a rovat írásai

Nem a rák, méreginjekció végzett a költővel?

Nemzetközi szakértők egy csoportja szerint százszázalékos bizonyossággal kijelenthető, hogy a Nobel-díjas chilei költő, Pablo Neruda halálát nem rák okozta, ahogy azt annak idején a katonai rezsim állította a dél-amerikai országban.

És elindult a nagy íróper

Hatvan éve, 1957. október 25-én kezdődött az 1956-os forradalom utáni Kádár-kormány nagy nemzetközi visszhangot kiváltó koncepciós jogi eljárása, a „nagy íróper″.

Segédmunkásból lett költő

Október 24-én lesz hetvenöt éves Serfőző Simon Kossuth- és József Attila-díjas költő, író.

Ishiguróé a Nobel

Kazuo Ishiguro angol írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.

Hemingway tíz évesen képzeletben Európába utazott

Előkerült Ernest Hemingway első elbeszélése, amelyet még tízéves korában írt. A fikciós útinaplót két Hemingway-kutató, Sandra Spanier és Brewster Chamberlin találta meg egy Key West-i magánarchívumban.

100 éve született Szbó Magda - megemlékezés Debrecenben

Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából emlékházat és domborművet avattak az író egykori iskolájában, a debreceni Dóczy gimnáziumban.

Csesztve és Sztregova, Arany és Madách

Madách Imre Irodalmi Napokat tartanak a szlovákiai Alsósztregován és a Nógrád megyei Csesztvén; a pénteki és szombati rendezvény programjait Arany János születésének 200. évfordulója jegyében állították össze, és megemlékeznek a két költő barátságáról is, tájékoztatta az MTI-t a csesztvei Madách Imre Emlékház munkatársa.

Költő elvont gondolatisággal

Hatvan éve, 1957. október 3-án halt meg Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, műfordító.

Tompa a búslelkű verselő lelkész

Kétszáz éve született Tompa Mihály, népdalokból kiinduló édes-bús elégiák és hazafias versek szerzője. Három település református lelkésze, és Petőfi, majd Arany barátja. Aki végül is három faluban élte le életét, és vetette papírra tekintélyes életművét.

Ma van a magyar dráma napja

A magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve.

King a rémkirály

Nagy valószínűséggel Stephen Edwin King írással tölti 70. születésnapját is. Na jó, mondjuk inkább, hogy azért reggel még bepötyög néhány bekezdést az aktuális műből, és csak azután adja meg magát a nagy napnak. És ünnepelheti, ünnepeltetheti magát, mert valószínűleg ő a világ legismertebb, és legelismertebb élő írója.

Irodalom összes cikke »

Ma van a magyar dráma napja

madach_leadA magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve.

A Magyar Írószövetség vetette fel, hogy Az ember tragédiája első színrevitele előtti tisztelgésként szeptember 21. legyen a magyar dráma ünnepe. A kezdeményezéssel a hazai drámairodalom értékeire szerették volna felhívni a figyelmet, és ösztönözni akarták az írókat újabb művek megalkotására. Madách Imre 1859. február 17-én kezdte írni élete fő művét, amelyet 1860. március 26-án fejezett be. Az ember tragédiája a Kisfaludy Társaság támogatásával 1861-es évszámmal, de 1862. január 16-án hagyta el Emich Gusztáv nyomdáját. A Tragédia a magyar irodalom egyik legnehezebben értelmezhető alkotása, az emberiség sorsáról való töprengés drámai költeménye, melynek üzenetét újabb és újabb színpadra állítások próbálják megfejteni, értelmezni. A mű ősbemutatóját 1883. szeptember 21-én a Nemzeti Színházban tartották (Madách ekkor már csaknem húsz esztendeje meghalt). Az addig csak irodalmi körökben ismert drámát Paulay Ede igazgató, az intézmény főrendezője vitte színre. A látványos sikerhez a színház technikai felszereltsége is hozzájárult: az első ízben alkalmazott villanyfény, a jól működő süllyesztő és a megnövelt színpad. A valódi sikert azonban a szereplők aratták: Nagy Imre Ádámként, Jászai Mari Évaként, Lucifer szerepében pedig a pályakezdő Gyenes László lépett színpadra, utóbbi haláláig megtartotta szerepét a Nemzetiben. A kísérőzenét Erkel Gyula szerezte, Ádám jelmezeit Paulay tervezte, ő rajzolta meg a díszletek vázlatát is.

