Nemzetközi szakértők egy csoportja szerint százszázalékos bizonyossággal kijelenthető, hogy a Nobel-díjas chilei költő, Pablo Neruda halálát nem rák okozta, ahogy azt annak idején a katonai rezsim állította a dél-amerikai országban.
Hatvan éve, 1957. október 25-én kezdődött az 1956-os forradalom utáni Kádár-kormány nagy nemzetközi visszhangot kiváltó koncepciós jogi eljárása, a „nagy íróper″.
Október 24-én lesz hetvenöt éves Serfőző Simon Kossuth- és József Attila-díjas költő, író.
Kazuo Ishiguro angol írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Előkerült Ernest Hemingway első elbeszélése, amelyet még tízéves korában írt. A fikciós útinaplót két Hemingway-kutató, Sandra Spanier és Brewster Chamberlin találta meg egy Key West-i magánarchívumban.
Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából emlékházat és domborművet avattak az író egykori iskolájában, a debreceni Dóczy gimnáziumban.
Madách Imre Irodalmi Napokat tartanak a szlovákiai Alsósztregován és a Nógrád megyei Csesztvén; a pénteki és szombati rendezvény programjait Arany János születésének 200. évfordulója jegyében állították össze, és megemlékeznek a két költő barátságáról is, tájékoztatta az MTI-t a csesztvei Madách Imre Emlékház munkatársa.
Hatvan éve, 1957. október 3-án halt meg Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, műfordító.
Kétszáz éve született Tompa Mihály, népdalokból kiinduló édes-bús elégiák és hazafias versek szerzője. Három település református lelkésze, és Petőfi, majd Arany barátja. Aki végül is három faluban élte le életét, és vetette papírra tekintélyes életművét.
A magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve.
Nagy valószínűséggel Stephen Edwin King írással tölti 70. születésnapját is. Na jó, mondjuk inkább, hogy azért reggel még bepötyög néhány bekezdést az aktuális műből, és csak azután adja meg magát a nagy napnak. És ünnepelheti, ünnepeltetheti magát, mert valószínűleg ő a világ legismertebb, és legelismertebb élő írója.
Óbuda nem felejtette el a nagy történetmondót, a női nem és a terített asztal nagy tisztelőjét. Most egy egész évet adott neki, ennek keretében pedig egy kiállítást a Kórház utcában. Ott, ahol tavaly Tenk László nagyszerű képeinek vászonra printelt reprói függtek, előtte pedig az ifjan távozó zseni, Grúber Béla festményeit láthatták a járókelők. Krúdy Gyula tehát fényképeivel visszatért Óbudára, a Fő tér közelébe, amelynek kávéházában minden bizonnyal gyakran megfordult. Mert nem tudott otthon ülni, a napi íráspenzum után fiákeren vagy gyalog megcélozta a várost. És ment, ment, emlékezett és gyűjtötte az új élményeket.
Bús Balázs, a kerület polgármestere Kórház utcai nyitóbeszédében kitért arra is, hogy a rendezvények hatására talán Krúdy lesz a következő, akit újra felfedezhet magának a szélesebb olvasóközönség, s talán már nincs is olyan messze Máraihoz fogható reneszánsza. A kerület vezetése a maga eszközeivel mindenesetre ezt szeretné elősegíteni. Népessy Noémi, az Óbudai Múzeum igazgatója jelezte, hogy a kerület napján, szombaton 15 órakor indul a Postakocsi vendéglőtől a Krúdy életének helyszíneit bemutató rövid séta muzeológusi vezetéssel, és június 1-én lesz egy főzőverseny is, amelyen Krúdy egyik kedvenc ételét a marhapörköltet kell a résztvevő csapatoknak elkészíteni a Zichy-kastély udvarán. A korabeli fotográfiákból összeállított kiállítás október végéig lesz látható a Kórház utcában, amely néhány házával még megőrzött valamit a régi Óbudából. Ahol Krúdy már akkor is szívesen tartózkodott, mikor még a margitszigeti lakásán írta máig fel nem tárt életművének javát. És ahonnan megbízható csónakos emberei vitték át a Dunán, hogy beugorjon egy-egy fröccsre kedvenc kocsmáiba.
PL