a rovat írásai

Ishiguróé a Nobel

Kazuo Ishiguro angol írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.

Hemingway tíz évesen képzeletben Európába utazott

Előkerült Ernest Hemingway első elbeszélése, amelyet még tízéves korában írt. A fikciós útinaplót két Hemingway-kutató, Sandra Spanier és Brewster Chamberlin találta meg egy Key West-i magánarchívumban.

100 éve született Szbó Magda - megemlékezés Debrecenben

Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából emlékházat és domborművet avattak az író egykori iskolájában, a debreceni Dóczy gimnáziumban.

Csesztve és Sztregova, Arany és Madách

Madách Imre Irodalmi Napokat tartanak a szlovákiai Alsósztregován és a Nógrád megyei Csesztvén; a pénteki és szombati rendezvény programjait Arany János születésének 200. évfordulója jegyében állították össze, és megemlékeznek a két költő barátságáról is, tájékoztatta az MTI-t a csesztvei Madách Imre Emlékház munkatársa.

Költő elvont gondolatisággal

Hatvan éve, 1957. október 3-án halt meg Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, műfordító.

Tompa a búslelkű verselő lelkész

Kétszáz éve született Tompa Mihály, népdalokból kiinduló édes-bús elégiák és hazafias versek szerzője. Három település református lelkésze, és Petőfi, majd Arany barátja. Aki végül is három faluban élte le életét, és vetette papírra tekintélyes életművét.

Ma van a magyar dráma napja

A magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve.

King a rémkirály

Nagy valószínűséggel Stephen Edwin King írással tölti 70. születésnapját is. Na jó, mondjuk inkább, hogy azért reggel még bepötyög néhány bekezdést az aktuális műből, és csak azután adja meg magát a nagy napnak. És ünnepelheti, ünnepeltetheti magát, mert valószínűleg ő a világ legismertebb, és legelismertebb élő írója.

Arany János a fasori kerítésen

Arany János üzenetei címmel a magyar irodalom egyik legnagyobb alakját kívánja megidézni születésének 200. évfordulója alkalmából a Magyar Írószövetség rendhagyó emlékkiállítása.

Regény született abból a torockói útból

Jókai Mór 140 éve megjelent Egy az Isten című regényének eredeti kéziratát is bemutatja a Petőfi Irodalmi Múzeum az unitárius egyház és az irodalom kapcsolatáról szóló kamarakiállításon, mondta a múzeum gyűjteményi igazgatója az M1 aktuális csatornán vasárnap.

Jókai Anna utolsó nagy ajándéka

Jókai Anna egyszerre volt a magyarok közösségének szószólója és élő lelkiismerete, mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere csütörtökön a Pesti Vigadóban, ahol bemutatták a júniusban elhunyt írónő utolsó könyvét, az Átvilágítás című önéletírást.

Irodalom összes cikke »

100 éve született Szbó Magda - megemlékezés Debrecenben

szabo_leadSzabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából emlékházat és domborművet avattak az író egykori iskolájában, a debreceni Dóczy gimnáziumban.

Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár avató beszédében magyar, nemzetközileg is elismert, protestáns írónak nevezte Szabó Magdát, akinek műveit 42 nyelven olvassák világszerte. Szabó Magda már tíz éve nincs köztünk, de örökségét, hagyatékát, írásait a következő generációk is ápolják majd, ebben segít az emlékház és a dombormű is, mondta az államtitkár. Novák Katalin szerint Szabó Magda minden tekintetben magyar író: „az írásaiban ott van a magyar gondolkodás, a magyar táj, minden írásában ott van a magyar emberek viselkedése, (...) a magyar nemzeti karakter″. Hozzátette: Szabó Magda minél inkább jellegzetes magyar világot ábrázol művészi eszközökkel, annál inkább számíthat a világ elismerésére.

szabo magda 

Szabó Magda születésének centenáriumán a legolvasottabb francia könyvsorozatban már harmadszor jelent meg franciául Az ajtó című regénye, két éve pedig ezt a regényét a The New York Times az év könyvének választotta az Egyesült Államokban, s ez is igazolja, hogy nemzetközileg is komoly sikereket ért el, mondta az államtitkár. Novák Katalin kiemelte, hogy Szabó Magda írásaiban mindig ott van a női lélek, a női gondolkodás, megjelennek a női szerepek, a női karakterek, és ott van a család, mint érték, mint fészek, mint tűzhely, mint erőforrás. Papp László, Debrecen polgármestere azt mondta, az a szellemi-művészeti kincs, amelyet Szabó Magda létrehozott és a világra hagyott, nemcsak ízig-vérig debreceni, hanem az egyetemes magyar kultúra örökérvényű része is. A megemlékezés helyszínére utalva megjegyezte: Szabó Magda mindig rajongással és nagy elismeréssel nyilatkozott a Dóczyról, amely „magyarságukban és hitükben elkötelezett, az átlag középiskolásoknál alaposabb tudással felvértezetett lányokat bocsátott útjára″. Papp László kiemelte: a jelenlegi Dóczy gimnázium is mértékadó intézménye Debrecen oktatási rendszerének: „legfőbb erényei időtállóak, az ott végzett növendékek hitükben erősek, magyarságukra büszkék, tudásuk és értékrendjük szilárd″.

szabo magda

Fekete Károly tiszántúli református püspök örömét fejezte ki, hogy a gimnázium Szabó Magda életművét közkinccsé teszi. A korábbi emlékszobát kinőtte a hagyaték, ezért döntöttek úgy, hogy az iskola udvarán, külön épületben helyezik el az író szellemi és tárgyi örökségének emlékeit, amelyek rendelkezésre bocsátásáért a püspök köszönetet mondott a Református Kollégium múzeumának és Tasi Gézának, a Szabó Magda-hagyaték gondozójának. Fekete Károly megemlékezett arról is, hogy 1985-ben Szabó Magdát egyhangúlag választották meg a Tiszántúli református Egyházkerület főgondnokának, s ezzel ő lett az első női főgondok a Magyarországi Református Egyházban. Tasi Géza, a hagyaték gondozója azt mondta, hogy a 15. Matula-napokon, születésének 100. évfordulóján az életéből, munkásságából mindent bemutató, méltó emléket állítottak Szabó Magdának. Az ünnepséget követően a Dóczy gimnázium épületének falán leleplezték Szabó Magda bronz domborművét, majd megnyitották az emlékházat, amelyben Szabó Magda szavai fogadják a látogatókat: „én itt kaptam az életet, a nyelvet, amelyet beszélek, és amelyen a könyveim is szólnak″.

Szabó Magdáról archívumunkban is őrzünk fontos dolgokat.

(mti)

• Publikálva: 2017.10.05. 08:51

Digitális Irodalmi Akadémia