a rovat írásai
Nem a rák, méreginjekció végzett a költővel?
Nemzetközi szakértők egy csoportja szerint százszázalékos bizonyossággal kijelenthető, hogy a Nobel-díjas chilei költő, Pablo Neruda halálát nem rák okozta, ahogy azt annak idején a katonai rezsim állította a dél-amerikai országban.
És elindult a nagy íróper
Hatvan éve, 1957. október 25-én kezdődött az 1956-os forradalom utáni Kádár-kormány nagy nemzetközi visszhangot kiváltó koncepciós jogi eljárása, a „nagy íróper″.
Segédmunkásból lett költő
Október 24-én lesz hetvenöt éves Serfőző Simon Kossuth- és József Attila-díjas költő, író.
Ishiguróé a Nobel
Kazuo Ishiguro angol írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Hemingway tíz évesen képzeletben Európába utazott
Előkerült Ernest Hemingway első elbeszélése, amelyet még tízéves korában írt. A fikciós útinaplót két Hemingway-kutató, Sandra Spanier és Brewster Chamberlin találta meg egy Key West-i magánarchívumban.
100 éve született Szbó Magda - megemlékezés Debrecenben
Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából emlékházat és domborművet avattak az író egykori iskolájában, a debreceni Dóczy gimnáziumban.
Csesztve és Sztregova, Arany és Madách
Madách Imre Irodalmi Napokat tartanak a szlovákiai Alsósztregován és a Nógrád megyei Csesztvén; a pénteki és szombati rendezvény programjait Arany János születésének 200. évfordulója jegyében állították össze, és megemlékeznek a két költő barátságáról is, tájékoztatta az MTI-t a csesztvei Madách Imre Emlékház munkatársa.
Költő elvont gondolatisággal
Hatvan éve, 1957. október 3-án halt meg Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, műfordító.
Tompa a búslelkű verselő lelkész
Kétszáz éve született Tompa Mihály, népdalokból kiinduló édes-bús elégiák és hazafias versek szerzője. Három település református lelkésze, és Petőfi, majd Arany barátja. Aki végül is három faluban élte le életét, és vetette papírra tekintélyes életművét.
Ma van a magyar dráma napja
A magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve.
King a rémkirály
Nagy valószínűséggel Stephen Edwin King írással tölti 70. születésnapját is. Na jó, mondjuk inkább, hogy azért reggel még bepötyög néhány bekezdést az aktuális műből, és csak azután adja meg magát a nagy napnak. És ünnepelheti, ünnepeltetheti magát, mert valószínűleg ő a világ legismertebb, és legelismertebb élő írója.
Miért írunk verset?
Költői est négyesben a Csokonai Művelődési Központban, május 10-én.Négy kortárs költő arra a kérdésre keres és fogalmaz meg válaszokat, hogy miért írnak verset a XXI. századi jelenben, ebben a fogyasztói szemléletű, csereértékközpontú (szöveg)környezetben. A szerzők rövid okfejtését saját, kedves verseiknek a felolvasása követi, ezzel is szemléltetvén a költészetről és annak szerepéről kialakított hitvallásukat.
Az est házigazdája Adamik Tamás klasszika-filológus professzor. Költészeti ideálja az ókori görög és latin nyelvű irodalommal rokonítható. Nem csupán formakultúráját tekintve, hanem organikus életszemléletét illetően is. Tematikailag a szépséget, a harmóniát, a hűséget, a szeretetet járja körül: a ragaszkodást a hozzá közel álló emberekhez, szülőföldjéhez, illetve általában az értékhez.
Baka Györgyi költő, szerkesztő az emberi érzelmek és az átlényegített környezet érzékeny megfigyelője, élményszerű tolmácsolója. Költeményei első ránézésre szabadversek, azonban az arányosan adagolt sortagolás kifinomult arányérzéket idéz. Írásai között gyakoriak a szerelmesversek, és rendkívül jellegzetes a Gyermeki megismerések ciklusa is.
B. Tóth Klára költő, festőművész és restaurátor ugyanazzal a műgonddal dolgozik a régi és új vásznon, akárcsak a nyelv hangzó alapanyagán. Egyaránt ír szabadverset, illetve idéz meg hangsúlyos-rímes és időmértékes formákat. Költeményeire jellemző az műgond és a hagyománytisztelet, ami semmiben sem gátolja őt, hogy hangja friss és mai legyen.
Deák-Sárosi László költő, filmesztéta és nyelvész, aki a zene elméleti és gyakorlati művelésében is jártas, a kezdeti stílusának merész képzettársítások neoszürrealista eszköztárát később kibővítette a versnyelv ritmikus (klasszikus és új időmértékes, tagoló és rímes) hangzásvilágával. Tartalmilag egyaránt jellemző írásaira az értelmes lázadás és az értékekkel való azonosulás – lírában és (verses) epikában egyaránt.
A műsor vendége Kasó Tibor, aki előad néhányat az est költőinek általa megzenésített verseiből. A népszerű dalszerző, gitáros, énekes egyaránt feldolgozott számos klasszikus, illetve kortárs költeményt, és műsorait elviszi óvodáktól iskolákig, idősek otthonától fesztiválokig – mindezt önmaga és a közönség örömére.
Saját műveiből felolvas: Adamik Tamás, Baka Györgyi, B. Tóth Klára, Deák-Sárosi László
Közreműködik: Kasó Tibor dalszerző, gitáros, énekes
Csokonai Művelődési Központ
2013. május 10. péntek, 19 óra
1153 Budapest XV., Eötvös utca 64.
Tel: +36 (1) 307 6191
www.csokonaimk.hu