Magyar neve Verne Gyula

Nemzedékek nőttek fel, akik ha belekezdtek, szinte kezükhöz ragadtak a könyvek.

Az Országos Széchényi Könyvtár Magyar Elektronikus Könyvtárában a közelmúlt talán legsikeresebb, legismertebb és a legtöbb nyelvre lefordított szerzőjének, Jules Verne-nek a művei is ott sorakoznak. Az 1828-ban, francia kereskedő családba született író életében talán nem használták annyiszor a kozmopolitizmus szót, mint ma, sőt, a nemzetköziség sem volt divatban, mint a későbbi korokban olyan sokszor. Mégis, ha valakire a szó jó értelmében azt mondjuk, hogy nemzetközi hős, akkor Jules Verne-re bátran használhatjuk. Furcsa internacionalizmus ez, aminek az a lényege, hogy minden nemzet sajátjának tudta az írót. Az amerikaiak, oroszok, németek, angolok és természetesen hazája népe, a franciák ugyanúgy magukénak vallották, mint mi. A regényein felnőtt több nemzedéknyi olvasó magától értetődő természetességgel magyarosította nevét, nálunk az írót színre lépése óta Verne Gyulaként ismerik és szeretik.

Jules Gabriel Verne (Nantes, 1828. február 8. – Amiens, 1905. március 24.)

Verne Gyula első írói sikerei idején valószínűleg egy cseppet sem törődött azzal, hogy később ifjúsági íróként, és még később a tudományos-fantasztikus regény megteremtőjeként fogják számon tartani. Tette a dolgát, és írta azt, amit lelke és szelleme diktált. Az kétségtelen, hogy a XIX. század közepének romantikáját ő fordította a természettudományok és a realizmus felé. Hegedüs Géza, a jeles irodalmár írja róla: "Miközben sikeres kortársainak jó része elavult, ő olyan elevenen él a serdülő ifjúság olvasmányaiban, mint a legklasszikusabbak és a legmodernebbek… Kitűnő társasági csevegő volt. Úgy mesélgetett távoli tájakról, mintha maga járt volna a messzeségekben, amelyekről olvasott." Élete egyébként szinte minden kalandtól mentes volt, banktisztviselőként dolgozott, és egyre nagyobb vagyonra tett szert tőzsdeügyletekből. Amikor azonban találkozott Alexandre Dumas-val, aki példaképe és legkedvesebb írója volt, élete megváltozott. Összebarátkoztak. Dumas felfedezte a fiatal üzletemberben a nagy mesélőt. Verne megírta első kalandregényét, amelynek A jégszfinx címet adta – a történet egyébként Edgar Allan Poe Arthur Gordon Pym című kalandregényének a folytatása volt. Kéziratát Dumas elolvasta, és annyira tetszett neki, hogy kiadót szerzett a következő regényéhez. Verne ezt villámgyorsan meg is írta, megjelentette és azonnal világhírnévre tett szert az Öt hét léghajón című regényével. A könyv 1863-ban jelent meg, szerzője 25 éves volt. A léghajós könyv utasainak kalandjai világsikert, és annyi pénzt hoztak, hogy az író abbahagyta a pénzügyleteket. Nagy hajót vásárolt magának, és azzal utazgatott a Földközi-tengeren. Legtöbb regényét a hajó dolgozófülkéjében írta. A kis szoba a hajófenéken térképekkel volt kitapétázva. Verne Gyula tervei valóra váltak: kedvére írhatott nagy utazásokról, új felfedezésekről, a jövő találmányairól.

Illusztráció egy első kiadású Verne-kötetből (Magyar Filmhíradó 1955/18).

Verne Gyula kalandregényeinek sorát a magyar fiatalemberek döntő többsége alaposan megismerhette. Nemzedékek nőttek fel, akik ha belekezdtek, szinte kezükhöz ragadtak a könyvek. Óriási népszerűségre tettek szert ezek a művek: a Grant kapitány gyermekei, A tizenöt éves kapitány, a Nyolcvan nap alatt a Föld körül, a Nemo kapitány, az Utazás a Holdba és folytatása, az Utazás a Hold körül. Verne könyveinek minden megjelent példánya villámgyorsan elkelt. A földrajzi ismeretterjesztő és tudományos-fantasztikus történetek mellett megszülettek a XIX. századi robinzonádok: a Kétévi vakáció és A rejtelmes sziget. Az utóbbit az irodalomtörténészek az egyik legjobb ifjúsági regénynek tartják.

A magyar olvasókhoz talán a legközelebb álló Verne-regény a Sándor Mátyás. A történet főhőse egy magyar arisztokrata, 1848-49-es szabadságharcunk hőse, akit az osztrákok börtönbe zárnak. Sándor Mátyás azonban megszökik, majd álnevet felvéve bosszút áll. A történet feltűnő hasonlóságát Dumas Monte Cristo grófja című regényével Verne nem tagadta, a jellemző motívumok átvételét Dumas nem nehezményezte, barátok voltak.

Verne Gyula művei hatással voltak a magyar irodalomra is. Kortársa, Jókai Mór jó néhány műve hasonlít Verne történeteire, de ezt Jókai éppen úgy nem tagadta és nem szégyellte, mint ahogy Verne Dumas hatását. Verne Gyula népszerűsége írói fellépésének kezdete óta töretlen, a legtöbbet fordított szerzők között van, írásai 148 nyelven jelentek meg. Több száz film készült regényei alapján, és napjainkban is vannak, akik nem sajnálják a százmillió dollárokat egy-egy Verne-filminterpretációra.

Verne Gyula sosem járt Magyarországon, de hogy szerette a magyarokat, azt a Sándor Mátyáson kívül három másik regénye, A dunai hajós, a Várkastély a Kárpátokban és a Storitz Vilmos titka is igazolja.

Bárhogy fanyalogjanak is a magas irodalom főpapjai, Verne Gyula írói nagyságához nem férhet kétség. Aki pedig mindenféle dobozokba akarja beletuszkolni a tehetséget, téved. Nincs ifjúsági, női, férfi, gyermek, kopasz, rézbőrű, vagy akár földalatti irodalom. Az irodalomból is, mint mindenből a földön, kettőféle van. Van jó irodalom és van rossz irodalom. Verne Gyuláé jó. Kiállta az idő próbáját. Megmaradt.

Néhány évvel ezelőtt egy magyar kiadó Jules Verne összes művei címen 80 kötetes sorozatot jelentetett meg. Minden darabját megvásárolták. Ez örömre okot adó tény. A hagyományos, nyomtatott forma használata mellett azonban az is fontos, hogy a technika vívmányait oly nagy becsben tartó Verne Gyula-történetek a Magyar Elektronikus Könyvtár jóvoltából mindenki számára elérhetőek. A könyvkiadó meg legközelebb talán számunkra is ismerősen írja le a nagy szerző nevét, mert ő a miénk is, magyar neve Verne Gyula.

Dippold Pál

• Publikálva: 2012.02.14. 13:18 • Címke: digitalizálás, irodalomtörténet