Nemzetközi szakértők egy csoportja szerint százszázalékos bizonyossággal kijelenthető, hogy a Nobel-díjas chilei költő, Pablo Neruda halálát nem rák okozta, ahogy azt annak idején a katonai rezsim állította a dél-amerikai országban.
Hatvan éve, 1957. október 25-én kezdődött az 1956-os forradalom utáni Kádár-kormány nagy nemzetközi visszhangot kiváltó koncepciós jogi eljárása, a „nagy íróper″.
Október 24-én lesz hetvenöt éves Serfőző Simon Kossuth- és József Attila-díjas költő, író.
Kazuo Ishiguro angol írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Előkerült Ernest Hemingway első elbeszélése, amelyet még tízéves korában írt. A fikciós útinaplót két Hemingway-kutató, Sandra Spanier és Brewster Chamberlin találta meg egy Key West-i magánarchívumban.
Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából emlékházat és domborművet avattak az író egykori iskolájában, a debreceni Dóczy gimnáziumban.
Madách Imre Irodalmi Napokat tartanak a szlovákiai Alsósztregován és a Nógrád megyei Csesztvén; a pénteki és szombati rendezvény programjait Arany János születésének 200. évfordulója jegyében állították össze, és megemlékeznek a két költő barátságáról is, tájékoztatta az MTI-t a csesztvei Madách Imre Emlékház munkatársa.
Hatvan éve, 1957. október 3-án halt meg Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, műfordító.
Kétszáz éve született Tompa Mihály, népdalokból kiinduló édes-bús elégiák és hazafias versek szerzője. Három település református lelkésze, és Petőfi, majd Arany barátja. Aki végül is három faluban élte le életét, és vetette papírra tekintélyes életművét.
A magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve.
Nagy valószínűséggel Stephen Edwin King írással tölti 70. születésnapját is. Na jó, mondjuk inkább, hogy azért reggel még bepötyög néhány bekezdést az aktuális műből, és csak azután adja meg magát a nagy napnak. És ünnepelheti, ünnepeltetheti magát, mert valószínűleg ő a világ legismertebb, és legelismertebb élő írója.
A chilei hatóságok tájékoztatása szerint a többek között kanadai, spanyol, dán és amerikai szakemberekből álló 16 fős testület egyelőre nem tudta megállapítani a világhírű költő 1973-ban bekövetkezett halálának valódi okát, ami ismét felveti a régóta emlegetett kérdést, hogy az Augusto Pinochet nevével fémjelzett juntát ellenző Nerudát talán meggyilkolták. A szerző, a szocialista elnök, Salvador Allende barátja, 12 nappal a Pinochet által vezetett 1973. szeptember 23-i katonai hatalomátvétel után, 69 éves korában halt meg. A junta által kiadott halotti kivonatban prosztatarák szerepelt a halál okaként. Egyértelmű azonban, hogy az anyakönyvi kivonat nem a valóságot tükrözi, mondta Aurelio Luna törvényszéki szakértő Santiago de Chilében.
Neruda családja abból indul ki, hogy a költőt megmérgeznék. 2013-ban egykori sofőrje, Manuel Araya arról beszélt, hogy Nerudával szerinte egy rejtélyes injekció végzett, egy nappal az előtt, hogy Mexikóba távozott volna. A költő oda akart önkéntes száműzetésbe vonulni és részt venni Pinochet ellenzékének tevékenységében. Neruda halálának tisztázására a chilei igazságszolgáltatás 2013-ban vizsgálatot rendelt el. A költő maradványait kihantolták, a nemzetközi tudóscsoport éveken át elemezte a rendelkezésre álló bírósági és orvosi aktákat. Nem jelenthetjük ki egyértelműen, hogy idegenkezűség is szerepet játszott a halálában, de fennáll ennek a lehetősége, mondta az ügyet felügyelő Mario Carroza bíró.
A szakértők korábban észrevétlenül maradt baktériumokat találtak a Nerudától származó mintákban, ezeket aztán dániai és kanadai laboratóriumokban vizsgáltak. Ezek az eredmények új információkkal szolgálhatnak Neruda halálának okairól. Ha kiderül, hogy a baktériumokat laboratóriumban tenyésztették, az egyértelműen az idegenkezűségre utal, mondta Aurelio Luna. A baktériumok eredetét firtató elemzések eredményeire újabb egy évet kell várni.
(mti)