Konrád György köszöntése
Konrád György, Kossuth-díjas író négy és fél évtizede, a hatvanas évek
óta tartozik a legismertebb hazai regényírók, majd esszéisták sorába.Az idős alkotó tipikus közép-európai értelmiségi sorsot járt be; a kommunista rezsim idején fokozatosan sodródott a politikai ellenzéki szerepébe. Irodalmi témáinak helyébe a közéleti, majd egyre inkább filozófiai kérdések feletti elmélkedések léptek, sőt a rendszerváltozás utáni években egy időre a belpolitika élvonalában küzdő figura lett. A kilencvenes években a tekintélyes és befolyásos Berlini Művészeti Akadémia elnökeként működött. Műveit Európa-szerte olvassák. A kontinens jövőjéről rendezett fórumok, tanácskozások, konferenciák szívesen látott és nagyrabecsült vendége.
Dedikálás közben a 2010-es Ünnepi Könyvhéten (fotó: Vadas Róbert)
Életének eseményeit, fordulatait számos írásában pontosan megörökíti. Berettyóújfalun született, egyike kevés zsidó származású földijének, akik túlélték a náci korszakot. A fővárosba került, hivatalnokként szociális kérdésekkel foglalkozott. Első regényével, a nyomasztó szociális munkási élményeket esztétikai anyaggá emelő és a rendszer egészére meggyőző erővel kivetítő Látogatóval a hatvanas évek közepén szinte berobbant az irodalmi köztudatba; alkotói pályafutásába azonban (mint annyiszor) belerúgott a politika. Cenzúrázták, tűrték, majd tiltották.
Szociológiai működését, amelynek fókusza a városszociológiára irányult, széles körű szakmai elismerés övezte. A nyolcvanas években már a legismertebb rendszerkritikusok, majd ellenzékiek egyike. Fontos művei csak külföldön jelenhettek meg.
Idehaza az 1989-es fordulat után állhatott a széles nyilvánosság elé mint liberális gondolkodó. Azóta sorra adták és adják ki korábbi és újonnan keletkező műveit, a legrangosabb kitüntetésekben részesül. Elvhűségével, nyíltságával sok támogatót állított maga mögé, ugyanakkor mindenkori politikai ellenlábasainak kedvelt céltáblájává vált; mintha szimbóluma volna szemükben minden gonoszságnak, amit a másik oldalról feltételeznek. Mindeközben (részben nyelvismerete okán) folyamatosan hívták és hívják külföldre. A világ számos táján megfordult – olyan európai gondolkodóvá vált, akinek adnak a szavára.
Akadémiai elnökként jórészt Berlinben élt. Az utóbbi évtizedekben ideje jó részét megosztva tölti Budapesten, illetve a Balaton-felvidéken, legendás és alkotásaiban sokszor megörökített hegymagasi házában, ahol könyveit írja.
Művei elérhetők a Digitális Irodalmi Akadémia honlapján.
Mentes Tamás
Az író honlapja.