a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Az első repülőutas hatszáz métere
105 évvel ezelőtt, ezen a héten indult útjára az első utasszállító gép.
1908. május 14-e az évfordulónaptárak egyik kedvenc napja, szinte mindegyikben a fenti mondat szerepel. Ha egy kicsit jobban körülnézünk a
repülés történetében, kiderül, hogy a dátum pontos, ám amit napjainkban
légi utasszállításnak ismerünk, akkortájt igencsak mást jelentett.Azt, hogy a pilótához beült egy ember, akiben az első légi utast tisztelhetjük, és hatszáz métert repültek. Ennyi a nevezetes esemény és a nevezetes nap története. A valódi utasszállítás majd csak az első világháború kezdetére, aztán a harcok közepette egyre fejlettebbé váló technika alkalmazásával az 1920-as években indul fejlődésnek. Ekkortól beszélhetünk tehát valójában légi utasszállításról, amikor akár több ezer kilométeres repülőutakat is megtehettek a tehetősebb utazók.
A repülés története könyvek ezreit tölti meg. Ma sincs vége; az ember mindig, minden korban a magasba, egyre magasabbra vágyott. A repülő gépezetek első nagy kísérletezőjének a XV. századi reneszánsz művészt, Leonardo da Vincit tekinthetjük. Mint a korát megelőző évezredekben – gondoljunk csak a görög mitológia Ikaroszára – Leonardo sem tett mást kezdetben, mint megpróbálta kifigyelni a madarak titkát, hogy hogyan is kell repülni. Míves szárnymozgató gépezeteket tervezett, de ezeket nem építette meg. Kései utódai Leonardo rajzai alapján elkészítették a műszárnyakat, de ezekkel nem lehetett repülni. 
Leonardo repülőterve. Néhány éve az egyik modellt meg is valósították
Ha szárnyakkal nem megy, próbálkozzunk mással, gondolták az 1700-as években a francia Montgolfier fivérek, Joseph-Michel és Jacques-Étienne: elkészítették a hőlégballont. A léggömböt kísérleteik kezdetén üresen, később kosarát állatokkal telirakva engedték a magasba. A birka, a kakas és a kacsa a több száz évvel későbbi űrkísérletek híres Lajka kutyájának elődjeiként is tisztelhetők. 1783-ban aztán felszállt az első embert szállító hőlégballon Párizs mellett. Huszonöt percig volt fent, hét kilométert tett meg. A repülés történetében a hőlégballonhoz hasonló epizódszerepet kaptak a léghajók, bár később, az első világháborúban a németek igen jól tudták használni Zeppelin léghajójukat.
A Zeppelin fejlesztésében egy magyar tudósnak is szerep jutott
A XIX. század közepétől sokan visszatértek Leonardo elméletéhez, és egyre pontosabban tudták utánozni a madarak repülési technikáját. A vitorlázórepülés kezdete egyben a repülőgépes közlekedés hőstörténete is. Igazán nagy és máig ható változást azonban a repülő szerkezetekbe épített robbanómotorok beillesztése és a légcsavar feltalálása jelentette a XX. század elején.
A Wright-testvérek első repülőgépe, a Kitty Hawk 1903-ban (fotó: U.S. Army Air Service)
Az első irányítható, motorral hajtott, levegőnél nehezebb eszközzel repülő szerkezet megteremtését egy amerikai testvérpár, Orville és Wilbur Wright nevéhez kötjük. A daytoni fiúk jártak ugyan műszaki főiskolára, de nem szereztek diplomát. Kerékpárgyártó és -javító céget alapítottak. A virágzó üzlet minden hasznát azonban repülős kísérleteikre fordították. Egy évvel a századforduló előtt kezdték el ezeket. A technika továbbfejlesztése mellett a gépek kormányzásának szerkezeti elemeit fejlesztették ki. Ezek alapelveit használják ma is a repülésben. 1900-ban Észak-Karolinába, Kitty Hawkba költöztek, mert azon a tájon folyamatosan és erősen fújt a szél, és a település eldugott helyen volt, így kísérleteik titokban maradhattak az akkortájt már egyre nagyobb létszámban dolgozó versenytársak előtt. Siklórepülőjükön egyre jobban tökéletesítették az irányítás szerkezeteit és módszereit. 1903-ban szabadalmaztatták repülőgép-kormányzásuk elemeit. Úgy tartják, hogy ekkor már a Wright testvérek a világ legképzettebb vitorlázópilótái voltak.
Orville Wright repülése a Kitty Hawkkal 1911-ben (fotó: U.S. Army Air Service)
Ez az év fordulópontot jelentett életükben és a repülés történetében, ekkor építették meg első motoros gépüket, a híres Kitty Hawkot. Faragott légcsavar, és egy Taylor mester készítette daytoni, igen erős és könnyű motor hajtotta. Az csak lényegtelennek tűnő mellékkörülmény, hogy a motor egy bicikligyártó műhelyben, nagyrészt biciklin is használatos szerkezeti elemekből épült meg. A Wrightok repülni kezdtek a motoros géppel. Először Orville 12 másodperc alatt 39 métert, majd Wilbur 59 másodperc alatt 279 métert repült. A gép egyébként kétezer dollárba került. Szárnyfesztávolsága 12 méter, tömege 340 kiló, 77 kilós motorja 12 lóerős volt. A Wright fivérek 1905-re folyamatos kísérletezések közepette megépítették a Flyer III. nevű gépüket, ezzel 1905-ben már 39 percig is repültek, éppen 39 kilométeres távolságot teljesítve.
Louis Blériot repülője
A repülőkísérletek természetesen nem csak Amerikában folytak, Európában Franciaország volt a bázis. Wrighték sikerein fellelkesülve és Le Vasseur, a francia mérnök új motorját felhasználva 1905 végére kialakították a francia repülőiskolát. Érdemes megállnunk a robbanómotoroknál. Jellemző adat, hogy míg 1880-ban 200 kilogramm súlyú anyag felhasználásával, összeépítésével tudtak egy lóerős teljesítményt elérni, addig harminc évvel később egy lóerő előállításához már két kilogrammnyi anyag is elég volt. A francia repülők azért még távol álltak Wrightéktól, ennek igazolására néhány adat: 1906-ban a repülési távolság 60 méter, 1907-ben ugyanennyi. 1907 októbere jelentette a nagy ugrást, Farman 57 másodperc alatt 771 métert tudott repülni. Korának legismertebb francia repülője, a kitűnő mérnök-tervező Louis Blériot volt, aki 1909-ben 36 perc alatt repült át Calais és Dover között a La Manche-csatorna 37 kilométeres távolsága fölött.
A Boeing gyár első utasszállító repülője, 1931
Aztán következett az első világháború, amikor már ezerszám gyártották az egyre korszerűbb gépeket, majd a háború után jó néhány évvel megindult az utasszállító repülőgépek sorozatgyártása. 1931-ben készült el a Boeing 247-es, amely 300 kilométeres óránkénti sebességgel vitte át utasait az Egyesült Államok felett. Ugyanebben az évben kezdték el a de Havilland Dragon típusú utasszállító gyártását. A mai gépekhez mérve igencsak kicsinek mondhatók voltak ezek: a Boeing tíz, a Dragon nyolc utast tudott a fedélzetére venni. Igazából tehát ekkortól beszélhetünk valódi utasszállításról. Viszonylag sokan tehettek meg nagy távolságokat a repülőgépekkel, nem jártak úgy, mint legelső társuk 1908-ban a maga 600 méteres utazásával.
Dippold Pál