a rovat írásai
Nem a rák, méreginjekció végzett a költővel?
Nemzetközi szakértők egy csoportja szerint százszázalékos bizonyossággal kijelenthető, hogy a Nobel-díjas chilei költő, Pablo Neruda halálát nem rák okozta, ahogy azt annak idején a katonai rezsim állította a dél-amerikai országban.
És elindult a nagy íróper
Hatvan éve, 1957. október 25-én kezdődött az 1956-os forradalom utáni Kádár-kormány nagy nemzetközi visszhangot kiváltó koncepciós jogi eljárása, a „nagy íróper″.
Segédmunkásból lett költő
Október 24-én lesz hetvenöt éves Serfőző Simon Kossuth- és József Attila-díjas költő, író.
Ishiguróé a Nobel
Kazuo Ishiguro angol írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Hemingway tíz évesen képzeletben Európába utazott
Előkerült Ernest Hemingway első elbeszélése, amelyet még tízéves korában írt. A fikciós útinaplót két Hemingway-kutató, Sandra Spanier és Brewster Chamberlin találta meg egy Key West-i magánarchívumban.
100 éve született Szbó Magda - megemlékezés Debrecenben
Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából emlékházat és domborművet avattak az író egykori iskolájában, a debreceni Dóczy gimnáziumban.
Csesztve és Sztregova, Arany és Madách
Madách Imre Irodalmi Napokat tartanak a szlovákiai Alsósztregován és a Nógrád megyei Csesztvén; a pénteki és szombati rendezvény programjait Arany János születésének 200. évfordulója jegyében állították össze, és megemlékeznek a két költő barátságáról is, tájékoztatta az MTI-t a csesztvei Madách Imre Emlékház munkatársa.
Költő elvont gondolatisággal
Hatvan éve, 1957. október 3-án halt meg Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, műfordító.
Tompa a búslelkű verselő lelkész
Kétszáz éve született Tompa Mihály, népdalokból kiinduló édes-bús elégiák és hazafias versek szerzője. Három település református lelkésze, és Petőfi, majd Arany barátja. Aki végül is három faluban élte le életét, és vetette papírra tekintélyes életművét.
Ma van a magyar dráma napja
A magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve.
King a rémkirály
Nagy valószínűséggel Stephen Edwin King írással tölti 70. születésnapját is. Na jó, mondjuk inkább, hogy azért reggel még bepötyög néhány bekezdést az aktuális műből, és csak azután adja meg magát a nagy napnak. És ünnepelheti, ünnepeltetheti magát, mert valószínűleg ő a világ legismertebb, és legelismertebb élő írója.
Tompa a búslelkű verselő lelkész
Kétszáz éve született Tompa Mihály, népdalokból kiinduló édes-bús elégiák és hazafias versek szerzője. Három település református lelkésze, és Petőfi, majd Arany barátja. Aki végül is három faluban élte le életét, és vetette papírra tekintélyes életművét.
A Tompák még I. Lipót császártól kaptak nemességet, vélhetően a török ellen vívott harcok során, de ez a nemesség különösebb birtokadományokkal nem járt. Így aztán a költő apja, Mihály már csizmadiaként dolgozgatott Rimaszombatban, ahol egy cselédlányt, Bárdos Zsuzsannát vett el feleségül. Aki két fiút szült neki, majd tüdőbajban meghalt, az apa pedig már korábban is minden nap a pohár fenekére nézett. Ezért a gyerekeket az apai nagyapa nevelte fel sanyarú körülmények között, folyamatosan dolgoztatva Igriciben. Ahonnan az ifjú Mihály tehetségének köszönhetően a 70 kilométerre lévő sárospataki kollégiumban folytathatta tanulmányai.
Szobra szülőhelyén (forrás: MaNDA)
Ahol, mint szegény diák, kitűnt tanulmányi eredményével. Húsz évesen már segédtanítóskodott is Sárbogárdon, majd visszatért Patakra, hogy szélesítse jogi és teológiai ismereteit. Ez utóbbiakra pedig szüksége is lett, hiszen lelkészként élte le rövidnek mondható életét. Az első verse 1841-ben jelenik meg az Athenaeum című folyóiratban Mohos váromladékon címmel. Tanulmányait 1844-ben befejezve házitanító Eperjesen. Ide érkezik meg 1845. április 5-én Petőfi Sándor, akivel már néhány éve leveleznek, harmadikként pedig Kerényi Frigyes, Petőfi vendéglátója, maga is verselő csatlakozik a csapathoz. Így ejtik meg a város környékén kirándulgatva a híres eperjesi költőversenyt. Ahol egy csőszkunyhót kell megénekelni Erdei lak címmel. A versenyt Tompa nyeri, 1846-ban pedig kiadják az általa gyűjtött népmeséket és mondákat is.
Eközben Arany Toldija mögött második helyezést ér el és különdíjat kap a Kisfaludy Társaság pályázatán a Szuhay Mátyás című elbeszélő költeménye, amit még 1847-ben ki is ad a társaság. Tompa pedig sokat van a fővárosban, a Pilvax kávéházban írók és költők között, és tagjai közé választja a Kisfaludy Társaság is. Megjelenek válogatott versei, de ekkor valószínűleg anyagi megfontolásokból Beje község református lelkipásztora lesz. A forradalom kitörésekor éppen a bajor kisvárosban, Gräfenbergben tartózkodik gyógykezelésen, de a schwechati csatában már tábori lelkészként forgolódik. 1849-ben már Keleméren lelkészkedik, ahol meg is nősül, de Soldos Ilonától született fiai kiskorukban meghalnak.
Ez, és a szabadságharc leverése felett érzett gyász melankolikus és hazafias versekre sarkallja, amikért 1852-ben a hatalom elő is veszi. Ekkor már utolsó állomáshelyén, Hanván lelkész és előbb hat, majd nyolc hetet tölt valamiféle előzetes letartóztatásban, vizsgálati fogságban. Végül elengedik, és aztán barátja, Arany János is felkeresi 1855 nyarán családjával. Együtt is maradnak, utazgatnak a költők vagy hat hétig, de Tompa mindig is kissé borús kedélyállapota csak tovább romlik. Ez pedig kihatással van szervezetére is, betegeskedni kezd, orvosok hada kutatja a baját, végül szívelégtelenség miatt vizesedni kezdenek lábai. 51 évesen hal meg Hanván, ott is van eltemetve.
Pálffy Lajos