madách

Az ősbemutató óta eltelt több mint 130 évben számos magyar és külföldi színház tűzte műsorára a darabot, csak a Nemzeti Színházban nyolcszor újították fel. A későbbiekben Ádám szerepét olyan híres színészek játszották, mint Beregi Oszkár, Ódry Árpád, Abonyi Géza, Lehotay Árpád, Szabó Sándor, Ladányi Ferenc, Básti Lajos, Bessenyei Ferenc, Sinkovits Imre és Bitskey Tibor. Évát Fáy Szeréna, Márkus Emília, Tasnády Ilona, Tőkés Anna, Lukács Margit, Szörényi Éva, Máthé Erzsi, Váradi Hédi és Zolnai Zsuzsa személyesítette meg. Lucifer alakítói között volt Pethes Imre, Nagy Adorján, Ódry Árpád, Lehotay Árpád, Tímár József, Csortos Gyula, Balázs Samu, Major Tamás, Ungvári László, Básti Lajos és Kálmán György. A második világháború után először 1947-ben mutatták be a darabot, amelyet a kommunista rendszer nem sokkal később betiltott, csak 1957-től játszhatták ismét rendszeresen. A Tragédiát, színre vitelének centenáriumán, 1983. szeptember 21-én Vámos László rendezésében Bubik István, Tóth Éva és Balkay Géza főszereplésével adták elő. A dráma első szabadtéri előadása 1933-ban volt Szegeden, 500. előadását 1934-ben Horváth Árpád, az ezrediket Major Tamás, az 1500. előadást 2000-ben Iglódi István rendezte. Az előadások száma, a határon túliakkal együtt, az 1700-hoz közelít.

drámanap
Forrás: MaNDA

2002. március 15-én Madách drámai költeményével nyílt meg az új Nemzeti Színház, a nyitó előadást - teljesen új felfogásban - Szikora János rendezte, Ádámot Szarvas József, Évát Pap Vera, Lucifert Alföldi Róbert alakította. A legutóbbi, 2011-es nemzeti színházi bemutatót Alföldi Róbert rendezte. A legfrissebb változatot 2016 októberében a Miskolci Nemzeti Színházban állították színpadra Keszég László rendezésében. A magyar dráma napja alkalmából számos kitüntetést is átadnak. A Színházi Dramaturgok Céhe 1998 óta minden évben odaítéli az évad legjobb magyar drámájának járó elismerést, valamint a Bálint Lajos Vándorgyűrűt, utóbbit felváltva egy-egy dramaturgnak, illetve színházi titkárnak. Idén Háy János A halottember című műve nyerte el az évad legjobb magyar drámája díját, a Bálint Lajos Vándorgyűrűt pedig Török Tamara, a budapesti Katona József Színház dramaturgja veheti át. Az 1984-ben Pogányné Szép Berta, Szép Ernő húga által alapított Szép Ernő-jutalmat - nevezik Szép Ernő-díjnak is - drámaíróknak osztják ki. 1992-ig csupán egy alkotó vehette át, azóta a díjazottak köre 2-3 főre bővült. Az elismerést ebben az évben Zalán Tibor, Visky András és Lengyel Anna veheti át a budapesti Bajor Gizi Színészmúzeumban. A Színházi Kritikusok Céhe 1979 óta minden évben átnyújtja az előző évad legkiemelkedőbb színházi teljesítményeit tizenöt kategóriában elismerő Színikritikusok Díját, 2011 óta pedig életműdíjjal jutalmazza az arra érdemes alkotót, az elismerést idén Radnóti Zsuzsa Kossuth-díjas dramaturg veheti át. A Színikritikusok Díja gálaestjét idén Göttinger Pál rendezi, a helyszín a Budapest Bábszínház, a házigazda pedig a Momentán Társulat lesz.

A magyar dráma napjára a hazai és a határon túli teátrumok egyaránt ünnepi programmal készülnek. A Pesti Színházban Esterházy Péter Mercedes Benz című művét tekintheti meg a közönség a Szlovák Nemzeti Színház vendégjátékában, a budapesti Nemzeti Színházban pedig kamaraszínházi produkcióként ezen a napon mutatják be Katona József Bánk bán című darabját. Erdélyben is lesznek programok, a kolozsvári, a sepsiszentgyörgyi, a marosvásárhelyi és a csíkszeredai színház több előadást és rendezvényt tart a magyar dráma napján.

(mti)

• Publikálva: 2017.09.20. 08:47

Digitális Irodalmi Akadémia