a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Curtiss – A repülő biciklista
A repülés történetét vizsgálva hamar szembetűnő tény, hogy a május a repülés számára talán legkedvezőbb hónapja az évnek. Tavasszal még a madarak is szívesebben repülnek, mint más évszakokban.
A kalandos és mozgalmas életű Glenn Hammond Curtiss is májusban, méghozzá 1878. május 21-én látta meg a napvilágot az Amerikai Egyesült Államokban, Hammondsportban. Annyi más zseniális feltalálóhoz hasonlóan szüleinek nehéz volt kezelni a mozgékony, társaitól sokban különböző fiút, ezért csak nyolc évet töltött iskolában. A műszaki tudományok iránti érdeklődése azonban olyan nagy erejű volt, hogy a lehető legkülönfélébb szerkezetek műszaki megoldásait is pillanatok alatt átlátta, és ha úgy tartotta jónak, átszerkesztette, újjáépítette azokat. Foglalkozott fényképezéssel, és benne tisztelhetjük a gépi sokszorosítást szolgáló szerkezet, a stencilgép feltalálóját is. 1898-ban megnősült, mondhatnánk, megkomolyodott. A közlekedéstudományokban biciklis futárként kezdte pályáját, de versenyzőként is űzte a kerékpáros sportot, megélhetésüket a bicikliboltjuk adta. A XX. század első éveiben érdeklődése a motorkerékpárok felé fordult, el is kezdték az általa megszerkesztett Curtiss-motoros járművek gyártását. 1903-ban amerikai motorkerékpár bajnokká vált, felállította az akkor igen tekintélyes, 103 km/órás motorbiciklis sebességrekordot. Amit aztán 1907-ben negyven lóerős saját tervezésű V-8 motorral ellátott járművével több mint a duplájára növelt, 1930-ig tartotta a gyorsasági világrekordot a közel 220 km/órás sebességével.
Glenn Curtiss a V-8 motorbiciklin, Ormond Beach, Florida, 1907
Curtiss soha nem állt két lábbal a földön, így tehát cseppet sem csodálható, hogy amikor felkérték egy nagyteljesítményű repülőgépmotor elkészítésére, igent mondott, és betársult Alexander Graham Bell repülőgép kísérleteibe. Mi más lett volna motortervezőn túl, mint berepülő pilóta? Az első világháború éveiben Curtiss igen sokat tett a légi közlekedés megszerettetéséért. Versenyeket és bemutató repüléseket szervezett egész Amerikában. A világ első jelentős repülőgépversenyén 1909-ben ki más nyerte volna el az első helyet, mint Glenn Curtiss? A második helyezett egyébként egy bizonyos Louis Blériot francia pilóta volt. Még ugyanebben az évben tízezer dollárt nyert az USA béli kétszázhúsz kilométeres repülőversenyen. A díj magyar szála Makóra vezet, Joseph Pulitzer sajtómágnás nemcsak az újságírást, hanem a repülést is díjazta. 
Franciaországban, 1909-ben
Az 1910-es év igencsak bővelkedett az eseményekben. Ekkor találkozott Curtiss azzal a problémával, hogy miként is lehetne a haditengerészeket megrepültetni. Nem volt mit tenni, 1911-ben feltalálta a hidroplánt. A hidroplán, amelyet magyarul vízi repülőgépnek mondhatnánk, olyan szerkezet, amely képes a vízre leszállni, és arról fel is tud emelkedni. Alsó részein csónak-féle talpak vannak, amelyeket, ha kell, kerekekre cserélhetnek. Így vízfelszíni és szárazföldi leszállásra is alkalmas, kétéltű jármű született. Az első világháború hozta meg Curtissnek és az amerikai repülőgépiparnak a korábban elképzelhetetlen sikert. Curtiss kifejlesztette N-9-es hidroplánját, amelyből több ezret adtak el. A cége húszezernél több embert foglalkoztatott. 1917-ben az amerikai haditengerészet megbízta a műszaki zsenit egy hosszú utakra alkalmas négymotoros, ötfős legénység irányította repülő csónak kifejlesztésére. Ez lett a híres NC-4-es gép.
A hidroplán
A világháború után a harminckét millió dollárt érő Curtiss céget átszervezték. Vezetője visszavonult, a család Floridába költözött. Műszaki zsenialitása azonban nem repült el, mint ahogy gépei: repülőteret építtetett, légitársaságot alapított, részt vett az első lakóautó fejlesztési munkálataiban és olcsó, egy autó áráért megvásárolható néprepülőgép, afféle repülő Volkswagen tervezése foglalkoztatta. A nagy feltaláló 1930-ban vakbélgyulladást kapott, ennek szövődményeibe halt bele. Szülővárosában, Hammondsportban temették el. Nevét, munkáit mindmáig nagy elismerés övezi, a legnagyobb múzeumok versengenek egy-egy Curtiss-szerkezet megszerzéséért. Élete, amely egy bicikliösvényen indult, a víztől elrugaszkodva a felhők közé ért.
Dippold Pál